Feljövőben az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.12.19. 09:30

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Csehországban majdnem az összes ellenzéki párt megjelent az újabb kormányellenes tüntetésen, Varsóban pedig a kabinet tovább korlátozná a bírói függetlenséget.
Januárban Horvátország veszi át az Európai Unió elnökségét, így érdekes lesz, Zágráb mennyire támogatja a jelenlegi soros finn elnökség azon elképzeléseit, mely szerint a jogállamiság tiszteletben tartásához is kössék a következő, 2021-től kezdődő hétéves költségvetési időszak kifizetéseit a kohéziós alapokból. Közép-Európában azonban akár komoly változások várhatóak a következő időszakban, s akár ezek a folyamatok is befolyásolhatják majd a büdzséről szóló jövő évi tárgyalásokat. Prágában ismét tüntettek az összeférhetetlenséggel és az uniós pénzek törvénytelen felvételével vádolt Andrej Babis kormányfő ellen. A megmozdulást ezúttal is az a Millió pillanat a demokráciáért nevű civil szervezet hívta életre, amely már több tömegtüntetést szervezett a cseh fővárosban. Most messze nem volt akkora tömeg, mint az előző alkalmakkor, de így is mintegy 15 ezren lehettek a Vencel téren. Ezúttal több ellenzéki párt képviselője is megszólalt, a szervezők eddig igyekeztek távolságot tartani a különböző politikai erőktől. Egyes felszólalók a választási törvény módosításáért szálltak síkra, hogy minden választó szavazata egyenlő súllyal essen latba. Miroslava Nemcová, a Polgári Demokrata Szövetség (ODS) politikusa rámutatott, Csehország számára Andrej Babis jelenti a legnagyobb belbiztonsági veszélyt. Egyúttal mindazok összefogását követelte, akik ellenzik, hogy a Babis-Zeman tandem irányítsa az országot. Az már mindenesetre nagy szó, hogy az ellenzéki pártok együttesen léptek fel a tüntetésen. Csak a szélsőjobboldali, a Milos Zeman cseh elnökkel jó kapcsolatokat ápoló SPD nem jelent meg. Andrej Babis miniszterelnök nagy szerencséje ugyanis, hogy a politikai élet rendkívül széttöredezett, ha most rendeznének parlamenti választást, kilenc tömörülés kerülne be a törvényhozásba. A kormányfő pártja, az ANO simán nyerne 28-30 százalékos eredményével. (A STEM ügynökség november végén még ennél is többet, 34,9 százalékot mért számára.) Ha az ellenzék képes lenne megállapodni egy esetleges politikai szövetségről, együttesen legalább 40 százalékot szerezne, igaz, elengedhetetlen lenne számára a jelenlegi kisebbik kormánypárt, a szociáldemokraták támogatása. Andrej Babis miniszterelnök ismételten kijelentette, nem hajlandó távozni, de „tiszteletben tartja” az emberek tüntetéshez való jogát. Lengyelországban is mintha életjeleket mutatna az ellenzék. Pontosabban mind többen kezdik belátni, hogy a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által hangoztatott jelszavak, például az, hogy keményen fellép a korrupció ellen, üres szólamok. A kabinet a demokráciaellenes intézkedésekkel van elfoglalva, legújabb törvényjavaslata veszélyezteti a bírák függetlenségét – írják abban a legfelsőbb bírósági állásfoglalásban, amelyet a parlamenti véleményezési folyamat keretében adott ki a bírói testület. A ma napirendre kerülő tervezet fegyelmi eljárást indítványoz a politikai tevékenységet folytató bírákkal, illetve azokkal szemben, akik megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését. A kormányzat legfőbb célja: meg akarja akadályozni, hogy a bírák átültessék a gyakorlatba az Európai Unió Bíróságának (EUB) döntéseit. Bár az októberi parlamenti választást viszonylag simán nyerte a PiS, még akkor is, ha a szenátusban nem szerzett többséget, akkori 43,6 százalékos eredményét most egyik iroda szerint sem lenne képes megismételni. Ráadásul négy közvélemény-kutató szerint néhány héten belül esett a kormánypárt megítélése. Mindez reményre adhat okot a jövő májusi elnökválasztás előtt az ellenzék számára. Andrzej Duda még jelentősen vezeti a közvélemény-kutatásokat, szakértők szoros versenyre számítanak. Sok függ azonban attól, mennyire lesz képes közös nevezőre jutni az ellenzék.
Szlovákiában márciusban rendeznek parlamenti választást, ám északi szomszédunknál sem biztos, hogy kormányon marad az ország belpolitikáját majd két évtizede meghatározó Smer.

