Tűzoltás statisztikai trükkökkel: kritikus szint alá kerülhet a vonulós tűzoltók létszáma

Publikálás dátuma
2019.12.17. 19:56

Fotó: Jani Martin
Vészjelzést adtak a tűzoltók és menekülnek, mert a kormány pénzt nem, csak ígéreteket adott nekik. Lassan kevesen lesznek egy riasztásnál.
A helyszínre vonuló tűzoltók legalább húsz, de több helyen már a harminc százaléka hiányzik, és ha jövőre sem javít a kormány az állomány tagjainak helyzetén, a létszám már a kritikus szint alá kerül, ami veszélyes helyzeteket, vezénylési nehézségeket eredményezhet. Ezt a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke mondta el lapunknak, miután elsőként a 24.hu nyilvánosságra hozta az érdekvédők közleményét arról, hogy a Belügyminisztérium 2020-as első félévi jogalkotási tervében a korábbi ígéretek ellenére nincs semmilyen utalás béremelésre vagy új életpálya modell bevezetésére. Salamon Lajos úgy véli, a kormány statisztikai trükkökkel leplezi a létszámgondok nagyságát, egy ideje majdnem minden esetet a legalacsonyabb riasztási fokozatban kezelnek, ahová elég egy vagy két kocsit küldeni néhány fős személyzettel. Így nem derül ki, milyen sokan hiányoznak, de az oltás sokszor kétszer annyi ideig tart, mint normális esetben. A belügyi tárca több mint egy éve hitegeti béremelési ígéretekkel a hivatásos állomány tagjait, de nem lépett semmit, folyosói pletykákból lehet tudni, hogy három béremelési változaton is dolgoznak a minisztériumban. Amióta pedig májusban 11 szakszervezet kivonult a Belügyi Érdekegyeztető Tanács kizárólag sikersoroló üléséről, semmilyen tárgyalási lehetőséget nem kínáltak a dolgozók képviselőinek, holott a tiltakozás hatására júniusban Pintér Sándor belügyminiszter jelentős januári tűzoltó béremelést jelentett be, aminek a részleteit már egyeztetni kellett volna.

A pihenőnapon pénzt keresnek az agyonhajszolt tűzoltók

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete az előző és most lejáró megállapodáshoz hasonlóan öt évre elosztott 50 százalékos, ezen belül jövőre 30 százalékos béremelésről tárgyalna a kormánnyal, mert úgy látják, e nélkül a jelenleginél is kevesebben lépnek be a toborzások nyomán az állományba, lassan nem lehet kiadni a szabadságokat. Ráadásul a hiányzó emberek helyett is dolgozó tűzoltók a 24/48 órás beosztás miatt nagyon gyorsan kiégnek, az érdekvédelmi szervezet elnöke arról beszélt lapunknak, hogy sokszor csak akkor látják a gyerekeiket, ha a feleségük elviszi nekik megmutatni őket az őrs elé. Salamon Lajos arra emlékeztetett, hogy a szakszervezet korábban pontosan kidolgozott életpályát adott át a Belügyminisztériumnak, ám eddig semmi nem teljesült az elvárásaikból. Így nincs utánpótlás, mert a bruttó 180 ezer forintos kezdő bérre nem lehet családot alapítani, az állomány lakhatási gondjaira a kormány a csok-ot találja az egyetlen megoldásnak, de a nyugdíjhoz közeledők helyzete sem jobb. A szakszervezeti vezető úgy látja, megyei igazgatóságonként átlagosan tíz embert tudnak a tűzoltóságok hivatali állományában elhelyezni, ha fizikai vagy pszichológiai okok miatt nem tudnak tovább terepre menni, de az állomány öregszik, ennél sokkal többször szorulnak segítségre a régi dolgozók. Most 60 éves korukban mehetnek rendelkezési állományba, de az általános nyugdíjkorhatár eléréséig így elesnek a pótlékoktól, végeredményében kisebb nyugdíjuk lesz, mint ami járna nekik, ha képesek lennének végigdolgozni az utolsó aktív éveket. A tűzoltók túlóráit 850 forintos órabérrel számolják el – sorolta hosszú percekig a bajokat Salamon Lajos. Az ágazatban mindenki a kormány ajánlatait várja, és találgatja, vajon nem tud, vagy nem akar lépni a belügyi tárca.

