Havi 66 ezer forintból élnek a legszegényebbek Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.12.16. 07:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
2018-ban a szegénységi rés már 28,9 százalékos volt az előző évi 24,1 után, miközben 2010-ben még 18,2 százalék.
Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a szegénységi küszöb havi 93 312 forint volt, az előző évihez képest 11,28 százalékkal magasabb összeg. Ennek a szegénységi rés mértékével csökkentett összege 66 345 forintra jön ki, azaz ennyiből él átlagosan egy szegény magyar. Az összeg egyetlen év alatt csupán 2700 forinttal emelkedett – írja az mfor.hu. A portál kiemeli: a KSH háztartások életszínvonalára vonatkozó adatsora rámutat, hogy egyre nagyobb ütemben mélyül a szegénység Magyarországon, akik pedig ide tartoznak, azok egyre távolabb kerülnek attól a lehetőségtől, hogy javuljon az életszínvonaluk. 2018-ban a szegénységi rés már 28,9 százalékos volt az előző évi 24,1 után, miközben 2010-ben még 18,2 százalék. A szegénységi rés egyszerűen megfogalmazva a szegénység mélységét hivatott kifejezni. Az arányszám azt mutatja meg, hogy a szegények (hivatalosan a szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők) átlagos jövedelme milyen mértékben marad el a szegénységi küszöbtől, vagyis konkrétabban a medián átlagjövedelem 60 százalékának megfelelő összegtől. Hiába emelkedik tehát az elmúlt években lendületesen a bér abból láthatóan a szegények egyáltalán nem részesednek. A béremelkedés eredményeként ugyanis egyre magasabb szintre kerül a szegénységi küszöb, ám az ennek arányában meghatározott szegények átlagjövedelme ezt a növekedést egyáltalán nem követi – teszi hozzá a portál. 
Szerző
Témák
szegénység KSH

Olcsóbb lenne a bérlakás: Budapesten már minden negyedik háztartásnak problémát okoz a lakhatás költségeinek megfizetése

Publikálás dátuma
2019.12.16. 06:00

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Közhasznú bérlakásrendszer jelenthetne megoldást az egyre erőteljesebben körvonalazódó lakhatási válságra – vélik a civilek. A példáért csak a szomszédig kell menni.
Osztrák mintára közhasznú bérlakásrendszer létrehozását javasolja a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE). Magyarországon jelenleg sem szociális, sem piaci alapon bérelhető lakásból nincs ugyanis elegendő. A KSH Lakásfelmérése szerint előbbiek a mintegy 4,4 millió hazai lakás mindössze 3 százalékát, utóbbiak a 6 százalékát teszik ki. Nem épül elegendő új lakás sem. A 2016-ban 5 százalékra mérsékelt kedvezményes újlakásáfa ugyan hozott némi fellendülést, de még így sem épül annyi lakás, mint a válság előtt. A kétezres évekbeli csúcson, 2004-ben például csaknem 44 ezer lakást húztak fel szerte az országban, míg tavaly kevesebb mint 18 ezret. Az év végével ráadásul meg is szűnik az áfa-kedvezmény. A keresletet ugyanakkor felpörgette a kedvezményes áfa és a családtámogatási rendszer, így a lakásárak az elmúlt 4 évben Budapesten megduplázódtak, országosan 67 százalékkal nőttek. Az Európai Unióban Budapest már a hatodik legdrágább főváros, a régióban csak Prágában magasabbak a jövedelmekhez viszonyított lakásárak. A kiadó lakásokért is egyre többet - a fővárosban már átlagosan havi 160 ezer forintot - kell fizetni. A budapesti lakásbérleti díjak szintén a hatodik legmagasabbak – a jövedelmekhez viszonyítva - az európai fővárosok között. Egy egyszobás lakás bérleti díja a fizetés majdnem felét elviszi, míg az unióban kicsit több, mint harmadát. Egy családnak is megfelelő, háromszobás lakás bérleti díja pedig már az átlagos fizetés csaknem 79 százalékát teszi ki Budapesten, miközben EU átlag 67 százalék.    A fenyegető lakásválságra egyre több elemző figyelmeztet. A GKI nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapesten már minden negyedik háztartásnak problémát okoz a lakhatás költségeinek - lakbér, hiteltörlesztés, rezsi - megfizetése. A jegybank egyenesen versenyképességi kockázatokat lát a magas bérleti díjakban és lakásárakban. Elemzőik szerint a lakhatás elérhetősége jelentősen romlott az utóbbi időben, ami a fiatalok külföldre költözését is ösztönözheti. A háztartások vagy erejükön felül költenek lakhatásra, vagy rossz minőségű ingatlanba kényszerülnek, ami pedig a gyermekvállalást tolhatja ki még inkább. A gyermekvállalás ösztönzése a TLE szerint ugyanakkor olyan közérdek, amely indokolja az állam részvételét a lakásépítések támogatásában. Az általuk vázolt közhasznú lakásépítési program bérlői célcsoportja a gyermeket vállaló, közepes vagy alacsonyabb jövedelmű rétegek lennének. A közhasznú lakásépítő társaságok (khl) által építettet lakások bérleti díja kedvező áfakulcsú és a piacinál alacsonyabb lenne, így segíthetné a saját lakás megszerzéséhez önerővel nem rendelkező fiatalok lakáshoz jutását. A TLE a családvédelmi akcióterv támogatásait is integrálná a rendszerbe: a gyermekvállalás a bérlés feltétele lenne, a családtámogatásokat a lakás – piaci ár alatti, bekerülési költségen történő - megvásárlására lehetne fordítani a gyermek(ek) megszületése után. A bérlők közvetlen, segélyjellegű támogatásában ugyanakkor nem gondolkodnak, a bérleti díjhoz azonban elképzeléseik szerint a munkáltatók kedvező adózású cafeteriaként támogatást adhatnának. A közhasznú lakásépítési programban állami engedéllyel rendelkező kft-k, zrt-k vehetnének részt, működésüket jogszabály rögzítené. A khl-társaságok hozzáférhetnének az olcsó – hosszú futamidejű, közel nulla kamatú - állami hitelekhez. Ennek törlesztését egy 65 négyzetméteres lakás esetében már egy 1300 forintos négyzetméterenkénti bérleti díj is fedezné – vázolta a számításokat Párdi Zsófia, a TLE projektvezetője. A khl-társaságok kedvezményesen kaphatnának állami vagy önkormányzati telkeket is, és társaságiadó-mentességet élveznének, az építési áfát pedig visszaigényelhetnék. A khl-ek ugyanakkor csak a beruházást szerveznék és a felépült lakásokat kezelnék bérbeadóként, a lakásokat piaci szereplőkkel építtetnék. Nyereséget kellene termelniük, a profit kivehetősége ugyanakkor maximalizálva lenne; az azon felüli részt, illetve a lakásértékesítésből befolyt bevételt a lakásépítésekre kellene visszaforgatniuk. A TLE azt is javasolja, hogy pilot jelleggel legalább egy állami tulajdonú lakásépítő céget alapítsanak. Párdi Zsófia elmondta: elképzeléseiket minél több szakmai szervezettel, önkormányzattal és kormányzati szereplővel szeretnék egyeztetni, jövő év elején pedig egy fórumot is rendeznek a témában.        

