Skócia hivatalosan felszólította a brit kormányt az új függetlenségi népszavazás lehetővé tételére

Publikálás dátuma
2019.12.19. 13:57
Nicola Sturgeon
Fotó: NEIL HANNA / AFP
Sturgeon szerint ha Johnson ezt elutasítja, akkor nem tekinti az Egyesült Királyságot egyenrangú nemzetek önkéntes uniójának.
A skót miniszterelnök csütörtökön hivatalosan is felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról. Nicola Sturgeon edinburghi hivatalában felolvasott nyilatkozatában közölte: a múlt heti brit parlamenti választás eredménye nyomán immár vitathatatlanná vált a skót kormány felhatalmazása arra, hogy a skót népnek felajánlhassa a döntést saját jövőjéről.
A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) elvető Skót Nemzeti Párt a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.
Már 2020 második felében szeretné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről, és felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának döntési hatáskörét.

- erősítette meg csütörtökön a skót miniszterelnök. Nicola Sturgeon alig burkolt utalást tett arra, hogy ha London ezt nem teszi meg, Skócia jogi útra tereli az ügyet. Kijelentette: arra számít, hogy a Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök vezette brit kormány "rövid távon" megerősíti az újabb skóciai népszavazással szembeni elutasító álláspontját. Sturgeon szerint azonban a brit kormánynak "nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy ezzel az ügy le is zárul". Ebben az esetben ugyanis
Boris Johnsonnak kellene számot adnia arról, hogy miért nem tekinti az Egyesült Királyságot egyenrangú nemzetek önkéntes uniójának, és meg kellene magyaráznia azt is, hogy miért nem hisz a skót nép önrendelkezési jogában.

Sturgeon a nyilatkozattal egy időben hivatalosan közzétette a skót kormány által összeállított dokumentumot, amely az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érveket összegzi. A 38 oldalas tanulmány leszögezi, hogy az előző, 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta - amelyen a skótok 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt -
olyan horderejű változások történtek, amelyek indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.

A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság - várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján - kilép az EU-ból. A tanulmány ezzel arra utal, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
Sturgeon és Johnson a múlt heti brit parlamenti választás után közvetlenül már tárgyalt a kérdésről telefonon. A megbeszélés után a londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy Boris Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás megtartásához, mivel véleménye szerint a 2014-es referendum ezt a kérdést egy nemzedéknyi időre eldöntötte.

Kuciak-gyilkosság: elkezdődött a per, öten ülnek a vádlottak padján

Publikálás dátuma
2019.12.19. 13:25
A Kuciak-pár kivégzésének megrendelésével vádolt Marian Kocner
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A bíróság elfogadta a vádiratot és januárra, valamint februárra kitűzte a főtárgyalás időpontjait.
Megkezdődött csütörtökön a Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságíró és élettársa, Martina Kusnírová meggyilkolásának ügyében indított büntetőper a nyugat-szlovákiai Bazinban. Kuciakot és Kusnírovát tavaly február 21-én a Galántához közeli Nagymácsédon a házukban gyilkolták meg.
A gyilkosság megrendelésével Marian Kocner vállalkozót vádolják.

Kuciak gyakran írt a vállalkozó zavaros üzleteiről is. Kocner állítólag 70 ezer eurót (22,4 millió forint) fizetett a gyilkosságért az elkövetőknek. Kocner mellett a további vádlottak
  • Alena Zsuzsová;
  • Szabó Tamás;
  • Miroslav Marcek és
  • Andruskó Zoltán.
Utóbbi vádalkut kötött az ügyészséggel, amelynek köszönhetően enyhébb büntetésre számíthat, a tárgyaláson nem is jelent meg. A vádalkut azonban még a bíróságnak is jóvá kell hagynia. Ezt a tárgyalást december 30-ra tűzte ki a testület.
A különleges büntetőbíróságnak, amely Szlovákiában a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozik, először is arról kell döntenie, hogy befogadja-e a vádiratot rendes tárgyalásra. Marek Para, Marian Kocner ügyvédje a bíróságon azt mondta: a védelem ellenzi az ügy tárgyalását, mert szerinte a vizsgálati anyag nagyon hiányos, és sérültek a védelem jogai is. Daniel Lipsic, a Kuciak család ügyvédje alaptalannak minősítette, és elutasította Para állításait.
Ha a bíróság elfogadja a vádiratot, ki kell tűznie a tárgyalás időpontját is, amelyen a vádlottak bűnösségéről döntenek. És Ruzena Sabová, a taláros testület elnöke a csütörtöki tárgyalás után közölte:
a bíróság elfogadta a vádiratot és januárra, valamint februárra kitűzte a főtárgyalás időpontjait. Az első tárgyalást január 13-án tartják meg.