Gyerekgyilkosság Győrben: soron kívül indul átfogó ombudsmani vizsgálat

Publikálás dátuma
2019.12.17. 19:17

Fotó: police.hu
Kozma arra is választ szeretne kapni, hogy szükséges lett volna-e szakemberek felügyelete a kapcsolattartásnál, illetve megtettek-e mindent a gyerekek jogainak és életének védelmében.
Hivatalból soron kívüli, rendszerszintű vizsgálatot indít Kozma Ákos alapjogi biztos, hogy kiderüljön, hibáztak-e, mulasztottak-e a gyermekvédelmi szervek a vasárnapi győri gyerekgyilkossággal kapcsolatban. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében azt írta: sajtóhírek szerint a hétvégén egy korábban súlyos bűncselekmény, családon belüli bántalmazás elkövetése miatt elítélt, nemrég szabadult apa a nála kapcsolattartáson lévő három gyermeke közül kettőt megölt, majd öngyilkosságot követett el
A gyermeki jogok rendszerszintű védelméért külön is felelős alapjogi biztos azért indít hivatalból soron kívüli vizsgálatot, hogy áttekintse: a gyerekeket érő tragédiával összefüggésben hibáztak-e, mulasztottak-e a gyermekvédelmi szervek, megfelelően működött-e a gyermekvédelmi mechanizmus. Kozma arra is választ szeretne kapni, hogy szükséges lett volna-e szakemberek felügyelete a kapcsolattartásnál, továbbá megtettek-e mindent a gyerekek jogainak, érdekének és életének védelmében. Az ombudsman vizsgálata eredményeiről jelentésben számol be.
A győri gyerekgyilkosság a családon belüli erőszakkal kapcsolatban máskor közönyös kormány ingerküszöbét is áttörte. Kedden Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán jelentette be: átfogó kormányzati vizsgálat elrendelését kezdeményezi, hogy egyértelműen kiderüljön, a győri gyerekgyilkosság ügyében mulasztott-e bármelyik állami szerv vagy annak alkalmazottja.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint fiát és a nevelt lányát ölte meg vasárnap délután Győrben egy férfi, aki később öngyilkos lett. A megrázó ügyben a büntetőjogi felelősség kérdését a rendőrségi nyomozásnak kell majd tisztáznia.
Frissítve: 2019.12.18. 07:36

Megemelték a bírák és az ügyészek illetményét

Publikálás dátuma
2019.12.17. 19:08

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Túlóráztak az országgyűlési képviselők, miután a múlt héten 27 fideszes honatya tévedésből nemet mondott egy módosító javaslatra az egyfokú hatósági eljárásokról szóló törvény megszavazása közben, ezzel viszont a bírák és az ügyészek fizetését sem sikerült megemelni.
A baki miatt Áder János államfő visszaküldte a jogszabályt, hogy ismét szavazhassanak arról. A kedden rendkívüli ülésen már sikerrel jártak, elfogadták az egyfokú eljárásokról szóló törvényt, ezzel a fizetésemelést is. A szavazás előtt a T. Házban szó esett a győri gyermekgyilkosságról, a jobbikos Varga-Damm Andrea arról beszélt: „Ez az elégtelen rendszer felelőssége.” Az interpellációk között Gyüre Csaba (Jobbik) a rendőrök 50 százalékos béremelését sürgette, Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a szociális ellátások növelésének elmaradását kifogásolta, mint mondta, van olyan gyermekek után járó juttatás, ami 2006 óta változatlan. A párbeszédes Tordai Bence a TB-törvény szigorításáról, a jogosultság megvonásáról beszélt, felidézve, hogy a Magyar Orvosi Kamara új vezetése azt kérte Áder Jánostól, ne írja alá a törvényt. Válaszában Tállai András államtitkár „notórius hazudozónak” nevezte az ellenzéki politikust. A jobbikos Ander Balázs a győri iskolai késelés kapcsán kérdezte a kormányt, mit tesz az iskolai erőszak megfékezéséért, mire Nagy István agrárminiszter csak annyit mondott: „Jó példával kell elöl járni”.
Témák
Országgyűlés
Frissítve: 2019.12.17. 20:06