Betört a magyar mozipiacra a Netflix

Letarolta a hazai artmozikat az amerikai streamingszolgáltató, a művészfilmeket forgalmazó cégek szívják a fogukat.

Újabb fordulathoz érkezett az amerikai streamingszolgáltató radikális fejlődése során: a szó szoros értelmében bevette a magyarországi független és artmozis piacot. Pontosabban fogalmazva: három filmjét az online premierdátum előtt kiajánlotta a hazai moziknak. Martin Scorsese Az ír, Noah Baumbach Házassági történet és a Fernando Meirelles rendezte A két pápa című produkciókra lelkesen csapott le mozik egy bizonyos része: csaknem az összes független és artmozi.

A legnagyobb piaci szereplő, a Cinema City multiplexhálózat nem vette fel a filmeket, mert, mint ahogy Buda Andrea, a cég marketing és pr-igazgatója lapunkat tájékoztatta, ez nem lokális döntés volt, hanem a teljes CineWorld cégcsoport döntött így világszinten. Sőt, világszerte szinte az összes multiplex. Azaz: ha egy filmnél nincs meg a mintegy négy hónapos „megjelenési ablak” a mozis és a netes premier között, a cég policy-je alapján nem veszik fel a műsorra. (Több európai országban ezt törvény szabályozza.) Akkor sem, ha mondjuk egy 160 millió dolláros büdzsével készülő, Martin Scorsese-rendezte, az Oscar-gálán nagy esélyesnek számító alkotásról van szó. Pedig, üzletileg biztos nagyot kaszáltak volna. A Cinema City jelenleg a Star Wars-őrületre készül, a Skywalker kora című, a sagát lezáró rész december 19-én érkezik a mozikba. Ennek része, hogy a minap megnyitották a Mamut bevásárlóközpontban lévő multiplexüket, a teltházakban bízva.

De visszatérve a jelenbe: a nézői igény megvan a Netflix csúcsprodukcióira, mivel a mai napig műsoron van Az ír az artmozikban, sőt azóta a Házassági történet és A két pápa is a főműsoridős sávot foglalja. Pont ez a problémája a piacon jelen lévő kisebb művészfilm-forgalmazóknak, akik szerint a Netflix piacra lépése ellehetetlenítette az európai művészfilmek terjesztését: minden jó műsorsávot a három Netflix-mozi foglal le, főleg Budapesten, ahol csak a Cirko-Gejzír nem vetíti azokat. Ahogy a neve elhallgatását kérő szakági ember fogalmazott: az amerikai streamingóriásnak máshol mozit kellett vásárolnia, nálunk az artmozi hálózat csak széttette a lábát – ezzel utalva arra, hogy a New Yorkban a Netflix egy régi mozit vett meg, hogy a produkcióknak állandó játszóhelyet garantáljon. Ezzel pedig hangsúlyozzák, hogy az állami támogatásból, és az Europa Cinemas tagjai EU-s pénzből is működő művész és független-hálózat kvázi jelenleg három Oscar-esélyes Netflix-filmet futtat a legnagyobb termekben a legjobb idősávokban, és ha ez a trend a jövőben is folytatódik, akkor nem lehet majd európai műveket bemutatni decemberben.

Hacsak a Netflix nem európai filmet akar majd promotálni, elvégre A két pápa is az amerikai jelenléten túl brit-olasz-argentin koprodukció. De bármi megtörténhet: tavaly Alfonso Cuarón rendezte, mexikói színekben induló Roma egyetlen Netflix-filmként nyomult a mozikban, idén már jóval erősebb a mezőny. És mivel a Disney+ is a piacra lépett, elemzők szerint a harc csak erősödni fog. Nyilván üzleti szempontból megéri, mert a három Netflix-produkció igen értékes műalkotás és a hazai közönség nagy része sokkal szívesebben nézi moziban, mint otthoni körülmények között. Hogy pontosan mekkora a siker, nem tudjuk. Bár megkerestük a Netflix-et, azt a választ kaptuk: a cég nem kommentál, és nem oszt meg lokális adatokat, statisztikákat.

De lássuk a tényeket: a mai napon Budapesten A két pápa premierként 16 vetítést tartanak, a Házassági történetből 7 (három hete műsoron), Az írből pedig hatot (negyedik hete van műsoron). Az artmozihálózat önmagában húsz vetítést tart a Netflixnek a mai napon. Az írrel induló, a Magyar Nemzeti Filmalap által finanszírozott, Bagota Béla rendezte Valannak kettő vetítése, a Házassági történettel egy héten induló, Szőcs Petra jegyezte Dévának effektíve nincs vetítése a mai napon Budapesten. Kijelenthető: a magyar alkotók munkái nem járnak túl jól az invázióval. (Orosz Dénes Seveled című romkomja a Cinema Cityben harcol a nézőkért.)

Szakértői vélemények szerint nem a Netflix-filmekkel van baj, azok értékesek, hanem azzal, hogy az évek óta a streamingszolgáltató ellen ágáló mozisok túl könnyen kapták be a három, Oscar-esélyes csalit és ezzel behódoltak. Extrém vélemények szerint az lenne a fair, ha a Netflix Budapesten is mozit mentene, mint ahogy New Yorkban tette nemrég – a bezárt Paris Theater-t nyitotta újra. Megkerestük ezzel az ötlettel a Netflixet, de a céget képviselő hazai ügynökségtől azt a választ kaptuk: a Netflixnek jelenleg ilyen irányú terve a magyar piaccal kapcsolatban, ha változik a helyzet, értesítik róla a sajtó képviselőit. Hát, csak reméljük, jó ötletet adtunk a döntéshozóknak!