Előfizetés

Orbán: nem győztünk, de Magyarország klíma-bajnok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.13. 13:45

Fotó: Mario Salerno / Európai Tanács
A miniszterelnök elégedett a klíma-csúccsal: jöhetnek a brüsszeli milliárdok és az atomerőmű-építés.
Közösségi oldalán közzétett videóban dicsekedett el Orbán Viktor miniszterelnök azzal, hogy szerinte Brüsszel elismerte a csütörtöki, éjszakába nyúló uniós klímacsúcson, hogy "Magyarország klímabajnok". A miniszterelnök tőle szokatlan szerénységgel és megszokott harcias retorikával azt is mondta,
"nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre".

A csúcstalálkozón arról sikerült többé-kevésbé megegyeznie az uniós országok vezetőinek, hogy 2050-re karbonsemleges lesz az EU. Egyedül Lengyelország nem mondott igent, de mint hogy nemet sem, kompromisszumos megállapodás született, Varsó pedig haladékot kapott. A lengyelek Csehországgal és Magyarországgal együtt sokáig blokkolták a megegyezést, konkrét ígéretet követelve arra, hogy rengeteg pénzt küld Brüsszel a korszerűsítésre. Az Orbán-kormány emellett a paksi atomerőmű bővítéséhez is ragaszkodik, úgy állítva azt be, mintha az egyetlen "zöld" alternatíva lenne.
"Sikert értünk el, mert megteremtettük az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg ennek az árát"

- állította videójában a kormányfő, kijelentésével azt a látszatot keltve, mintha egyébként ez történt volna. Mint kifejtette, ezután olyan szabályok is meghozhatóak, amik "nem vesznek el pénzt az egyébként felzárkózást célul kitűző országok elől", valamint a nukleáris energia alkalmazását bátorítják - azaz, Magyarország esetében az újabban kudarcokat halmozó orosz Roszatomnak teremtenek munkát.

Szijjártó: Kezdődik a magyar űrhajós kiválasztása

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.12.13. 12:12
Szijjártó Péter találkozója Dmitrij Rogozinnal, a Roszkozmosz orosz állami űrügynökség igazgatójával (b3) Moszkvában 2019. december 13-án
Fotó: KKM/Borsos Mátyás / MTI
A külügyminiszter szerint a cél az, hogy 2024-2025-re a kutatóűrhajós elkezdhessen dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson.
Magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával. A tárcavezető az MTI-nek azt mondta:
„az Oroszországban jelenleg folytatott űrprojektek közül azok, amelyekben eddig is volt magyar hozzáadott technológiai érték, hivatalosan is magyar-orosz űrkutatási projektekként folytatódnak.”

Hozzátette, hogy
„a magyar-orosz űrkutatási, űrtechnológiai együttműködés egyik legfontosabb céljaként immáron közösen tűztük ki azt, hogy 2024-2025-re egy magyar kutatóűrhajós kezdhessen el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson. Az ehhez szükséges kiválasztási és kiképzési munkálatokat haladéktalanul megkezdjük”.

Szijjártó közölte, hogy jelenleg három olyan űrkutatási projekt zajlik Oroszországban, amelyben már eddig is volt magyar technológiai hozzáadott érték. Ezek alapvetően mikroműhold-flottákat, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megújított eszközállományát hivatottak előállítani. „Most ezeket a projekteket hivatalosan is közös űrkutatási-űrtechnológiai fejlesztési projektekké tesszük, abban megemeljük a magyar részvételnek mind a mennyiségét, mind a hozzáadott értékét. Ez a magyar űripar számára egy fantasztikus új lehetőséget jelent” – fogalmazott.
„A magyar űripar egyelőre sci-fi kategóriának hangozhat, mert keveset beszélünk róla, ugyanakkor az a helyzet, hogy a magyar űripari vállalatok és a magyar egyetemek űriparral és űrtechnológiával foglalkozó kutatócsoportjai messze földön híresek, az egész világon elismerik a teljesítményüket. Nem véletlen, hogy a jelenleg zajló orosz űrkutatási projektekben is, kevéssé ismert módon, a magyar hozzáadott érték már rendkívül magas”

– tette hozzá.

Azt mondta, hogy az új magyar kutatóűrhajós ISS-re való felküldése 2024-2025-ben lehet reális. A cél az, hogy a magyar fejlesztéssel és hozzáadott értékkel kidolgozott űripari eszközöket már a magyar kutatóűrhajós vigye fel az űrállomásra, és ott 3-6 hónapon keresztül kutatómunkát tudjon végezni velük.
„Az anyagi vonatkozásokban is előreléptünk abban a tekintetben, hogy ezeknek a közös kutatásoknak, valamint a magyar kutató űrhajósnak a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldésének költségeit nem készpénzben kell teljes egészében kifizetni, hanem a magyar hozzáadott szellemi értéket, a magyar kutatási eredményeket is az orosz fél beszámítja a magyar fél pénzügyi szerepvállalásába”

– tette hozzá.

