Előfizetés

Alapvizsga

Megválasztásuk után egy éven belül közigazgatási alapvizsga letételére kötelezné a kétezer fő feletti települések önkormányzati képviselőit Budapest XVI. kerületének jegyzője, aki emiatt az önkormányzati törvényt is módosíttatná. Az ötlet komoly vihart váltott ki, akadnak, akik a képviselői mandátum szabadságának korlátozását látják benne, mások felvetik, már most is létezik képzés, sőt olyan vélemény is akad, mire fel a hivatal apparátus, ha egy testületi tagnak mindennel kapcsolatban képben kell lennie.
Az idea tehát nem feltétlenül elvetendő, más kérdés, hogy a törvény szerint bizonyos jogi megkötésekkel bárki megválasztható, azaz az önkormányzati képviselőségnek nem feltétele nemhogy a diploma, de még az érettségi sem. Ahogyan a parlamentinek sem, s adódik a kérdés, miért csak a települések vezetőségébe delegáltakat kellene agytornára kötelezni. Mert jelenleg a politikussá válásnak nem a felkészültség, hanem a párthűség a feltétele, elég csak megnézni egy közvetítést a T. Házból, vagy meghallgatni egy az Országház folyosóján a kritikus sajtó elől rossz ütemben menekülő honatyát vagy honanyát. És akkor talán nem fordulna elő, hogy a képviselőnek fogalma sincs az általa benyújtott törvényjavaslat tartalmáról, így persze esetleges következményéről sem, vagy rossz gombot nyom meg a szavazáskor, mert elcsúszott az ujja a csak igeneket és nemeket felsoroló szamárvezetőn. És persze nemcsak szakmai, hanem etikai, esetleg némi általános műveltségi gyorstalpalót is lehetne szervezni, hogy felelős politikus szájából ne hangozhassék el olyasféle gondolatmenet, mint hogy a „zsidók kénytelenek voltak, vagy lehet, hogy jól is esett nekik a nyilas vitézt megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe”.
Vagy ha ez túl bonyolult, nyitásnak rövid, konkrét feltételeknek kelljen megfelelni. Például: ne lopj!

Semmi különös, csak a zsidók

Olvasom a hírekben, hogy egy 2016-ban Izraelben alapított start up vállalkozást az Intel nevű globális óriás a minap megvett 2 milliárd dollárért. Hogy jobban értsük: úgy 600 milliárd forintot adtak a 150 embert foglalkoztató cégért. A piacon töltött minden egyes évükért 200 milliárdot. S miközben ezt olvasom, eszembe jut a Mészáros Lőrinc nevű fedőcég, amelytől az Intel nevű globális óriás soha az életben nem fog ajánlatot kérni. Pedig. 
Pedig meglett volna rá az esély 2010-ben, hogy Magyarország az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén elstartoljon. Más esélyünk ugyanis akkor sem volt és ma sincs. Nincs más kincsünk, csak az eszünk. Izraelben kevesebben laknak, mint nálunk, ott kissé árnyaltabb a szomszédokkal ápolt viszony, lenne elegendő ok a nyavalygásra, a panaszkodásra, a kifogások keresésére, a bűnbakok és délibábok kergetésére, a belső és külső ellenségekre való hivatkozásra, mindezek dacára az ország fiatalsága belevetette magát a XXI. századi technológiába, és kutat, fejleszt, vállalkozik, elad, gyarapodik, boldogul. Mindenekelőtt pedig: tanul. 
A szívem megszakad, ha Magyarországra nézek. Itt a tudás és a tanulás nem érték, hanem üldözendő jelenség, a vállalkozás szabadsága pedig az első közbeszerzésig tart, amikor a kezdő vállalkozó a mészároslőrincekkel összetalálkozik. Ez az ország nem kutat, nem fejleszt, nem vállalkozik, nem kereskedik, nem boldogul, mindenekelőtt pedig: nem tanul. Nem tanul semmiből. 
Embert akartok küldeni az űrbe? Előbb küldjétek iskolába a tehetséges szegény gyerekeket Borsodban, Szabolcsban és Hajdúban, aztán várjatok húsz évig, míg lediplomáznak, és majd csak akkor nézzetek fel az égre vágyakozva. 
Új Közép-Európai Birodalmat akartok építeni? Előbb építsetek iskolákat, gimnáziumokat és egyetemeket Magyarországon, alapítsatok állami ösztöndíjat a tehetséges szegény gyerekeknek, aztán várjatok húsz évig, míg munkába állnak, és majd csak akkor nézzetek szét Közép-Európában vágyakozva. 
Azzal hülyítitek a népet, hogy nemsokára Nyugatról kuncsorognak hozzánk a munkavállalók? Előbb talán építsetek tömegével nyelviskolákat, és tömjétek ki őket közpénzzel, hogy mire a nyugati munkavállalók megérkeznek, a magyar nép meg tudja kérdezni tőlük angolul, németül vagy franciául, hogy konkrétan mit óhajtanak. 
Ha 2010-ben elindítottatok volna egy forradalmian új, XXI. századi, világszínvonalú oktatási reformot, akkor már kisiskolások volnának az új high-tech rendszer gyermekei. De ti ehelyett fülkeforradalmat csináltatok, hagytátok szétrohadni az iskolákat, megfojtottátok a tudományt, elüldöztétek az ország elitegyetemét, és azóta is csak nyavalyogtok, panaszkodtok, kifogásokat kerestek, bűnbakokat és délibábokat kergettek, belső és külső ellenségekre hivatkoztok, és azt lesitek, hogy reggel vajon milyen lábbal kelt fel a Gazda, hogy a kedvében tudjatok járni.
Toporzékolva hisztiztek tiszteletért a nagyvilágban? Előbb nézzetek tükörbe. S ha netán egy elégedett arc nézne vissza rátok, akkor köpjétek le.