A vádirat megtárgyalásán a meggyilkolt újságíró és barátnője szülei is megjelentek. A hatalmas érdeklődéssel várt perre több mint száz szlovákiai és külföldi újságíró akkreditáltatta magát. A tárgyalást ezért nem a különleges bíróság bazini székhelyén, hanem a jóval nagyobb befogadóképességű helyi jogi akadémia nagytermében tartják.
Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnőjének februári meggyilkolása Szlovákiában tavaly tavasszal kormányellenes tüntetésekhez és belpolitikai válsághoz vezetett. A közvélemény és a sajtó élesen bírálták a kormányzatot, azt állítván, hogy korrupt, és megtűri a maffia működését az országban. A tiltakozási hullám következtében Robert Fico kormányfő és Robert Kalinák belügyminiszter lemondásra kényszerült, az új kormányfő Peter Pellegrini lett. Az eltelt másfél év alatt mérsékelten csökkent a Fico irányította kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt támogatottsága is. A kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt népszerűsége szintén visszaesett.

Feljövőben az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.12.19. 09:30

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Csehországban majdnem az összes ellenzéki párt megjelent az újabb kormányellenes tüntetésen, Varsóban pedig a kabinet tovább korlátozná a bírói függetlenséget.
Januárban Horvátország veszi át az Európai Unió elnökségét, így érdekes lesz, Zágráb mennyire támogatja a jelenlegi soros finn elnökség azon elképzeléseit, mely szerint a jogállamiság tiszteletben tartásához is kössék a következő, 2021-től kezdődő hétéves költségvetési időszak kifizetéseit a kohéziós alapokból. Közép-Európában azonban akár komoly változások várhatóak a következő időszakban, s akár ezek a folyamatok is befolyásolhatják majd a büdzséről szóló jövő évi tárgyalásokat. Prágában ismét tüntettek az összeférhetetlenséggel és az uniós pénzek törvénytelen felvételével vádolt Andrej Babis kormányfő ellen. A megmozdulást ezúttal is az a Millió pillanat a demokráciáért nevű civil szervezet hívta életre, amely már több tömegtüntetést szervezett a cseh fővárosban. Most messze nem volt akkora tömeg, mint az előző alkalmakkor, de így is mintegy 15 ezren lehettek a Vencel téren. Ezúttal több ellenzéki párt képviselője is megszólalt, a szervezők eddig igyekeztek távolságot tartani a különböző politikai erőktől. Egyes felszólalók a választási törvény módosításáért szálltak síkra, hogy minden választó szavazata egyenlő súllyal essen latba. Miroslava Nemcová, a Polgári Demokrata Szövetség (ODS) politikusa rámutatott, Csehország számára Andrej Babis jelenti a legnagyobb belbiztonsági veszélyt. Egyúttal mindazok összefogását követelte, akik ellenzik, hogy a Babis-Zeman tandem irányítsa az országot. Az már mindenesetre nagy szó, hogy az ellenzéki pártok együttesen léptek fel a tüntetésen. Csak a szélsőjobboldali, a Milos Zeman cseh elnökkel jó kapcsolatokat ápoló SPD nem jelent meg. Andrej Babis miniszterelnök nagy szerencséje ugyanis, hogy a politikai élet rendkívül széttöredezett, ha most rendeznének parlamenti választást, kilenc tömörülés kerülne be a törvényhozásba. A kormányfő pártja, az ANO simán nyerne 28-30 százalékos eredményével. (A STEM ügynökség november végén még ennél is többet, 34,9 százalékot mért számára.) Ha az ellenzék képes lenne megállapodni egy esetleges politikai szövetségről, együttesen legalább 40 százalékot szerezne, igaz, elengedhetetlen lenne számára a jelenlegi kisebbik kormánypárt, a szociáldemokraták támogatása. Andrej Babis miniszterelnök ismételten kijelentette, nem hajlandó távozni, de „tiszteletben tartja” az emberek tüntetéshez való jogát. Lengyelországban is mintha életjeleket mutatna az ellenzék. Pontosabban mind többen kezdik belátni, hogy a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által hangoztatott jelszavak, például az, hogy keményen fellép a korrupció ellen, üres szólamok. A kabinet a demokráciaellenes intézkedésekkel van elfoglalva, legújabb törvényjavaslata veszélyezteti a bírák függetlenségét – írják abban a legfelsőbb bírósági állásfoglalásban, amelyet a parlamenti véleményezési folyamat keretében adott ki a bírói testület. A ma napirendre kerülő tervezet fegyelmi eljárást indítványoz a politikai tevékenységet folytató bírákkal, illetve azokkal szemben, akik megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését. A kormányzat legfőbb célja: meg akarja akadályozni, hogy a bírák átültessék a gyakorlatba az Európai Unió Bíróságának (EUB) döntéseit. Bár az októberi parlamenti választást viszonylag simán nyerte a PiS, még akkor is, ha a szenátusban nem szerzett többséget, akkori 43,6 százalékos eredményét most egyik iroda szerint sem lenne képes megismételni. Ráadásul négy közvélemény-kutató szerint néhány héten belül esett a kormánypárt megítélése. Mindez reményre adhat okot a jövő májusi elnökválasztás előtt az ellenzék számára. Andrzej Duda még jelentősen vezeti a közvélemény-kutatásokat, szakértők szoros versenyre számítanak. Sok függ azonban attól, mennyire lesz képes közös nevezőre jutni az ellenzék.
Szlovákiában márciusban rendeznek parlamenti választást, ám északi szomszédunknál sem biztos, hogy kormányon marad az ország belpolitikáját majd két évtizede meghatározó Smer.