Továbbra sincs egységes szabályozása, előre betervezett forrása a pedagógusok karácsony előtti jutalmazásának, csakis a munkáltatók, vagyis a tankerületi központok és a szakképzési centrumok aktuális gazdasági helyzetén, a tankerületi vezetők, centrumigazgatók döntésén múlik, elismerik-e év végi pluszjuttatásokkal a tanárok munkáját. Bár mind a tankerületek, mind a centrumok állami iskolafenntartók, a jutalmak tekintetében hatalmas különbségek vannak. Egy Csongrád megyei szakképző iskola oktatója azt mondta lapunknak: 100 ezer forint jutalomban részesültek. Egy, az Ózdi Szakképzési Centrum alá tartozó iskolában 120 ezer forintot kaptak a pedagógusok. Van olyan szakképző intézmény is, ahol karácsonyi jutalmat ugyan nem kapnak, de negyedévente mintegy 40 ezer forintos pluszjuttatásban részesülnek az oktatók. Ehhez képest a Klebelsberg Központ (KK) és a tankerületek alá tartozó intézmények többségében semmit nem kapnak a pedagógusok, vagy ha mégis, csak minimális összegű pluszjuttatásra számíthatnak. Úgy tudjuk, a Belső-Pesti Tankerületi Központ és a Kelet-Pesti Tankerületi Központ néhány iskolájában mintegy 250 ezer forintos pluszforrást biztosítottak a tanárok jutalmazására, ami fejenként 3-4 ezer forintot tett ki. A Szigetvári Tankerületben valamivel több, mintegy 8-10 ezer forintos pulykapénznek örülhettek a pedagógusok. Ezeket nem készpénzben, hanem utalvány formájában vagy valamilyen más módon (van olyan iskola, ahol például tantestületi vacsorát szerveztek) biztosítják számukra. – A Klebelsberg Központ sem fenntartója, sem vagyonkezelője egyetlen iskolának sem. A Tankerületi Központok önálló költségvetési szervként fenntartói az egyes iskoláknak, ezért ha maradvány keletkezik, azt a hatályos jogszabályi keretek figyelembevételével, szabadon használhatják fel az iskolákra – közölte megkeresésünkre a KK. Hozzátették: a tankerületi központok „a többletmunkát rendszeresen, a pótlékok középre húzásának következtében megemelt összeggel támogatják”. – A többletmunkát nem támogatni kell, hanem kifizetni. Arról nem is beszélve, hogy a pótlékok megemelése a tanárok többségére nézve semmit nem jelent – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője. Nagy Erzsébet rámutatott: pótlékot csak osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők vagy diákönkormányzatot segítő tanárok kapnak, vagyis legfeljebb a tanárok harmadát érinti. A KK válaszában említett költségvetési maradványokkal kapcsolatban úgy vélekedett: maradvány akkor keletkezhet, ha nem töltik be az üres álláshelyeket, az ellátatlan órákat pedig szétosztják a többi pedagógus között. – Felháborító, hogy a ki nem fizetett többletmunkák adnának fedezetet azokra a nevetséges összegekre, amelyeket egyes tankerületi központok fizetnek – fogalmazott. A PDSZ pécsi ügyvivője emlékeztetett: a szakszervezet évek óta próbálja elérni, hogy a tankerületekhez tartozó iskolákban dolgozó pedagógusok valamennyien kaphassanak néhány ezer forintnál magasabb év végi jutalmat, és az év közbeni többletmunkát is tisztességesen fizessék ki számukra, ám az oktatásirányítás semmilyen lépést nem tett ebben az irányban. 

A végletesen lepukkant Kútvölgyi kórház fényképe illusztrálja a budapesti tudósítást, amelynek mondandója, hogy a rossz egészségügyi rendszer csak gerjeszti az elégedetlenséget egész Közép-Európában, írja a Le Monde. Mint hangsúlyozza, a helyzetre az épületek cudar állapotán kívül az a jellemző, hogy nehéz hozzájutni az ellátáshoz és hiányoznak az orvosok. Ráadásul az állapotok egyre csak romlanak a rendszerváltás óta. A Kútvölgyi egykor gyöngyszem volt, ma leginkább egy lepusztult szarkofágra hasonlít Budapest kellős közepén. De jelképezi az egész az egész magyar egészségügyet, de nem jobbak a viszonyok a környező államokban sem. Az ágazat egyszerűen a rövidebbet húzta a szocializmus bukása után. Az kétségtelen, hogy az eltelt 30 évben javult az életszínvonal és szabadságjogok helyzete, de sokan gondolják úgy, hogy a közegészségügyre nem érvényes ez a megállapítás. Ivan Krasztev, a politológus ezt úgy közelíti meg, hogy ha egy faluban nincs orvos és az ott élők nem jutnak hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz gyógyulásuk érdekében, akkor ennél is nincs jobb módszer a szélsőjobb megerősödésére. Az ultrakonzervatív Orbán-kormányt sok bírálat éri, miután elhanyagolja az egészségügyet és inkább stadionokra költ. Az orvoslásra csupán a GDP 4,6 százaléka jut, míg a franciáknál vagy a németeknél több mint 9 százalék. Amúgy az illetékes minisztérium nem kívánt válaszolni a lap kérdéseire. Sok kórházban kiplakátozták, hogy szigorúan tilos fényképezni. Így legalább nem derül ki, milyen állapotban vannak az épületek, és hogy mennyit kell várakozni, ami sokkolja a magyarokat. Kovácsy Zsombor jogász ugyanakkor rámutat, hogy fokozódtak az egyenlőtlenségek. Az orvosok, ápolók inkább a magánpraxisra öszpontosítanak és nem igazán figyelnek oda a betegekre a közellátásban. Sokatmondó, hogy a legtöbb kórházban a CT- és MRI-berendezéseket magánvállalkozások működtetik, amelyek több száz eurót számláznak a vizsgalatért a szerencsétlen pácienseknek. Egy olyan országban, ahol az átlagbér nettó 720 eurónak felel meg. A lakosság gyorsan öregszik, de az ellátási rendszeren sokat ront a hálapénzek gyakorlata, amivel a legtöbben a várakozási időt igyekeznek lerövidíteni. Az egész tökéletesen átláthatatlan és csak megerősíti a jogsértés gyanúját, miközben tömegesen távoznak az orvosok. 2004 óta már körülbelül 10 ezren költöztek közülük nyugatra, 40 ezer ápolóval együtt. Éger István ezt úgy fogalmazza meg a Kamara volt elnökeként, hogy a leggazdagabb államok ellopták az orvosokat a legszegényebb országokból.

