Valamiért sietőssé vált Paks 2 a kormánynak

Bár a kormány Paks 2 kapcsán eddig a biztonságot a sietség elé helyezte, most valamiért mégis fontossá vált, hogy a munkagödröt már az új blokkok engedélyezése előtt kiássák.

Atompárti szakértők is kétkednek a magyar kormány terveiben, miszerint már a Paks 2-es erőmű engedélyezése előtt kiásná annak munkagödrét. E szakvélemények szerint egyáltalán nem biztos, hogy a kiásott gödör később pontosan illeszkedik a később – esetleg – engedélyezett épülethez. Ez pedig különösen éles kérdés egy atomerőmű esetében. Kérdésünkre ugyanakkor Süli János, a Paks 2-es bővítésért felelős tárca nélküli miniszter a Világgazdaság Energiastratégia 2019 elnevezésű rendezvényen elutasította az ezt övező aggályokat is. Elképzeléseik szerint az atomerőmű megépítésére vonatkozó létesítési engedélykérelmet 2020 közepén adnák be az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH), ahol (a javítási időszakokat leszámítva) 15 hónap alatt bírálhatják el azt. A beadás után három hónappal, vagyis 2020 őszén benyújtanák a földmunkák megkezdésére vonatkozó kérelmet is. A hatóság erről – a miniszter elmondása szerint – három hónap alatt dönthetne. Számításaik szerint az OAH összesen hat hónapig vizsgálhatja a munkagödör és a majdani épületek viszonyát. Ha a 15-17 méter mély gödör létesítésére – reményeik szerint 2020 végéig - engedélyt kapnak, azt 18 hónap alatt ásnák ki.

A „soros ütemterv párhuzamosításával”, azaz a munkagödör korai kiásásával – tekintve, hogy az atomerőmű egészére vonatkozó hozzájárulást legkorábban 2021 őszére várják – nyolc hónapot nyernének. Ehhez szintén szükséges előzetes brüsszeli hozzájárulás, amiként az EU korábban a kiszolgáló létesítmények most zajló építésére is áldását adta.

Szakértők szerint ugyanakkor kérdés, mi alapján járulhatna hozzá a hatóság egy általa még nem engedélyezett létesítmény munkagödréhez. Süli János várakozásai szerint ezt könnyíthetik a magyar erőművet kivitelező orosz állami Roszatom akkorra már szerinte elkészülő, hasonló egységeinek tapasztalatai.

Bár Süli János átadási időpontot változatlanul nem említett – három hete lapunknak 2029-et hozzávetőlegesen helyesnek nevezte -, a konferencián tovább részletezte az eredeti tervekhez képest számításunk szerint immár öt éves csúszás okait. Miközben szokás szerint nem maradt ki a brüsszeli engedélyeztetés kárhoztatása, felemlítette az orosz tervezőhiányt. Ennek kapcsán a korábbiaknál is élesebben rögzítette: a hazai előírásokkal ellentétes terveket az oroszokkal folytatott rendszeres egyeztetések során javításra visszaküldték. Így viszont gyorsabb hazai engedélyezésben bízik. Mindazonáltal a csúszás okai között – nem először - azt is felemlítette, hogy a földrengés, illetve a repülőgép-rázuhanás elleni védelem további szigorítása, valamint a hazai napelemlétesítési tervek miatt a hazai igények is módosultak. (Atompárti forrásaink szerint viszont e lehetőségek az eredeti tervekben is szerepeltek.)

Süli János megerősítette, hogy a magyar és az orosz pénzügyminisztérium még mindig nem ütemezte át a tízmilliárd eurós orosz állami hitel 2026 március 15-i visszafizetési kezdőidőpontját. Elmondása szerint Moszkva szerint erre még ráérünk, ám a magyar fél az országgyűlési, illetve az uniós engedélyezési rend miatt ezt mielőbb szeretné nyélbe ütni. Megerősítette, hogy nemrég 57 milliárd forintot fizettünk ki az orosz félnek a tervekért. (A G7 keddi tudósítása szerint ez tőkeemelésként került a magyar állami megrendelőt képviselő Paks II Zrt.-be, amit a magyar állam a jelek szerint kamatmentesen elő is törlesztett.)