1976-ban Svájcban politikai botrányt okozott Jean Ziegler, egyetemi tanár könyve, a Vizsgálat egy minden gyanú fölött álló ország ügyében, melyben a svájci pénz- és bankvilág ügyeit, valamint a svájci társadalom képmutató viselkedését vette górcső alá. Abban az időben sok ország számára Svájc volt a követendő példa. A svájciak nem háborúztak, kiváló gyógyszereket gyártottak, és remek csokoládéjuk volt. A svájci óra a pontosság és megbízhatóság jelképe volt. A rendmániás ország polgárainak tisztességét senki sem vonta kétségbe. Bankrendszerük egyedülálló volt a világon. Nos, ezt az idillikus képet zúzta össze Ziegler professzor, aki az országot nemes egyszerűséggel az orgazdák nemzetének titulálta, amelyik a banktitok leple alatt véreskezű diktátorok, korrupt politikai rendszerek és nemzetközi szélhámosok szennyes pénzügyeit legalizálja.
***
Ez a könyv jutott eszembe tavaly karácsonykor, amikor kiderült, hogy Marián Kočner, Szlovákia legismertebb szélhámosa mégis rács mögött marad a szent ünnepen. Kočnernek az elmúlt évek során már számtalan gyanús „ügye“ volt, ám mindig akadt egy „jóindulatú“ rendőrnyomozó, vagy egy trehány ügyész, aki nem vette komolyan az ügyet, és elfuserálta az ügyészségi beadványt. Ha a sajtó farkast kiáltott, mindig akadt egy miniszter, vagy egy államtitkár, aki lecsillapította a háborgó újságírókat.
Kočner intelligens ember, és az osztogatásnál mindig jó helyen állt. A szlovák politikai elit minden tagjával tegező viszonyban volt és mindenkiről volt egy jó sztorija és egy titkos videófelvétele is.
Realista ember, értékrendje stabil lábakon áll. Amikor kiderült, hogy az egyik ismerőse kormányfői álmokat dédelget, miközben egy másik, még jobb ismerőse éppenséggel meg akarja tartani magának a kormányfői tisztséget, akkor nem habozott és nyilvánosságra hozta a reggeliző asztalnál készült álomzúzó „kisfilmjét“. És a rosszabbik jóbarát máris eltakarodott az útból. Ám az is igaz, hogy feleslegesen nem zsarolt senkit.
Sokéves „tevékenysége“ az újságírók figyelmét is felkeltette, de csak egy csendes, ám kitartó, fiatal oknyomozó újságíró, Ján Kuciak volt képes arra, hogy kibogozza a gordiuszi csomót. Kuciak cikkeit csak olyan ember tudta végigolvasni, akinek volt bőr a fenekén, és képes volt arra, hogy órákon át üljön és egyeztesse az újságíró által közölt adatokat a hivatalos bejegyzésekkel. A 27 éves újságíró Kočner disznóságain kívül olyan összefonódásokról is írt, melyekben a miniszterek és parlamenti képviselők mellett az országos rendőr főkapitány és az olasz maffia Szlovákiába delegált képviselői is szerepeltek. Kočner megérezte a veszélyt és megfenyegette az újságírót. Kuciak a rendőrséghez fordult segítségért, de a rendőrök nem volt hajlandók foglalkozni az üggyel.
2018. február 21-én Ján Kuciakot és jövendőbelijét a saját házukban meggyilkolták. A kettős gyilkosságnak olyan hatása lett, melyet csak az 1989-es eseményekhez lehet hasonlítani. A szlovák nagyvárosok terei megteltek dühös emberekkel. A tiltakozók olyan elszántsággal követelték a bűntett kivizsgálását és az elkövetők megbüntetését, hogy ennek a nyomásnak a kormány két legvisszataszítóbb figurája, Kaliňák belügyminiszter és Fico kormányelnök nem tudott ellenállni és lemondott. Rajtuk kívül a rendőrfőkapitány is távozott posztjáról.
Kaliňák és Gašpar főrendőr üzelmei már évek óta borzolták az emberek idegeit, de közvetlen bizonyítékot senki sem tudott felmutatni ellenük. Megbuktatásukban az utcai megmozdulások mellett Bugár Béla pártja, a Híd játszotta a legfőbb szerepet. Bugár pártja két éven át tűrte, sőt támogatta a korrupt, despota kormány működését, de Kuciak meggyilkolása után elengedték Fico kezét.
E három ember távozása után a rendőrök végre nyomozni kezdtek és az ügyészségen is megmozdult néhány ember. Furcsa dolgok kerültek napvilágra. Például fény derült arra, hogy Fico főtanácsadója, Maria Trošková a Kelet-Szlovákiában működő olasz maffia, a ’Ndrangheta vezetőjének a szeretője és üzlettársa volt. A csinos Maria Ficót is megbabonázta. Még azt is kiharcolta magának, hogy a miniszterelnök mellett ülhessen az Angela Merkellel történt tárgyaláson. Első kézből származó információira valószínűleg a maffia is felfigyelt.