„Bár még van két hét az évből én most 705 óránál tartok.” – egy Facebook-csoportba írt idei túlmunkájáról egy rendőr, aki ezek szerint 11 hónap alatt összességében 29 nappal dolgozott többet az előírtnál. Ennél talán csak az meglepőbb, hogy ezt túlzónak és kirívónak sem tartja Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára. Szerinte ráadásul jövőre még rosszabb lehet a helyzet. Hosszú évek után ugyanis 2020 márciusában visszakerül a rendőrséghez a szabálysértési ügyek egy része, vagyis az eleve túlterhelt állománynak kell foglalkoznia majd a kisebb súlyú kihágásokkal. Cikkünk megjelenéséig ráadásul a rendőr szakszervezet nem tudott arról, hogy a kormány gondoskodik-e pluszpénzről, az állomány bővítéséről. Ez azért is meglepő, mert a kabinetnek is tudnia kell az egyre súlyosbodó rendőrhiányról és az ebből adódó jelentős túlmunkáról. Pontos számok az óriási fluktuáció miatt nem ismertek, de a rendőrségnél mintegy 50 ezren dolgoznak, közülük 36-37 ezren hivatásosok, a többiek igazgatási feladatokat látnak el. A létszámhiány mértékére Pongó Géza kétféle adatot említett: évente mintegy 2000 rendőr szerel le, miközben egyre kevesebb, az idén már csak alig 400 jelentkezőt iskoláztak be. A főtitkár szerint jelzésértékű az is: ma egy kapitányságon ideális esetben öt váltás rendőrnek kellene szolgálnia, de ez szinte sehol sincs így. (Négy váltás biztosítja a folyamatos szolgálatot, az ötödik pedig garantálja, hogy betegségek, szabadságok idején van, aki helyettesít.) – Ma gyakorlatilag minden kapitányságon hiányzik egy váltás rendőr, így viszont betegségek, szabadságok idején csak túlórával lehet biztosítani a folyamatos utcai jelenlétet – magyarázta Pongó Géza, milyen kifeszített keretek között kell beosztani a közterületen szolgálókat. A főtitkár szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a létszámhiány nem egyenletes az állományon belül. Mivel a régebben szolgálók szép lassan lépkednek felfelé a szakmai ranglétrán, és nincs utánpótlás, főleg az alacsonyabb beosztásokban, az utcán járőröző egyenruhás tiszthelyettesek körében óriási az emberhiány. Mindezen nehéz változtatni, hiszen a jelenlegi feltételek mellett már nem vonzó a pálya: a kezdő tiszthelyettesek nettó 150-160 ezer forintot kapnak, és ez még akkor is rettentően kevés, hogy ma már kifizetik a túlórákat, amivel átlagosan 50-80 ezer forintot plusz kereshetnek. Pongó Géza megemlítette: régen gyakori volt, hogy a honvédségtől igazolták át rendőrnek, ma már egyértelműen fordított a tendencia. Mindezek tükrében válik érthetővé, miért mondta a főtitkár, hogy lehetetlen helyzetet teremt, ha plusz források nélkül terhelik tovább az állományt. Szerinte a várható feszültséget enyhítené, ha a kormányhivatalokból áthelyeznék a rendőrséghez azokat, akik ott épp a szabálysértési ügyekkel foglalkoztak. Kérdéses persze, lesz-e erre lehetőség: a kormányhivatalokban szintén óriási az emberhiány, ennek is szerepe lehetett abban, hogy feladatköröket vontak el onnan. A pluszpénz is fontos lenne, de Pongó Géza figyelmeztet, rövid távon az sem segít: bizonyos feladatköröket csak kiképzett rendőrök láthatnak el, s ha lenne is jelentkező, legalább két év mire megszerzik a megfelelő végzettséget. Megkerestük a Belügyminisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre.