A helyszínre vonuló tűzoltók legalább húsz, de több helyen már a harminc százaléka hiányzik, és ha jövőre sem javít a kormány az állomány tagjainak helyzetén, a létszám már a kritikus szint alá kerül, ami veszélyes helyzeteket, vezénylési nehézségeket eredményezhet. Ezt a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke mondta el lapunknak, miután elsőként a 24.hu nyilvánosságra hozta az érdekvédők közleményét arról, hogy a Belügyminisztérium 2020-as első félévi jogalkotási tervében a korábbi ígéretek ellenére nincs semmilyen utalás béremelésre vagy új életpálya modell bevezetésére.
Salamon Lajos úgy véli, a kormány statisztikai trükkökkel leplezi a létszámgondok nagyságát, egy ideje majdnem minden esetet a legalacsonyabb riasztási fokozatban kezelnek, ahová elég egy vagy két kocsit küldeni néhány fős személyzettel. Így nem derül ki, milyen sokan hiányoznak, de az oltás sokszor kétszer annyi ideig tart, mint normális esetben.
A belügyi tárca több mint egy éve hitegeti béremelési ígéretekkel a hivatásos állomány tagjait, de nem lépett semmit, folyosói pletykákból lehet tudni, hogy három béremelési változaton is dolgoznak a minisztériumban. Amióta pedig májusban 11 szakszervezet kivonult a Belügyi Érdekegyeztető Tanács kizárólag sikersoroló üléséről, semmilyen tárgyalási lehetőséget nem kínáltak a dolgozók képviselőinek, holott a tiltakozás hatására júniusban Pintér Sándor belügyminiszter jelentős januári tűzoltó béremelést jelentett be, aminek a részleteit már egyeztetni kellett volna.
A pihenőnapon pénzt keresnek az agyonhajszolt tűzoltók
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete az előző és most lejáró megállapodáshoz hasonlóan öt évre elosztott 50 százalékos, ezen belül jövőre 30 százalékos béremelésről tárgyalna a kormánnyal, mert úgy látják, e nélkül a jelenleginél is kevesebben lépnek be a toborzások nyomán az állományba, lassan nem lehet kiadni a szabadságokat. Ráadásul a hiányzó emberek helyett is dolgozó tűzoltók a 24/48 órás beosztás miatt nagyon gyorsan kiégnek, az érdekvédelmi szervezet elnöke arról beszélt lapunknak, hogy sokszor csak akkor látják a gyerekeiket, ha a feleségük elviszi nekik megmutatni őket az őrs elé.
Salamon Lajos arra emlékeztetett, hogy a szakszervezet korábban pontosan kidolgozott életpályát adott át a Belügyminisztériumnak, ám eddig semmi nem teljesült az elvárásaikból. Így nincs utánpótlás, mert a bruttó 180 ezer forintos kezdő bérre nem lehet családot alapítani, az állomány lakhatási gondjaira a kormány a csok-ot találja az egyetlen megoldásnak, de a nyugdíjhoz közeledők helyzete sem jobb.
A szakszervezeti vezető úgy látja, megyei igazgatóságonként átlagosan tíz embert tudnak a tűzoltóságok hivatali állományában elhelyezni, ha fizikai vagy pszichológiai okok miatt nem tudnak tovább terepre menni, de az állomány öregszik, ennél sokkal többször szorulnak segítségre a régi dolgozók. Most 60 éves korukban mehetnek rendelkezési állományba, de az általános nyugdíjkorhatár eléréséig így elesnek a pótlékoktól, végeredményében kisebb nyugdíjuk lesz, mint ami járna nekik, ha képesek lennének végigdolgozni az utolsó aktív éveket. A tűzoltók túlóráit 850 forintos órabérrel számolják el – sorolta hosszú percekig a bajokat Salamon Lajos. Az ágazatban mindenki a kormány ajánlatait várja, és találgatja, vajon nem tud, vagy nem akar lépni a belügyi tárca.