Magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával.
A tárcavezető az MTI-nek azt mondta:
Hozzátette, hogy
Szijjártó közölte, hogy jelenleg három olyan űrkutatási projekt zajlik Oroszországban, amelyben már eddig is volt magyar technológiai hozzáadott érték. Ezek alapvetően mikroműhold-flottákat, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megújított eszközállományát hivatottak előállítani.
„Most ezeket a projekteket hivatalosan is közös űrkutatási-űrtechnológiai fejlesztési projektekké tesszük, abban megemeljük a magyar részvételnek mind a mennyiségét, mind a hozzáadott értékét. Ez a magyar űripar számára egy fantasztikus új lehetőséget jelent” – fogalmazott.
Azt mondta, hogy az új magyar kutatóűrhajós ISS-re való felküldése 2024-2025-ben lehet reális. A cél az, hogy a magyar fejlesztéssel és hozzáadott értékkel kidolgozott űripari eszközöket már a magyar kutatóűrhajós vigye fel az űrállomásra, és ott 3-6 hónapon keresztül kutatómunkát tudjon végezni velük.
Szijjártó november végén jelentette be, hogy Magyarország 2024-ig űrhajóst küld a Nemzetközi Űrállomásra az orosz Orosz Szövetségi Űrügynökséggel (Roszkoszmosz) való együttműködési program részeként. Később már arról beszélt az RTL Klub Híradójának, hogy az űrprogram három év alatt 7-10 milliárd forintba kerülne. Ez az összeg egyébként csak egy igen „fapados” űrutazásra lenne elég: a bajkonuri orosz űrközpontot és az onnan indított Szojuz űrhajókat ugyanis az amerikai NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósai is használják, ám ennél lényegesen nagyobb összegért – erről itt írtunk bővebben.