Szabad szemmel: Az EU eléggé dühös a "kínai vasút" miatt a magyar kormányra

Publikálás dátuma
2019.12.19. 07:46

A Budapest-Belgrád-vonal minden dokumentációja titkos, miközben Brüsszel szerint itt jóval többről van szó, mint egy gazdasági projektről.
Az uniót dühíti, hogy Magyarország kínai pénzből fejleszti a vasúti pályát Budapest és Belgrád között – írja a lap magyar szerzőpárosa az osztrák kormány Sajtószolgálatának támogatásával készült cikkben. Kína láthatóan jelen van Budapesten, de évek óta bővíti együttműködését a térség többi országával is, amire csak ráerősített a pénzügyi válság, mivel Európának sürgősen pótlólagos forrásokra volt szüksége és ezt Peking ki is használta. Az elején csak nehezen tudta megvetni lábát a régió uniós tagállamaiban, de azóta már mindenkinek a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását mutogatja követendő példaként. A magyar kormány volt az első európai partner, amely összeállt Kínával az új selyemút-program keretében. A 2,4 milliárd euró 85 %-át a kínaiak adják, hitel formájában. Palkovics László arra hivatkozik, hogy az adott szakasz igen lepusztult állapotban van, ráadásul a munka elvégzése után Magyarország jelentős bevételekre számíthat a kínai áruforgalomból. A miniszter ugyanakkor igazságtalannak tartja a bírálatokat, hiszen Kína sokkal többet fektetett be pl. Németországban. Úgy gondolja, hogy a programnak van jelképes jelentősége is, mert jelzi, hogy egyre nagyobb a kínai befolyás a térségben, amely a maga részéről úgy érzi, hogy nem kap elég támogatást Brüsszeltől. A Bizottság azonban ezt másként látja, hiszen a magyar fél öt év alatt 860 millió eurót markolhat fel csak a vasúthálózat rendbetételére. Megfigyelők azonban azt gyanítják, hogy itt többről van szó, mint az infrastruktúra fejlesztéséről. Az Orbán-kabinet sokat fáradozott azon az utóbbi években, hogy elmélyítse a kapcsolatokat Pekinggel. A Külügyi Intézet egyik szakértője szerint így most már konkrét sikertörténetet kell felmutatni. Hozzáteszi, hogy a hatalom egy rossz szót sem szól Kínáról és ez azért sokat elárul. A projekttel a bajok ott kezdődtek, hogy versenytárgyalás nélkül adták oda, ám ezt az EU nehezményezte, ezért vizsgálatot indított. Erre azután lett nyilvános pályázat, de megint csak a kínaiak lettek a befutók, ami nagyon nem tetszett Brüsszelnek. A kínaiak dühösek, amiért az EU akadékoskodik, és így csak lassan mennek előre a dolgok. Sokkal egyszerűbb a helyzete a nem uniós tagállamokban. De a térséggel foglalkozó kínai agytröszt alelnöke szerint az is megnehezíti a feladatot, hogy a magyar politikai elit nem tudja eldönteni, miként ossza el a hasznot egymás között. Így egyelőre csak szerb földön folynak a munkálatok, a magyaroknál még egy kapavágás sem történt. Egyébiránt a kivitelezők kínai cégek lennének, amit a potenciális konkurencia, Swietelsky, Strabag, Siemens igencsak rossz néven vesz. De azért a Siemens hírek szerint a végén csak kiharcolt magának egy szeletet a tortából. Ugyanakkor továbbra is titkosak a magyar-kínai üzlet részletei, beleértve a hitelfeltételeket és a magyar megvalósíthatósági tanulmány részleteit. De itt precedensről van szó, a terv végrehajtása során mindenki vizsgázik.
Szerző

Szabad szemmel: Szájkosár és halál - így profitál Orbán a keresztények üldöztetéséből

Publikálás dátuma
2019.12.19. 07:19

A kereszténység leghangosabb védelmezői nem túl keresztényiek - de legalább nacionalisták.
A keresztényeket sokfelé valóban üldözik a világban, ám ezt az autokraták kihasználják: Orbán és Putyin például az európai liberálisokat vádolja a jelenség miatt, írja az Economist. A cikk, amelyhez a két politikus, valamint a szír ortodox egyház főpapjának Budapesten, a múlt hónapban készült közös fényképét mellékelték illusztrációként, emlékeztet arra, hogy a magyar kormány az idén kinyilvánította: felelősséget vállal a világ minden keresztény közösségéért. A mozgató erő a miniszterelnök, aki a kereszténység védelmezőjének tünteti fel magát (miközben odahaza elutasítja a muzulmánokat és a nyugati liberalizmust). Legszorosabb szövetségese a keresztes hadjáratban az orosz államfő. Nem kérdés, hogy sok helyütt tényleg veszélyben vannak a keresztények, ám ügyük sok ok miatt igen vonzó a nacionalista erős emberek számára. Orbán azzal igyekszik felrázni a magyar szavazókat, hogy összeveti az európai, illetve a keleti-keresztényeket, miután az egyik közösséget a politikai korrektség szájkosara, a másikat a halál fenyegeti. Ő és mások a nyugati liberális demokráciákat ostorozzák, mondván, hogy azok nem állnak ki az elnyomott katolikusokért. Azt mantrázzák, hogy a keresztények számítanak a legüldözöttebb vallási csoportnak a földkerekségen, ám ezt nemigen lehet igazolni. Nem sok bizonyíték van arra sem, hogy a keresztényekre összpontosuló magyar támogatás különösebben lendít a megcélzott közösségek helyzetén. A legtöbb pénz templomok, illetve más épületek helyreállítására ment el. Szent-Iványi Balázs, az Astoni Egyetemről csekélynek nevezi a magyar fél által adott összeget. Hivatalos magyar adatok alapján három év alatt szerény 40 millió dollárról van szó. De a legtöbb bajt Orbán és a maga fajták azzal okozzák a katolikusoknak, hogy közben nekimennek a vallásszabadságnak. Ha valaki segíti az illegális bevándorlókat, az egy évig terjedő börtönt kaphat Magyarországon. Jehova tanúit megkínozhatják Oroszországban. Szóval, a kereszténység leghangosabb védelmezői nem túl keresztényiek.
Szerző
Frissítve: 2019.12.19. 07:22