Az önkormányzati választáson az ellenzéki pártokat integráló Rajta Újváros! Egyesület jelöltjei mind a tíz körzetben legyőzték kormánypárti ellenfelüket. Az eredmény mindenkit meglepett. A 44 ezer lelkes város lakóit faggatva a helybéliek főképp azzal magyarázták a korábbi városirányítók bukását, hogy a közgyűlés ülésein lekezelőn bántak az ellenzékkel, holott lehettek volna szerények, mivel tevékenységük sikertelen volt. Beszéltek a dunaújvárosi közvilágítás felújításának botrányáról, és arról, hogy a Fideszhez köthető gazdasági körök „lopásairól” érkező hírek dühítőek.
– Mindenütt lopnak a kormányok – legyintett erre a mozdonyvezetőként dolgozó, 44 éves Géza, aki bevallotta, hogy ő Fidesz-szavazó, mivel a párt megvédi a magyarokat a migrációtól. Aztán hozzátette: - Az viszont zavar, hogy állandóan erről beszélnek, a sorosozást meg csak a nagyon hülye emberek veszik be.
A Fidesz-körök vélt gazdasági visszaéléseinek hírözöne erősítette a Jobbik iránti szimpátiát a városban, sokan úgy gondolják, ez a párt az egyetlen, ami nem vett részt a politikai hátszelű lopásokban. Ez is szerepet játszott abban, hogy a 2018-as parlamenti választáson a jobbikos Pintér Tamás legyőzte fideszes ellenfelét. Az összefogó ellenzék 2019-ben a korrupció ellen gyakran szót emelő Pintért jelölte polgármesternek. A jó megjelenésű, kulturáltan fogalmazó, nagy munkabírású mérnökinformatikus nyert is, ezért le kellett mondania parlamenti mandátumáról. Február 16-án időközi választás lesz Dunaújvárosban és a környező településeken.
Az ellenzéki összefogásban résztvevő pártok az októberi választás előtt megegyeztek: ha Pintér lesz a polgármester, akkor ő jelöl maga helyett utódot a parlamentbe, akit a többiek is támogatnak. A szóbeli kontraktust nem rúgta fel senki, és amikor december elején Pintér a parlamenti asszisztensét és kampányfőnökét, Kálló Gergelyt nevezte meg, valamennyi ellenzéki párt rábólintott. Így vidéken először fordul elő az, hogy egy parlamenti választáson a jobbikos jelölt mögött felsorakozik a teljes baloldal, a Momentum és az LMP.
A Fidesz nem tud mit kezdeni újvárosi kudarcával. A párt errefelé legbefolyásosabb személyisége és választókerületi vezetője, az energetikai hivatal elnökeként dolgozó Dorkota Lajos – kérdésünkre válaszolva – azt mondta: a Fidesz mindeddig nem elemezte a dunaújvárosi vereség okait. Dorkota azt ígérte, a következő napokban megnevezik jelöltjüket, ám arra a kérdésre, hogy miért kellett eddig várniuk, nem válaszolt. A kiszivárgott információk szerint Dorkota csapata olyan, a kormánnyal szimpatizáló, a szakmájában elismert civilt keresett, akit nem terhelnek a kormány sokak által kritizált döntései. Tekintélyes intézményvezetőkre gondoltak, ám a kiszemeltek egyike se vállalta a jelöltséget.
A határozatlanság aligha erősíti a Fidesz-KDNP leendő jelöltjének esélyeit, amiképp az sem ahogy az újvárosi közgyűlésbe listán bejutott négy kormánypárti képviselő a testületben viselkedik. Az első ülésen az eskü után elhagyták a termet, a következő közgyűlésen nem vettek részt, és amikor a polgármester megkérte, hogy delegáljanak tagokat a testület szakbizottságaiba, illetve az önkormányzat cégeinek vezetésébe, akkor jelezték, nem kívánnak élni ezzel. A közélettel foglalkozó újvárosiak úgy vélik, hogy ebben a Fidesz demokrácia-felfogása érhető tetten: jelesül az, hogy ahol a Fidesz van többségben, ott az ellenzéknek nem lehet hatékony szava, most a párt arra készül, hogy Újvárosban a tőlük megszokott metodikával majd őket golyózzák ki, s akkor inkább lemondanak a szakmai munkában való részvételről.
Lehet, hogy azért nem vesznek részt a kormánypárti képviselők a szakmai munkában, mert Pintér Tamás szerint több védhetetlen és a városnak kárt okozó döntésről kellene elszámolniuk. Így lépéseket kellene tenniük az elrontott közvilágítás cseréjére. A legnagyobb gond azonban az, hogy az előző városvezetés az idei költségvetés megszavazásakor beütemezett egy 1,5 milliárdos hitelt a fejlesztésekre, amire mindmáig nem kaptak engedélyt a kormánytól. Pintér Tamás elmondta, hogy a fejlesztések, út és parkolóépítések java – a kampányra időzítve – el is készült, s ezekre már kifizettek 775 milliót. Csakhogy a bank – kormányengedély nélkül – erre nem adott hitelt, így az önkormányzat a működési költségeire félretett pénzből rendezte a számlákat. Ha utólag a város mégis kap a hitelre engedélyt, a felvett pénzből – a törvény szerint – nem lehet visszapótolni a működési költségeket, vagyis a város gazdálkodása drámai helyzetbe kerülhet a korábbi vezetők jogsértése miatt.
A fentiek rontják a februári választáson a kormánypárti jelölt esélyeit. Ám ha a kormány nem segít a városnak ezeknek a gondoknak a megoldásában, akkor az önkormányzat részben ellehetetlenülhet, s ebből sok újvárosi arra következtethet, hogy addig volt jó, amíg kormánypárti vezetése volt a településnek. Ez a helyzet Kálló Gergely esélyeit csökkentheti.
Na és az is, hogy Kállót alig ismerik a városban. Ő azonban utóbbitól nem tart. Azt mondja, bár budapesti származású, három éve Pintér asszisztenseként sűrűn járt ezen a vidéken, s már itt lakik, minden ideköti, van már komoly hely- és problémaismerete. Lobbizni akar azért, hogy a környék legnagyobb foglalkoztatójával, a Dunai Vasművel kössön a kormány stratégiai szerződést (amit eddig talán azért nem kötöttek meg, mert a kormány szeretné államosítani az ukrán kézben lévő vállalkozást, ám ennek a döntésnek a lebegtetése kárt okoz a cégnek). Kálló azt mondja, eddig, ha történtek is fejlesztések ebben a körzetben, az mindig annak hozott hasznot, aki máshonnan érkezve elnyerte a munkát. Kálló azt szeretné, ha ezután a haszon helyben maradna. A jelölt Pusztaszabolcsnak vasúti felüljárót ígér, Ercsinek jobb közbiztonságot.
A választás eredményét azonban az ígéreteknél jobban befolyásolhatja, hogy Dunaújváros új vezetése miképp „muzsikál” a következő két hónapban.
