Bonyolult alkudozás kezdődhet a britekkel

EU-csúcs: A huszonhetek a lehető legszorosabb kapcsolatokra törekszenek az Egyesült Királysággal

Megkönnyebbüléssel fogadták a Brüsszelben tanácskozó állam- és kormányfők, hogy a Boris Johnson vezette konzervatívok fölényes győzelmet arattak a csütörtöki brit parlamenti választásokon. A kényelmes alsóházi tory többség azt jelenti, hogy a képviselők hamarosan elfogadhatják a Brexitről szóló megállapodást, és az Egyesült Királyság a tervezett időpontban, január 31-én távozhat az Európai Unióból.

— Mi készen állunk a tárgyalásokra, és azt várjuk, hogy a brit parlament jóváhagyja a kilépési egyezményt amilyen gyorsan csak lehet — mondta a másfél napos uniós csúcsot lezáró sajtóértekezletén a találkozót elnöklő Charles Michel, aki most debütált a tagállamok vezetőiből álló testület élén. Mind ő, mind Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azt hangsúlyozta, hogy az EU a lehető legszorosabb és azonos versenyfeltételeken nyugvó kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik a szigetországgal.

A tervek szerint az Európai Bizottság januárban teszi le az asztalra javaslatait a kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokra szóló megbízásra, amelyet a tagállamok legkésőbb február végén fognak jóváhagyni. Ezt követően kezdődhetnek meg a megbeszélések a jövőbeni kapcsolatokról a Csatorna két partja között. Az EU főtárgyalója ugyanaz a Michel Barnier lesz, aki brit partnereivel tető alá hozta a kilépési megállapodást. Boris Johnson brit kormányfő az átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ikéig megegyezést akar, amit Brüsszelben túl becsvágyó célnak tartanak, és amit von der Leyen is “jelentős kihívásnak” nevezett.

Szerinte tarifák és kvóták nélküli, dömpingmentes kereskedelmi kapcsolatokra kell törekedni, külön figyelmet szentelve a védelmi és a biztonsági együttműködésnek. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy gyors és intenzív tárgyalásokat kell folytatni, amelyek “meglehetősen bonyolultak” lesznek. Minden uniós megszólaló hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a huszonhetek egységét.

Másfél napos ülésükön az állam- és kormányfők jóváhagyták, hogy 2020-2022 között az uniós intézmények kezdeményezésére rendezzenek konferenciát az EU jövőjéről. A menetrend kidolgozása a januárban hivatalba lépő horvát EU elnökségre vár.

A tanácskozásról távozóban több vezető visszatért a péntek hajnalban megszületett félmegállapodásra Európa klímasemlegességének megteremtéséről. A 2050-re szóló kötelezettségvállalást Lengyelországon kívül minden tagállam jóváhagyta. Partnerei legközelebb jövő júniusban próbálják majd meggyőzni Varsót a csatlakozás fontosságáról, akkor, amikor már megszülettek a zöld átállás támogatására vonatkozó konkrét tervek. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, a lengyel vonakodás nem fogja lelassítani az EU áttérését a klímasemleges gazdaságra, míg Orbán Viktor kormányfő azzal dicsekedett a Facebook-oldalára feltöltött videóban, hogy Brüsszel elismerte: Magyarország klímabajnok.