Tavasz a Kossuth téri vadonban

Az új növények tizenöt-húsz év múlva fogják megmutatni, milyennek képzelte a szakember az új Kossuth tér „nem túl sűrű, de nem is túl ritka” növényzetét.

Nem gondolták volna, hogy ez a régi kép a Kossuth téren készült, igaz? Pedig ha tudjuk, hol járunk, már nem olyan nehéz azonosítani: bal kéz felől a Földművelésügyi Minisztérium épülete sejlik föl, hátul meg látni a Hültl Dezső által tervezett bérpalota kontúrját. A virágzó fák és a nagyra nőtt, formára nyírott bokrok között – no ez az, ami a mai szemnek felettébb furcsa.

Pedig az ötvenes évek végén még nagyjából azt a parkosítási formát őrizte az Országház körüli tér, amilyennek Steindl Imre megálmodta. A Parlament alapozásával egy időben, 1884-ben elkészült ugyanis a díszpark terve, igaz, a megvalósításhoz végül csak az első világháború előtti évtizedben fogtak hozzá. Ekkor is megtartották azonban azt a koncepciót, hogy szabad rálátást kell engedni a törvényhozási palota főhomlokzatára, így a facsoportokat az épület északi és déli oldalán kell elhelyezni, miközben az – akkor még csak elképzelt – két szobor, Kossuth és Rákóczi emlékműve között egy hangsúlyos, növényekkel szegélyezett tengelyt jelöltek ki.

Az idők során az elképzelések módosultak, a növények pedig terebélyesedtek, de tény az is, hogy ez a Kossuth-szobor melletti csodás park, amit a fotón látunk, kicsit csalóka: ugyanekkor a tér túlsó oldalán a metró kietlen felvonulási területe ellenpontozta az itteni vegetációt. A következő évtizedekben pedig gyors terjeszkedésnek indult az Országgyűlés parkolója, míg a téren megjelentek a hirtelen növő, hamar öregedő fák, a fenyők és a nyírek.

Hogy szép volt-e 2012 előtt a Kossuth téri park, azt a laikus nehezen tudná megmondani. Talán inkább otthonos. De a sokk, amit az ezzel egy időben kiakolbólított Károlyi-szobor körüli fák letarolása okozott annak az évnek a tavaszán, nehezen feledhető. Még akkor is, ha az új zöldfelületeket megtervező tájépítész állítja: minden fát egyenként megvizsgáltak, az erre érdemeseket – például három hársat a délkeleti oldalon – megtartották, s bár a zömüket kivágták, 132 új fát (tölgyet, bükköt, platánt és kőrist) is elültettek a téren. Valamint nagy, kiemelt kazettákban a Kárpát-medencében őshonos cserjéket és fűszernövényeket.

Az új növények tizenöt-húsz év múlva fogják megmutatni, milyennek képzelte a szakember az új Kossuth tér „nem túl sűrű, de nem is túl ritka” növényzetét. Már csak meg kell érnünk.