Szabad szemmel: Az EU eléggé dühös a "kínai vasút" miatt a magyar kormányra

A Budapest-Belgrád-vonal minden dokumentációja titkos, miközben Brüsszel szerint itt jóval többről van szó, mint egy gazdasági projektről.

Az uniót dühíti, hogy Magyarország kínai pénzből fejleszti a vasúti pályát Budapest és Belgrád között – írja a lap magyar szerzőpárosa az osztrák kormány Sajtószolgálatának támogatásával készült cikkben. Kína láthatóan jelen van Budapesten, de évek óta bővíti együttműködését a térség többi országával is, amire csak ráerősített a pénzügyi válság, mivel Európának sürgősen pótlólagos forrásokra volt szüksége és ezt Peking ki is használta. Az elején csak nehezen tudta megvetni lábát a régió uniós tagállamaiban, de azóta már mindenkinek a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását mutogatja követendő példaként. A magyar kormány volt az első európai partner, amely összeállt Kínával az új selyemút-program keretében.

A 2,4 milliárd euró 85 %-át a kínaiak adják, hitel formájában. Palkovics László arra hivatkozik, hogy az adott szakasz igen lepusztult állapotban van, ráadásul a munka elvégzése után Magyarország jelentős bevételekre számíthat a kínai áruforgalomból. A miniszter ugyanakkor igazságtalannak tartja a bírálatokat, hiszen Kína sokkal többet fektetett be pl. Németországban. Úgy gondolja, hogy a programnak van jelképes jelentősége is, mert jelzi, hogy egyre nagyobb a kínai befolyás a térségben, amely a maga részéről úgy érzi, hogy nem kap elég támogatást Brüsszeltől. A Bizottság azonban ezt másként látja, hiszen a magyar fél öt év alatt 860 millió eurót markolhat fel csak a vasúthálózat rendbetételére.

Megfigyelők azonban azt gyanítják, hogy itt többről van szó, mint az infrastruktúra fejlesztéséről. Az Orbán-kabinet sokat fáradozott azon az utóbbi években, hogy elmélyítse a kapcsolatokat Pekinggel. A Külügyi Intézet egyik szakértője szerint így most már konkrét sikertörténetet kell felmutatni. Hozzáteszi, hogy a hatalom egy rossz szót sem szól Kínáról és ez azért sokat elárul. A projekttel a bajok ott kezdődtek, hogy versenytárgyalás nélkül adták oda, ám ezt az EU nehezményezte, ezért vizsgálatot indított. Erre azután lett nyilvános pályázat, de megint csak a kínaiak lettek a befutók, ami nagyon nem tetszett Brüsszelnek.

A kínaiak dühösek, amiért az EU akadékoskodik, és így csak lassan mennek előre a dolgok. Sokkal egyszerűbb a helyzete a nem uniós tagállamokban. De a térséggel foglalkozó kínai agytröszt alelnöke szerint az is megnehezíti a feladatot, hogy a magyar politikai elit nem tudja eldönteni, miként ossza el a hasznot egymás között. Így egyelőre csak szerb földön folynak a munkálatok, a magyaroknál még egy kapavágás sem történt. Egyébiránt a kivitelezők kínai cégek lennének, amit a potenciális konkurencia, Swietelsky, Strabag, Siemens igencsak rossz néven vesz. De azért a Siemens hírek szerint a végén csak kiharcolt magának egy szeletet a tortából.

Ugyanakkor továbbra is titkosak a magyar-kínai üzlet részletei, beleértve a hitelfeltételeket és a magyar megvalósíthatósági tanulmány részleteit. De itt precedensről van szó, a terv végrehajtása során mindenki vizsgázik.