könyvkritika;Madame Tussauds;

2019-12-18 10:30:00

Életszagú varázs

Kegyetlen, magával ragadó mese. Talán a leginkább így jellemezhetnénk Edward Carey Kicsi című, Madame Tussaud-ról szóló regényét, amely közelebb áll azonban a valósághoz, mint gondolnánk.

Edward Carey Kicsi című könyvében a svájci születésű Anna Maria Grosholtz naplószerűen megírt beszámolóiból és töretlen lelkesedéssel készített rajzaiból aprólékosan bontakozik ki előttünk a viaszszobor-gyűjteményéről világszerte ismert Madame Tussaud kalandos sorsa. A regény végigvezeti olvasóját a csúnyácska, termete miatt sokak által lekezelően csak Kicsiként szólított lány kalandos és fordulatos, ám nyomorúságos svájci gyerekkorától, át XVI. Lajos pompás királyi udvarán, majd Párizs tomboló utcáin keresztül, mígnem eljut Londonig, ahol aztán – férjezett nevét viselve – megnyitja ma is látogatható, élethű viaszszobrokat bemutató panoptikumát.

Az írás Margaret Atwood, A szolgálólány meséjének szerzője szerint is kihagyhatatlan mű. Kétségtelen, Edward Carey lapról lapra csigázza fel az olvasók érdeklődését, és amikor már végleg rabul ejtette, arcul csapja a rémségek rémségeivel. Nem csupán az ártatlan, őszinte gyermekből felnőtt nővé váló Marie (Kicsi) viszontagságos életében merülhetünk el, az ő szemszögéből a tizennyolcadik-tizenkilencedik századi Franciaország, s elsősorban a főváros közhangulatát, a forradalom eseményeit is nyomon követhetjük. Jelen van Marie Antoinette szülőágyánál – mi több, az életét is megmenti –, kalandos úton megismerkedik a királlyal, majd nem sokkal ússza csak meg a guillotine-t. Mindeközben sorra veszíti el a hozzá közelállókat, de élni akarása, valamint svájci mesterétől tanult elhivatottsága a viasz modellezés művészete iránt továbbra is töretlen.

A kötetben a viasz aprólékos megformálásának munkálatairól, az emberi test iránti csillapíthatatlan kíváncsiságról, a művészi elkötelezettségről is képet kapunk, akárcsak arról a bensőséges viszonyról, amely anyag és alkotója között kialakulhat. A részletesség nem meglepő, hiszen a szerző maga is dolgozott a londoni panoptikumban, sokszínű regényét többek közt az ott eltöltött időszak élményei ihlették. Ezenfelül az író bájos és egyszerre bizarr illusztrációi szintén sajátos rétegét képezik a történetnek: a rajzok pontosan tükrözik vissza a leírásokat, és az egyes karakterek vonásait.

A lebilincselő írás egyik legnagyobb erénye ugyanakkor műfajában is rejlik. A történelmi fikció két összetevője tökéletesen keveredik a vaskos kötetben: gyakran nehéz eldönteni, valóság lehetett-e mindaz, amit olvasunk, vagy csupán a képzelet játéka. Ám a nehéz életút mentén haladva többnyire inkább utóbbiban reménykedünk.

A Kicsi nem könnyű olvasmány, helyenként túlságosan is életszagú vonásai ellenére azonban mégis van benne valami lélegzetelállítóan varázslatos.

Infó:

Edward Carey: Kicsi

Fordította: Siklós Márta

Európa Könyvkiadó, 2019.