Kuciak utolsó cikkében éppen az olasz maffia tevékenységéről írt, ám az ügyészséget mindez nem érdekelte, mert az olaszok jól ismert, tisztességes szlovák vállalkozókkal dolgoztak együtt. Volt köztük parlamenti képviselő, megyei főnök, és vörös grófnőnek csúfolt polgármester is. Mindannyian Fico pártjának voltak a tagjai. Lenyúlták az uniós támogatásokat, fosztogatták a helyi gazdákat és a kataszteri hivatal segítségével védtelen emberek földjeit rabolták el, ám Kaliňák belügyminisztersége alatt nem kellet félniük. A „főnök“ távozása után viszont kiborult a bili.
***
Miután Kočner három védőangyala (Fico, Kaliňák és Gašpar) távozott színről az oligarcha helyzete is megváltozott. Egy régebbi perében felmerült a gyanú, hogy váltókat hamisított, ezért 2018 júniusában előzetes letartóztatásba került.
2018 szeptember harmincadikán a rendőrség Gútán és Komáromban letartóztatott négy személyt. Azzal gyanúsították őket, hogy ők ölték meg Kuciakot és élettársát. Végül 2018 decemberében Kočner ellen is vádat emelnek. A rendőrség szerint ő volt a felbujtó. A vádemelés hatására Kočner legközelebbi munkatársa azonnal jelentkezett a rendőrségnél, és felajánlotta segítségét a nyomozásban. „Jóindulata“ jeléül beszolgáltatta Kočner speciális mobiltelefonját és elárulta a „szupertitkos“ kódot is, melynek segítségével olvashatóvá váltak a vállalkozó feljegyzései.
És ekkor tört ki az igazi botrány. Kočner mobiljában több ezer titkos üzenetet találtak. Nemcsak a gyilkossággal kapcsolatos információk kerültek napvilágra, hanem a szlovák rendőrség, ügyészség, bíróság és a politikai elit disznóságai is. Számítások szerint emberek tucatjai dolgozhattak a keze alá. Ő pedig minden „megbízást“ és kifizetést pontosan feljegyzett.
***
A szlovák mintatársadalomból egy szempillantás alatt bűzlő szemétdomb keletkezett. Ne feledjük, hogy Szlovákiát az elmúlt 13 esztendő alatt kisebb megszakítással Fico pártja, a Smer irányította, és 2012 és 2016 között még koalíciós partnerre sem volt szükségük a kormányalakításhoz. A szocdemeknek tehát egyedülálló lehetőségük volt arra, hogy Szlovákiából egy modern, európai országot teremtsenek, melynek jól működő gazdasága és stabil jogrendje van. Ehelyett átadták az országot a haramiáknak.
Kočner telefonjának „köszönhetően“ fény derült az egészségügyben uralkodó viszonyokra, az iskolaügy szánalmas helyzetére, az állami megrendelések és az ún. agrodotációk (agrártámogatások - a szerk.) lenyúlására. A polgárok megértették azt is, hogy a fiatalok nagy része miért távozik Nyugatra, a maradók pedig miért csatlakoznak a Marián Kotleba vezette fasiszta párthoz. (A pártvezér ugyanis megígérte nekik, hogy a választások után rendet csinál az országban.)
Szerencsére Fico a 13 év alatt sem tudta „kinyírni“ a független sajtót, nem tudta letörni a civil mozgalmakat, és képtelen volt maga alá gyűrni a szlovák kultúrát. Mivel a Smer kizárólag a pénzre utazott, nem törődött a jogállam lebontásával sem. És még egy pozitív momentum: a mečiari évek alatt az emberek megtanulták azt is, hogy félni nem szabad!
Ám az igazi földrengés 2020 februárjában várható. Ekkor kerül sor az országos választásokra. A fasiszták egyre magabiztosabban menetelnek, és a Smer a megrázó tények ellenére továbbra is a legnépszerűbb párt az országban.
Szlovákiának van ugyan egy európai orientáltságú, rendkívül népszerű elnöke (Zuzana Čaputová), ám arra még ő sem képes, hogy az egymással vitatkozó ellenzéki pártokat egy közös akolba terelje.
***
A botránysorozat legnagyobb vesztese a Bugár Béla vezette Híd–Most nevű, szlovák-magyar vegyespárt. Bugár harminc éven keresztül volt Szlovákia egyik legelismertebb politikusa, ám a mostani válságban cserben hagyta a szaglása. Ma már ő is tudja, hogy Kuciak meggyilkolása után ki kellett volna lépnie a koalícióból.
Az ősz folyamán „felsőbb“ biztatásra villámgyorsan létrejött egy új magyar párt, az Összefogás kódjelű tömörülés, melynek fő célkitűzése, hogy becsületes magyarokat juttasson be a szlovák parlamentbe. Rejtett célja pedig az, hogy megakadályozza Bugárék bekerülését a törvényhozásba.
Ha ez sikerül, akkor nem lesz több tüske Orbán Viktor körme alatt, mert a Fidesz fogja irányítani az összes Kárpát-medencei magyar pártot.
Ám nemcsak erről van szó. A két magyar szervezet összecsapásában valójában Európa a tét. A Híd az Unió értékrendje mellett tette le a garast, az Összefogás pedig Budapest prioritásait követi. Ég és föld. Brüsszel vagy Baku.