Szijjártó november végén jelentette be, hogy Magyarország 2024-ig űrhajóst küld a Nemzetközi Űrállomásra az orosz Orosz Szövetségi Űrügynökséggel (Roszkoszmosz) való együttműködési program részeként. Később már arról beszélt az RTL Klub Híradójának, hogy az űrprogram három év alatt 7-10 milliárd forintba kerülne. Ez az összeg egyébként csak egy igen „fapados” űrutazásra lenne elég: a bajkonuri orosz űrközpontot és az onnan indított Szojuz űrhajókat ugyanis az amerikai NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósai is használják, ám ennél lényegesen nagyobb összegért – erről itt írtunk bővebben.

Erzsébetváros fideszes vezetése két marékkal szórta a pénzt az ügyvédi irodáknak, százmilliókat égethettek el

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.13. 11:59

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A 27, vagyonokért szerződtetett irodából csak egy végzett érdemi munkát az átvilágítás alapján.
12 ügyvédi irodával szerződött a még Vattamány Zsolt vezette erzsébetvárosi önkormányzat, de a kerület saját tulajdonú cégeinek további 15 ügyvédi megbízási szerződése is volt, írja az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentumok nyomán az Index.hu.
A 12, közvetlenül önkormányzati megbízású ügyvédnek összesen 72 millió forintot fizetett ki 2018-ban a kerület, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt a kiadást mennyivel növelik az önkormányzati cégeken keresztül kifizetett ügyvédi munkadíjak, hiszen többnyire nem volt felső keretösszeg sem meghatározva a szerződésekben.

Annyi az alapszerződések alapján látható, hogy biztosan lényegesen nőnek az összegek, az önkormányzat ügyvédi költségei bőven több százmillió forintos kiadást jelenthettek évente.
Nem arról van szó, hogy Erzsébetváros rengeteg jogi tanácsra szorult volna ezektől az irodáktól, állapítja meg a portál. A szerződések alapján például két iroda ugyanolyan típusú feladatokra kapott megbízást, de az egyik, a Dr. Mátyus Ügyvédi Iroda jóval magasabb órabérrel dolgozott. Mátyus Kristóf szerződése munkajogi, polgári jogi képviseletre, hatósági ügyintézésre szólt, 3 millió forintos keretösszeggel.
Az átvilágítás során egy, az október 13-i választást követő napon felmondott ügyvédi megbízási szerződés is szemet szúrhat. Az évi 3 millió forintos kifizetés médiafigyeléssel kapcsolatos jogi véleményezésről szólt, holott a polgármesteri hivatal apparátusában is volt szakember, aki ezzel foglalkozott. Az Index szerint ez lehetett az érintett Gerendási Eszter azonnali felmondásának hátterében. A szerződés szerint az erzsébetvárosi önkormányzat sajtóirodását is figyelemmel kellett, hogy kísérje az ügyvéd, akinek egyéb, konkrét tevékenységéről nem tudni.
A Vattamány vezette hivatal ezen túl évi 7 millió 620 ezer forintot fizetett a Müller Ügyvédi Irodának azért, hogy havi 5-6 alkalommal konzultáljon önkormányzati intézményekkel. A konzultációk pontos tartalmáról semmit sem tudni. A budajenői ügyvéd neve ráadásul már korábban felmerült erzsébetvárosban, ő képviselte volna ugyanis a kerületet a fideszes Vattamány Zsolt által indítani tervezett kártérítési eljárásban, méghozzá a Hunvald-per vádlottjaival szemben. Csakhogy korábbi sajtóhírek szerint 1,78 milliárd forintot vesztett a kerület azon, hogy a bíróság jogerősen elutasította a fogalmi és formai hibáktól hemzsegőnek tartotta a kártérítési keresetet, amelyet tehát éppen a Müller Ügyvédi Iroda készített. Ezzel az irodával egyébként 2011 óta állt szerződésben Erzsébetváros, havi félmillió forintért, meglehetősen kedvező négy hónapos felmondási idővel, amit - ha szerződést bontanak - már a most megválasztott vezetésnek kell kifizetnie.
Hasonlóan kirívó a közismert Futó Barnabás szerződése, ő ugyanis a Hunvald-ügyben látta el Erzsébetváros jogi képviseletét, méghozzá bruttó 50 ezer forintos óradíjért, évi mintegy 9 millió forintos keretösszeggel. Azt nem tudni, hogy az önkormányzatnak milyen állandó jogi feladatai vannak a több mint tíz éve zajló, jelenleg egy perújítási eljárás nyomán ismét bírósági szakban lévő (a szerződés alapján Erzsébetváros sértettként érintett) nem polgári, hanem büntetőeljárásban.
A legtöbb iroda egyáltalán semmi érdemi információt nem adott Nidermülleréknek, sőt, többen is azt jelezték: egyáltalán nincs folyamatban lévő ügyük

- nyilatkozta Nidermüller Péter polgármester az Indexnek. Megerősítette, hogy az önkormányzati cégek gazdálkodását, így a tényleges kifizetéseket jelenleg is vizsgálják, ott pedig, ahol indokolhatatlan, vagy éppenséggel megmagyarázhatatlanul drága megbízási szerződéseket találtak, azonnal felmondták azokat. A 27, vagyonokért szerződtetett irodából eddig úgy látják, csak egy végzett valódi munkát, így közülük csak a HBGV-Szabó Ügyvédi Iroda munkájára számítanak a továbbiakban.