rendőrség;létszámhiány;

- Szolgálnak és túlóráznak: van olyan rendőr, aki idén 29 napnyi túlmunkát gyűjtött be

Jövőre, a szabálysértési ügyek átvétele még kritikusabbá teszi az állomány helyzetét.

„Bár még van két hét az évből én most 705 óránál tartok.” – egy Facebook-csoportba írt idei túlmunkájáról egy rendőr, aki ezek szerint 11 hónap alatt összességében 29 nappal dolgozott többet az előírtnál. Ennél talán csak az meglepőbb, hogy ezt túlzónak és kirívónak sem tartja Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára. Szerinte ráadásul jövőre még rosszabb lehet a helyzet. Hosszú évek után ugyanis 2020 márciusában visszakerül a rendőrséghez a szabálysértési ügyek egy része, vagyis az eleve túlterhelt állománynak kell foglalkoznia majd a kisebb súlyú kihágásokkal. Cikkünk megjelenéséig ráadásul a rendőr szakszervezet nem tudott arról, hogy a kormány gondoskodik-e pluszpénzről, az állomány bővítéséről.

Ez azért is meglepő, mert a kabinetnek is tudnia kell az egyre súlyosbodó rendőrhiányról és az ebből adódó jelentős túlmunkáról. Pontos számok az óriási fluktuáció miatt nem ismertek, de a rendőrségnél mintegy 50 ezren dolgoznak, közülük 36-37 ezren hivatásosok, a többiek igazgatási feladatokat látnak el. A létszámhiány mértékére Pongó Géza kétféle adatot említett: évente mintegy 2000 rendőr szerel le, miközben egyre kevesebb, az idén már csak alig 400 jelentkezőt iskoláztak be. A főtitkár szerint jelzésértékű az is: ma egy kapitányságon ideális esetben öt váltás rendőrnek kellene szolgálnia, de ez szinte sehol sincs így. (Négy váltás biztosítja a folyamatos szolgálatot, az ötödik pedig garantálja, hogy betegségek, szabadságok idején van, aki helyettesít.) – Ma gyakorlatilag minden kapitányságon hiányzik egy váltás rendőr, így viszont betegségek, szabadságok idején csak túlórával lehet biztosítani a folyamatos utcai jelenlétet – magyarázta Pongó Géza, milyen kifeszített keretek között kell beosztani a közterületen szolgálókat.

A főtitkár szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a létszámhiány nem egyenletes az állományon belül. Mivel a régebben szolgálók szép lassan lépkednek felfelé a szakmai ranglétrán, és nincs utánpótlás, főleg az alacsonyabb beosztásokban, az utcán járőröző egyenruhás tiszthelyettesek körében óriási az emberhiány. Mindezen nehéz változtatni, hiszen a jelenlegi feltételek mellett már nem vonzó a pálya: a kezdő tiszthelyettesek nettó 150-160 ezer forintot kapnak, és ez még akkor is rettentően kevés, hogy ma már kifizetik a túlórákat, amivel átlagosan 50-80 ezer forintot plusz kereshetnek. Pongó Géza megemlítette: régen gyakori volt, hogy a honvédségtől igazolták át rendőrnek, ma már egyértelműen fordított a tendencia.

Mindezek tükrében válik érthetővé, miért mondta a főtitkár, hogy lehetetlen helyzetet teremt, ha plusz források nélkül terhelik tovább az állományt. Szerinte a várható feszültséget enyhítené, ha a kormányhivatalokból áthelyeznék a rendőrséghez azokat, akik ott épp a szabálysértési ügyekkel foglalkoztak. Kérdéses persze, lesz-e erre lehetőség: a kormányhivatalokban szintén óriási az emberhiány, ennek is szerepe lehetett abban, hogy feladatköröket vontak el onnan. A pluszpénz is fontos lenne, de Pongó Géza figyelmeztet, rövid távon az sem segít: bizonyos feladatköröket csak kiképzett rendőrök láthatnak el, s ha lenne is jelentkező, legalább két év mire megszerzik a megfelelő végzettséget.

Megkerestük a Belügyminisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre.

Rendezvények biztosítására kell a pénz az erőszakszervezeteknél.