Önként vállalt túlmunka - Mindent kifacsarnak a pedagógusokból

Publikálás dátuma
2019.12.13. 06:00

Fotó: Népszava
„Önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie – derült ki a lapunk birtokába került tervezetből.
Beigazolta a pedagógus szakszervezetek félelmeit az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletének tervezete, a szakképző intézményekben dolgozó tanárokat szinte teljesen kiszolgáltathatják a munkáltatónak, vagyis a szakképzési centrumoknak. A lapunk birtokába került, egyelőre még nem nyilvános rendelettervezet szerint például a tanórán kívüli oktatói feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe. Ha a tervezetet elfogadják, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel átkerül a kötetlen munkaidő részbe – így szinte lehetetlen lesz a ténylegesen elvégzett tanári munkát nyilvántartani, a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért díjazást kapni. Emellett „önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia.
A tervezet azt is lehetővé tenné, hogy a fejlesztőpedagógusi, iskolapszichológusi, könyvtárostanári tevékenységet „szolgáltatásvásárlás” útján szervezze meg a szakképzési intézmény, vagyis ezeket a tevékenységeket kiszerveznék az iskolákból és külsős vállalkozókkal, cégekkel végeztetnék el. Tekintettel a súlyos fejlesztőpedagógus- és iskolapszichológus-hiányra, ez akár ésszerű lépésnek is tűnhet, de – ismerve a hazai gazdasági folyamatokat – erőteljes korrupciós lehetőségeket is magában rejt. A dokumentum a pedagógusok továbbképzési kötelezettségére is kitér; az eddigi hét év helyett négyévente köteleznék legalább 60 órás továbbképzésre a tanárokat, amit vállalati környezetben vagy képzőközpontokban kell majd teljesíteni. A teljesítésnél csak azokat a képzési programokat veszik figyelembe, amelyeket a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyott. Aki nem vesz részt ezeken vagy a képzéseket nem fejezi be sikeresen, annak megszüntethetik a munkaviszonyát.
Míg a köznevelésben megszüntették a tantestületek véleményezési jogát az igazgatói kinevezéseknél, a szakképzésben erre lehetőséget adnak: a rendelettervezet az igazgatói pályázatok esetében 15 napot ad a nevelőtestület álláspontjának kialakítására – igaz, a véleményeket nem kell kötelező jelleggel figyelembe venni.
A tervezetben egyébként egy szó sincs a kormány által beharangozott 30 százalékos béremelésről, kedvezőbb bérezési rendszerről, a munkáltatóval köthető béralku lehetőségéről.
A parlament november 19-én fogadta el az új szakképzési törvényt, amelynek tartalmát több civil szakmai szervezet és szakszervezet is kifogásolta, de javaslataikat a kormány nem vette figyelembe. A legtöbbet kritizált elem a szakképzésben dolgozó pedagógusok közalkalmazotti státuszának elvétele volt: foglalkoztatásuk 2020. július 1-jétől egyöntetűen átkerül a közalkalmazotti törvény alól a munka törvénykönyve alá, így számos jogi védettségtől esnek el. A törvény végrehajtásáról szóló rendelettervezetet a nagyobb érdekképviseletek – mint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – már nem is kapták meg, azt csak a Szakképzési Innovációs Tanács tagjainak küldték meg egyeztetésre.
Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár azzal igyekezett nyugtatni az érintetteket, a közalkalmazotti törvény „csak első látásra” biztosít nagyobb védelmet, de valójában rugalmatlan, a munka törvénykönyve – és az új szakképzési törvény – pedig sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít. A PDSZ viszont felhívta a figyelmet arra: a közalkalmazotti törvény „rugalmatlansága” valójában csak a munkáltatók érdekeivel volt ellentétes. Hiszen míg például közalkalmazotti jogviszonyt csak szigorú törvényi feltételek betartásával lehet megszüntetni, addig a munka törvénykönyvének hatálya alatt a munkáltató meglehetősen szabadon dönthet a munkaviszony felmondásáról. Ezzel együtt rövidül a felmentési idő, megszűnik az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége, az 50 százalékos utazási kedvezmény, a jubileumi jutalom sem garantált. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a 400 órás túlmunkát lehetővé tevő rabszolgatörvényt is könnyebben alkalmazhatják majd a szakképzésben dolgozókra.
Az alábbiakban elolvashatja a végrehajtási rendeletének tervezetét:

ITM: a túlmunka a pedagógus érdeke

A sajtóban megjelent hírekkel szemben, bizonyos feladatok túlmunkának minősítése is a pedagógus érdeke, hiszen ezekért az eddig is elvégzett munkákért a jövőben többletjuttatás illeti meg – reagált cikkünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Mint közleményükben írták, a szakképzés erősítése részeként a kormány kiemelt megbecsülést és kiemelt bérezést kíván biztosítani a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak. Hozzátették: a cikkünkben ismertetett kormányrendelet előkészítése még zajlik.

