Januárban Horvátország veszi át az Európai Unió elnökségét, így érdekes lesz, Zágráb mennyire támogatja a jelenlegi soros finn elnökség azon elképzeléseit, mely szerint a jogállamiság tiszteletben tartásához is kössék a következő, 2021-től kezdődő hétéves költségvetési időszak kifizetéseit a kohéziós alapokból. Közép-Európában azonban akár komoly változások várhatóak a következő időszakban, s akár ezek a folyamatok is befolyásolhatják majd a büdzséről szóló jövő évi tárgyalásokat.
Prágában ismét tüntettek az összeférhetetlenséggel és az uniós pénzek törvénytelen felvételével vádolt Andrej Babis kormányfő ellen. A megmozdulást ezúttal is az a Millió pillanat a demokráciáért nevű civil szervezet hívta életre, amely már több tömegtüntetést szervezett a cseh fővárosban. Most messze nem volt akkora tömeg, mint az előző alkalmakkor, de így is mintegy 15 ezren lehettek a Vencel téren. Ezúttal több ellenzéki párt képviselője is megszólalt, a szervezők eddig igyekeztek távolságot tartani a különböző politikai erőktől. Egyes felszólalók a választási törvény módosításáért szálltak síkra, hogy minden választó szavazata egyenlő súllyal essen latba. Miroslava Nemcová, a Polgári Demokrata Szövetség (ODS) politikusa rámutatott, Csehország számára Andrej Babis jelenti a legnagyobb belbiztonsági veszélyt. Egyúttal mindazok összefogását követelte, akik ellenzik, hogy a Babis-Zeman tandem irányítsa az országot.
Az már mindenesetre nagy szó, hogy az ellenzéki pártok együttesen léptek fel a tüntetésen. Csak a szélsőjobboldali, a Milos Zeman cseh elnökkel jó kapcsolatokat ápoló SPD nem jelent meg. Andrej Babis miniszterelnök nagy szerencséje ugyanis, hogy a politikai élet rendkívül széttöredezett, ha most rendeznének parlamenti választást, kilenc tömörülés kerülne be a törvényhozásba. A kormányfő pártja, az ANO simán nyerne 28-30 százalékos eredményével. (A STEM ügynökség november végén még ennél is többet, 34,9 százalékot mért számára.) Ha az ellenzék képes lenne megállapodni egy esetleges politikai szövetségről, együttesen legalább 40 százalékot szerezne, igaz, elengedhetetlen lenne számára a jelenlegi kisebbik kormánypárt, a szociáldemokraták támogatása.
Andrej Babis miniszterelnök ismételten kijelentette, nem hajlandó távozni, de „tiszteletben tartja” az emberek tüntetéshez való jogát.
Lengyelországban is mintha életjeleket mutatna az ellenzék. Pontosabban mind többen kezdik belátni, hogy a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által hangoztatott jelszavak, például az, hogy keményen fellép a korrupció ellen, üres szólamok. A kabinet a demokráciaellenes intézkedésekkel van elfoglalva, legújabb törvényjavaslata veszélyezteti a bírák függetlenségét – írják abban a legfelsőbb bírósági állásfoglalásban, amelyet a parlamenti véleményezési folyamat keretében adott ki a bírói testület. A ma napirendre kerülő tervezet fegyelmi eljárást indítványoz a politikai tevékenységet folytató bírákkal, illetve azokkal szemben, akik megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését. A kormányzat legfőbb célja: meg akarja akadályozni, hogy a bírák átültessék a gyakorlatba az Európai Unió Bíróságának (EUB) döntéseit.
Bár az októberi parlamenti választást viszonylag simán nyerte a PiS, még akkor is, ha a szenátusban nem szerzett többséget, akkori 43,6 százalékos eredményét most egyik iroda szerint sem lenne képes megismételni. Ráadásul négy közvélemény-kutató szerint néhány héten belül esett a kormánypárt megítélése. Mindez reményre adhat okot a jövő májusi elnökválasztás előtt az ellenzék számára. Andrzej Duda még jelentősen vezeti a közvélemény-kutatásokat, szakértők szoros versenyre számítanak. Sok függ azonban attól, mennyire lesz képes közös nevezőre jutni az ellenzék.
Szlovákiában márciusban rendeznek parlamenti választást, ám északi szomszédunknál sem biztos, hogy kormányon marad az ország belpolitikáját majd két évtizede meghatározó Smer.