Az osztrák példa: minden második lakás bérlakás

Ausztriában a közhasznú bérlakásszektor évente 15 ezer lakást épít fel: ezek az ingatlanok alapvetően bérlakásként működnek, de a bérlőknek lehetőségük van megvásárlásukra is. Az építéshez az állam kedvező hiteleket és lakásépítési támogatásokat biztosít. A 4,6 milliós lakásállomány közel 17 százaléka, mintegy 650 ezer lakás közhasznú bérlakás. A khl-társaságok ezen felül mintegy 300 ezer, más fejlesztők által épített lakást is kezelnek, vagyis ők adják bérbe a lakások mintegy negyedét. Ehhez jön hozzá 280 ezer önkormányzati, tartományi, és 710 ezer piaci bérlakás. A bérlakások aránya így Ausztriában 42 százalék, az állomány folyamatosan nő. Az osztrák lakástámogatási rendszer viszonylag olcsó, a GDP 0,5 százalékát fordítják erre.     

Szerző

1,176 milliárd forintra büntette a GVH a Vodafone-t

Publikálás dátuma
2019.12.14. 13:10

Fotó: Alexander Pohl / Nur Photo
Ismétlődő jogsértés miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1,176 milliárd forintra büntette a Vodafone-t - közölte a versenyhivatal. A Vodafone bírósághoz fordul.
A GVH közleménye szerint a Vodafone Magyarország Zrt. 2015 szeptembere és 2016 augusztusa között a "Csatlakozz Európa legnagyobb 4G partnerhálózatához!" és a "Csatlakozz Európa legnagyobb 4G hálózatához!" szlogenekkel népszerűsítette szolgáltatását. A versenyhivatali eljárás során a szolgáltató nem tudta igazolni, hogy hálózatán keresztül valóban Európa területének a versenytársainál nagyobb része volt elérhető. A hatóság döntése alapján így a kérdéses hirdetések megalapozatlanul állították a vállalkozás piacelsőségét a szolgáltatás egy lényeges jellemzőjét, a hálózati lefedettséget tekintve, vagyis az érintett állítások a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköztek - fűzte hozzá a GVH. A hivatal a bírság kiszabásakor kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a vállalkozás az elmúlt tíz évben összesen 12 alkalommal folytatott tisztességtelen, jogsértő kereskedelmi gyakorlatot a fogyasztókkal szemben, és ezek között több piacelsőségi állítás is volt. A hatóság ugyanakkor bírságcsökkentő tényezőként értékelte a cég önkéntes vállalását versenyjogi megfelelési programjának fejlesztésére - tették hozzá. A Vodafone az MTI-vel közölte, hogy a legmesszebbmenőkig nem ért egyet a versenyhivatal döntésével és jogorvoslatért bírósághoz fordul.
Szerző
Témák
GVH Vodafone
Frissítve: 2019.12.15. 10:07