Szerző
Frissítve: 2019.12.13. 13:53

Ádertől kér elsősegélyt a fizetésképtelen magyarok számára az orvosi kamara

Publikálás dátuma
2019.12.12. 20:07

Fotó: Németh András Péter
A Magyar Orvosi kamara elnöksége arra kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az új tb-járulékokról törvényt. Az új szabálynak azt az elemét tartják méltánytalannak amely szerint három hónapos tb-díj tartozás után már csak a piaci ár előre való megfizetésével juthatnának egészségügyi ellátáshoz a magyar állampolgárok. Mint írják: „tapasztalatok szerint nagy számban lehetnek olyan személyek, akik tájékozatlanságuk, a hivatali ügyintézésben való járatlanságuk, a munkaadójuk hibája, vagy akár saját mulasztásuk miatt nem rendezik időben társadalombiztosítási jogviszonyukat. Az új törvény szerint az ő esetükben akár egy véletlen baleset vagy váratlan megbetegedés miatti egészségügyi ellátás is több millió forint ellátási díjat eredményezhet. Ez sokak számára megfizethetetlen kiadást, vagy az egész család szociális helyzetének megrendülését okozhatja. Ezt aránytalan következménynek tartjuk egy alig több mint 23 000 forintos fizetési kötelezettség elmaradása miatt." A kamara elnöksége szerint az orvos-beteg bizalmi viszonyt alapvetően megzavarja, a gyógyítás folyamatosságát veszélyezteti az, hogy fizetésképtelenség esetén az egészségügyi ellátószemélyzet kénytelen megtagadni a betegtől az ellátást.
Szerző
Frissítve: 2019.12.15. 11:09

Legyen őszinte, mit akar tőlünk? Kemény levelet küldött Gulyásnak a Katona színésze

Publikálás dátuma
2019.12.12. 20:00
Gulyás Gergely
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kocsis Gergely színvallásra kérte a politikust, és azt, hogy ne beszéljen eltussolásról a Gothár-ügy kapcsán.
Nyílt levélben kérte számon Gulyás Gergely kancelláriaminisztert a Katona József Színház egyik színésze. Kocsis Gergely elismeri, az üzenetet más Gulyás más politikustársának is elküldhette volna, csak épp a miniszter volt az, aki csütörtöki kormányinfóján még egyet belerúgott a Gothár-féle zaklatási ügytől amúgy is megrendült színházba.
„...valami nem maradhat következmények nélkül. A Gothár-ügynek kell, hogy legyenek következményei. És az nem tekinthető következménynek, hogy annak az igazgatónak haja szál sem görbül, aki egy éven keresztül ezt az ügyet eltussolta."

- mondta a kormányinfón Gulyás. A színész viszont arra kéri a fideszes politikust, ne használja többé az eltussolás szót, hiszen tisztában lehet vele, hogy Máté Gábor színi igazgató maga hozta nyilvánosságra az ügyet, amelyben szabályos belső vizsgálat zajlott, beleértve Máté felelősségének tisztázását is.
„Ám úgy érzem, önt igazából nem aggasztja, mi folyik nálunk, vagy bármely más színházban. Önt az aggasztja, hogy nem tud megfelelni a direktívának, miszerint a balliberális fészkeket fel kell számolni, a nyomás nem szűnhet meg, amíg... Amíg mi nem történik? Amíg Máté Gábor haja szála legalább kicsit meggörbül? Mert azt talán bevállalná, ahogy ismerem.”

  - folytatta levelét a színész. Kocsis Gergely ezután nyílt színvallásra szólította fel a kancelláriaminisztert: árulja el, mi a kormányzati terv, mi áll a mögött, hogy politikus rendre visszatér Gothár- ügyhöz.  „Nem zárhatnánk rövidre? Nem lebbentené fel a fátylat a távlati célokról? Tisztább, mindannyiunkhoz méltóbb megoldás lenne. És akkor nem kéne az „eltussolás” szóban rejtező mágikus stilisztikai munícióra támaszkodnia egy kormányinfón”- jegyezte meg a Katona művésze. 
Szerző