ORÖ: Máris borult a roma szövetség

Publikálás dátuma
2019.12.13. 18:12
Agócs János az ORÖ alakuló ülésén
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Felbomlott a Lungo Drom ellen létrejött koalíció. A kilépők elégedetlenek az ORÖ új elnöke, Agócs János ténykedésével.
Nem tartott ki sokáig az a hármas szövetség, amely múlt hét elején, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) alakuló ülésén nagy többséggel elnökké választotta Agócs Jánost, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz) politikusát. A szövetség – amelynek a Firosz mellett a Phralipe és a Roma Polgárjogi Mozgalom a tagja – a Farkas Flórián-féle Lungo Drom legyőzése érdekében jött létre. Ez sikerült is: bár a nemzetiségi választáson a Lungo Drom szerezte a legtöbb mandátumot, az ORÖ-ben kisebbségben maradt a három szervezettel szemben. A lapunkhoz péntek délután eljuttatott közleményében azonban a Roma Polgárjogi Mozgalom és Lakatos Oszkár, a Phralipe egyik képviselője bejelentette, hogy felmondja a Firosszal kötött megállapodást. „Semmilyen módon nem kívánunk együttműködni Agócs Jánossal” – olvasható. Az indoklás szerint a Firosz által képviselt vezetési módszerekben és káderpolitikában radikális fordulat állt be. Az elnökség működésében nem érvényesülnek a demokratikus alapelvek, a Firosz magánvállalkozásként tekint az ORÖ-re. A kilépők állítják, hogy az alakuló ülésen több esetben súlyos eljárásjogi hiba történt, az ülés törvénysértő és kaotikus módon zajlott le, „ebből kifolyólag érvénytelen”. Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek a kormányhivatalnál, új alakuló közgyűlés összehívását szeretnék elérni. Agócs János lapunknak elmondta, hogy megalapozatlannak tartja a közleményben szereplő állításokat. Ennél bővebben egyelőre nem kívánt nyilatkozni.
Szerző
Témák
ORÖ

A magyarok 86 százaléka a romák sorsának javulásáért az ég egy adta világon semmit sem tenne

Publikálás dátuma
2019.12.13. 16:22
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A többségi társadalomnak csupán 6 százaléka előítéletmentes. Az ELTE és a Medián mérte fel a romaellenesség aktuális állapotát. Volt mit.
A magyar többségi társadalom jelentős része ugyan nem tenne aktívan a romák ellen, mégis közömbös a romák sorsával kapcsolatban. Ezt a közömbösséget az is tükrözi, hogy a romák jelen társadalmi viszonyain nem kívánnak változtatni, hátrányos helyzetük és a velük szembeni diszkrimináció nem érinti meg őket – derült ki a ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szociálpszichológia Tanszékének legfrissebb kutatásából. A tanszék a romaellenesség aktuális állapotát mérte fel a többségi magyar társadalom körében. A kérdőíves vizsgálat az Európai Unió Jogérvényesülés és Alapvető Jogok Programjának támogatásával, valamint a Medián Közvéleménykutató Intézet közreműködésével készült 2019 júniusában.
Az online felmérést egy 1039 fős mintán végezték, a minta nem, életkor és lakóhely szerint reprezentatív a magyar lakosságra.

A kutatók a romaellenességet egy új, az eddigieknél átfogóbb skálával mérték, illetve arra kérdeztek rá, hogy mennyire tartják elfogadhatónak, ha politikusok romaellenes mondatokat hangoztatnak nyilvánosan, illetve ha a romák megsegítésére vagy a diszkrimináció elleni küzdelemre buzdítják az embereket. A válaszadók
  • többsége, 50-60 százaléka semleges álláspontra helyezkedik minden kérdésben, tehát közömbös számára, hogy mit mondanak a politikusok, nem kifejezetten ért egyet, de nem is utasítja el a romaellenes sztereotípiákat;
  • 35 százaléka nyíltan előítéletes;
  • 20 százaléka elfogadhatónak tartja, ha a politikusok nyíltan romaellenes kijelentéseket tesznek;
  • mindössze 6 százaléka kifejezetten előítéletmentes nézeteket vall;
  • 18 százaléka elutasítja a politikai cigányüldözést.
Összesen a válaszadók 14 százaléka jelezte, hogy akár kis mértékben is, de hajlandó lenne tenni valamit azért, hogy a romák helyzete javuljon, például adományozással, önkéntes munkával, vagy olyan társadalmi mozgalmakhoz való csatlakozással, amely a diszkrimináció felszámolására és a romák befogadására irányul.
A magyarok 86 százaléka biztosan nem tenne semmit a romák érdekében, 13 százaléka akar romaellenes mozgalomhoz csatlakozni.

Mitől javulhatna a helyzet?

Az együttérzés és a fenyegetettség érzése volt az a két érzelmi viszonyulás, mely minden másnál jobban meghatározta, hogy a többségi társadalom tagjai hogyan állnak a romákhoz. A válaszadóknak csupán 20 százaléka mutatott valamilyen mértékű együttérzést a romákkal, tehát a válaszadók 80 százaléka az együttérzés kifejezett hiányáról számolt be vagy semleges választ adott. A válaszadók 60 százaléka nem érzi magát fenyegetve a romák által, a maradék 40 százalék azonban igen. Eszerint az empátia hiánya nem feltétlenül jár együtt a negatív, fenyegető érzelem jelenlétével. A vizsgálat alapján a kutatók azt állapították meg, hogy azok az antidiszkriminációs intézkedések lehetnek a leginkább hatékonyak, amelyek a romákkal kapcsolatos együttérzést képesek növelni, miközben a fenyegetettség érzését csökkentik, ahelyett, hogy közvetlenül az előítéletek csökkentését céloznák meg - áll a kutatás összegzésében.

Szerző
Frissítve: 2019.12.13. 20:13

Nem kell a pénzügyminisztériumnak, átadják Palkovicséknak a foglalkoztatást és a munkaügyet

Publikálás dátuma
2019.12.13. 15:22

Fotó: Népszava
Egyre csak hízik az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Palkovics László 2018-as miniszteri kinevezése óta folyamatosan újabb és újabb területekkel bővül az ITM. Eddig a szakképzés, majd a teljes felsőoktatás irányítása került át Palkovicsékhoz az Emberi Erőforrások Minisztériumától. 
Azonban most újabb fontos terület landol az innovációs miniszternél: a foglalkoztatás és a munkaügy.

A váltás a Pénzügyminisztérium egy mai sajtóközleményének utolsó bekezdéséből derül csak ki. A közlemény mindössze két mondatot szentel az ügynek: "A foglalkoztatási és munkaügyi terület, amely nem része a hagyományos pénzügypolitikának, a munkaügyi reformprogram lezárásával a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül. Az erről szóló javaslatot a miniszter már 2018. májusi kormányalakításkor megtette a miniszterelnöknek, aki a felvetést támogatta." A kormány körüli pletykák szerint az is elképzelhető, hogy az ITM megkapja a közoktatást is.
Szerző