A szabad városok réme

A CEU épületében hétfőn írta alá a Szabad Városok Szövetségéről szóló egyezményt a prágai, a pozsonyi, a varsói és a budapesti főpolgármester. Az EU mellett elkötelezett, kormányaik politikájától szabaduló városok szeretnék elérni, hogy az EU-támogatásokat közvetlenül kapják meg.
Hogy Karácsony Gergely formát öltő javaslata érzékeny pontot érintett, jelzi a kormányzati vészcsengő sivítása. Nacsa Lőrinc (KDNP) annyit tudott mondani: „a Soros-egyetemen aláírt megállapodás nem más, mint a liberális, baloldali politikusok bevándorláspárti szövetsége. A paktum célja a valódi V4-szövetség megtörése. A V4-országok kormányai ugyanis sikeresen védték meg eddig Közép-Európát a migránsok betelepítésétől, és kiálltak a keresztény kultúra, a nemzeti szuverenitás megvédése mellett". Ennyi elég is a kormányzati blablából.
Kicsit nagyobb kanállal mért a Magyar Nemzet publicistája (Molnár Balázs jogász, politológus, az Alapjogokért Központ projektvezetője): "Összefognak a balos városállamok, a globalista fővárosok uniója a balliberálisok nemzetállam-ellenességét testesíti meg".  Előbújt tehát a magyar kormány Sorost követő másik hintalova, a nemzeti szuverenitás is: a szabad városok szövetsége a nemzet gyilkosa, a globalizmus trójai falova. „Az az egész EU-nak veszélyes pálya lehet, ha a bizottság megpróbál átnyúlni a nemzetállamok feje felett, és közvetlenül próbálja az uniós források nagy részét szétosztani az egyes települések között. Ez ugyanis nemcsak a nemzetállami szuverenitás súlyos sérelmét okozná, hanem a felelősségi viszonyokat is menthetetlenül összegabalyítaná…" Itt van hát a gond, amely a "szuverenitást" kínozza: az uniós pénz eltűnhet a mamelukok zsebéből, s nem építhetik zavartalanul tovább autoriter rendszerüket, mert a "politizáló Brüsszel" számon kéri rajtuk a jogállamiság európai gyakorlatát. Azzal is, ha közvetlenül támogat városokat. 
Pedig nem történt más, mint hogy az autoriter rendszerek kikényszerítettek egy nemzetállamok mellett lehetséges, sőt szükséges másfajta - nemzetek feletti - közösségszervező formát, amely nem hogy gyengítené, hanem erősíti az Uniót is. Azt az Uniót, amelynek megbontásán - a V4-et felhasználva - végvári vitézként tüsténkedik Orbán Viktor. December 14-én, Temesváron újból megerősítette: Magyarország célja, hogy - többek között Romániával – felépítsen egy új (nemzetállami) Közép-Európát. Klaus Johannis román elnök kedden kapcsolt: "Nem hiszem, hogy új törésvonalakat kéne nyitnunk az Unión belül… soha nem fogok részt venni újabb törésvonalak létrehozásában.” Foszlanak Orbán geopolitikai tervei, amelyeken érzékeny rést ütöttek a szabad városok is. 
Közben – a hatalom idegeinek borzolására – átvette Budapest brüsszeli képviseletének vezetését Jávor Benedek volt EP-képviselő. A Szabad Városok Szövetsége iránt pedig érdeklődik Berlin, Párizs és Bécs is. Nyilván, hogy Soros akaratára megnyissák kapuikat a menekültek előtt, s hogy mielőbb lebontsák saját nemzetállamaikat. Mert hát mi másért.