Gazdaságpolitikai irányváltás előtt az uniós országok

Az Európai Bizottság jövő évre szóló növekedési stratégiájának középpontjában a fenntartható fejlődés és a társadalmi befogadás áll. 2020-ban a tagállamoknak ennek megfelelően kell végrehajtaniuk strukturális reformjaikat és alakítaniuk foglalkoztatáspolitikájukat, beruházási valamint költségvetési politikájukat.

A brüsszeli testület kedden közzétett iránymutatásai alapján az uniós országok jövő évi nemzeti reformprogramjai négy pillérre támaszkodnak majd: a fenntartható környezet létrehozását szolgáló reformok és beruházások megvalósításán; a kutatási eredményekre és innovációra épülő termelékenység-növelésen; a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölésén; a gazdasági stabilitás megőrzésén. A nemzeti stratégiák alapján az Európai Bizottság országsepcifikus ajánlásokat fog tenni, amelyek végrehajtásáért a kormányok felelősek.

Mint Valdisz Dombrovszkisz gazdaságért felelős ügyvezető alelnök rámutatott, az éghajlatváltozás, a digitalizáció és a demográfiai változások gazdaságpolitikai irányváltást tesznek szükségessé a tagállamokban, miközben Európának növelnie kell nemzetközi versenyképességét és felkészülnie a jövőbeli globális kockázatokra. “A költségvetési mozgástérrel rendelkező országokat beruházásaik növelésére, a magas adósságszinttel rendelkezőket adósságuk csökkentésére kérem” - fejtette ki.

Az európai szemeszter nevű gazdaságpolitikai ciklus keretén belül a brüsszeli testület elfogadta a makrogazdasági egyensúlytalanságokról szóló jelentését is. Ebben értékelte az egyes országokat, és úgy ítélte meg, hogy tizenhármat kell felülvizsgálat alá vonni. A több mint egy tucatnyi mutató alapján készült beszámoló Magyarországról megállapítja, hogy rövid távon féken tarthatók az egyensúlyt veszélyeztető kockázatok, ezért az Európai Bizottság továbbra sem tartja szükségesnek makrogazdasági egyensúlytalansági eljárás elindítását. A kockázatok közé sorolja egyebek között a jelentős bérnövekedéstől elmaradó termelékenység-növekedést, a gépjárművek exportpiacainak a beszűkülését és az iparág viszonylag nagy szerepét a gazdaságban.

Az Európai Unióban jelenleg 241,5 millióan dolgoznak, rekordszinten alacsony a munkanélküliség (6,3 százalék), de továbbra is jelentős a nemek közötti egyenlőtlenség, a gyermekek és fogyatékossággal élők továbbra is nagy számban szembesülnek a szegénység és a kirekesztettség kockázataival - állapítja meg az európai szemeszter részeként jóváhagyott foglalkoztatáspolitikai jelentés.