Előfizetés

Majdnem 900 millió forintot venne el az ügyészség a fideszes politikustól, és hosszú évekre börtönbe küldené

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.20. 08:05

Fotó: Rosta Tibor / MTI
850 milliós vagyonelkobzást kért az ügyészség Simonka Györgyre.
Nem csupán börtönbüntetés fenyegeti Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és családtagjait, de az anyagi csődtől is tartania kell a korrupció miatt vád alá helyezett politikusnak és környezetének – tudta meg a 24.hu. A lap által megismert vádirat szerint az ügyészség 850 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást Simonkára amellett, hogy nyolc és fél évre fegyházba is küldené a kormánypárti politikust. Hogy pontosan mit foglalnak le Simonka Györgytől, az már csak azért is izgalmas kérdés lesz, mert a fideszes politikus 2018-as vagyonnyilatkozata rendkívül szerény. E szerint a képviselő mindössze egy hathektáros pusztaottlakai szántó haszonbérlője, egy 2551 négyzetméteres medgyesegyházi kivett udvar tulajdonosa, van 500 ezer forint készpénze, pénzintézeti számláján pedig összesen 5660 forint, 11,1 százalékos tulajdonosa a felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek, és kapott tavaly 457 ezer forint mezőgazdasági támogatást.
Ezzel szemben Simonkának van 85 millió 877 ezer forint készfizető kezesség miatti tartozása.

Simonka megvádolt rokonai sem tarthatnák meg a vagyonukat  - teszi hozzá a lap. A képviselő felesége, Simonkáné Gábor Mariann és unokahúga, Tóth Renáta – akiknek ötöd, illetve hatodrendű vádlottként költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelniük – szintén nagyot bukhatnak: mindkettejüknél további 11 millió forintos vagyonelkobzást indítványozott az ügyészség az eddig lefoglalt vagyontárgyakon kívül. Tóth Renátától korábban 32 millió forintot foglaltak le a nyomozók. Simonka György és 32 társa januárban kezdődő büntetőperében két másik fideszes parlamenti képviselő hozzátartozói is vádlottak: Kerényi János regionális pártigazgató unokaöccse, Kerényi István, valamint a szintén kormánypárti országgyűlési képviselő Varga Gábor apósa, Koncz Gyula és sógora, Koncz Ákos. A vádirat szerint rajtuk is jelentős összegeket hajtana be az ügyészség. Közülük leginkább Kerényi Istvánnak van félnivalója, nála ugyanis 111,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást a vádhatóság. Konczéktól fejenként 8,5 millió forintot zárolna az ügyészség. Simonka György csupán az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, akiket egy időre előzetes letartóztatásba is helyeztek. Hozzájuk képest mégis kirívóan magas összegű vagyonelkobzást kértek a fideszes politikusra. Az elsőrendű vádlottnál például mindössze 15 millió forintos vagyonelkobzást indítványoztak. Ugyanakkor ez egybevág azzal, hogy az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg és 1,4 milliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek. A fideszes politikus ráadásul a vád szerint lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott, igaz, a jelek szerint nem a megfelelő személynek. 

Timmermans: Vezető szerep kell a városoknak a zöld stratégiában

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.12.20. 06:35

Fotó: CRISTINA QUICLER / AFP
Az Európai Bizottság alelnöke lelkesen pártolja a közös projektekre pályázó városok összefogását – derült egy szűkkörű brüsszeli sajtóbeszélgetésen, amelyen részt vett lapunk tudósítója is.
Az Európai Bizottság nagyszabású, 2050-ig tartó tervet készített a karbonsemlegesség, vagyis a zéró károsanyag-kibocsátás elérésére, amelyet Lengyelország kivételével minden tagállam elfogadott. Az európai zöld megállapodás nevű program megvalósításért Frans Timmermans ügyvezető alelnök felel a december 1-jén felállt új brüsszeli testületben. „A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy alapvetően meg kell változtatnunk fosszilis energiahordozókra épülő gazdaságunkat. Ráadásul akkor, amikor egy újabb ipari forradalom zajlik az egész világon. Ez óriási lehetőség, de egyben kihívás is az EU és minden tagországa számára” – fejtette ki Timmermans, aki jó jelnek tekinti, hogy a múlt heti csúcson huszonhat állam- és kormányfő a támogatásáról biztosította a klímacélt. Az alelnök szerint az egyezséget egyelőre elutasító Lengyelország számíthat a többség támogatására: „Az EU az elmúlt 30 évben mindig szolidaritást mutatott Lengyelország iránt, és legyünk őszinték: sokszor önérdekből. Most is támogatni fogjuk szénre épülő energiaszerkezetének történelmi jelentőségű átalakítását”. A közösség egy 100 milliárd eurós alapból finanszírozná az átállás nehézségeivel küzdő térségek károsanyag-kibocsátásának csökkentését, majd megszüntetését, nem utolsósorban Közép- és Kelet-Európában. Az összeg uniós költségvetési támogatásból, kiegészítő nemzeti társfinanszírozásból és az Európai Befektetési Bank által biztosított kölcsönökből, valamint bankgaranciából állna. „Az alapból nem az EU zöld átállását segítenénk, mert az számításaink szerint évi 260 milliárd euróba kerülne. A forrásból az átmenet okozta egyenlőtlen tehervállalást kompenzálnánk. De módosítani szeretnénk a strukturális, a kohéziós és a mezőgazdasági alapok felhasználását is, hogy azok mindinkább a klímacélokat szolgálják, és nagy összegeket mozgósítanánk a magánszektorban is. Azt tapasztalom, hogy a pénzügyi szektor gyorsabban mozdul, mint a politika” – hangsúlyozta Frans Timmermans. Megerősítette, hogy minden tagállam olyan energiaszerkezetet alakít ki, amilyet csak akar, de a közös pénzből nem kívánnak atomenergiára költeni. „Bár a nukleáris energia nem szennyező, de nem is fenntartható energiaforrás, ráadásul nagyon drága. Ugyanakkor meg kell hallgatnunk azoknak a tagállamoknak az érveit, amelyeknek másoknál kevesebb lehetőségük van nagy mennyiségű fenntartható energiaforrás termelésére” – érzékeltette, hogy Brüsszel nem zárkózik el az egyezkedéstől. „Erősen hiszek benne, hogy a városok vezető szerepet fognak játszani a zöld stratégiában” – fejtette ki a bizottsági alelnök a Népszava kérdésére. Mint elmondta, lát lehetőséget európai szintű együttműködésükre és közösségi támogatásukra: „El tudja képzelni, hogy városok egy csoportja összefog, és közösen ír ki pályázatot mondjuk 5-6 ezer környezetkímélő városi busz beszerzésére? Az európai gyártók kapva kapnának az alkalmon! De említhetném a víz-, vagy a hulladékgazdálkodást is. Az Európai Unió a strukturális alapokból, az Európai Beruházási Bank kölcsöneiből, vagy a kettő valamilyen keverékéből tudna pénzügyi segítséget nyújtani nekik. Lelkesen pártolom ezeket az ötleteket, és nem hiszem, hogy konfliktust szülnének a városok és a kormányok között”. Frans Timmermans már nem a jogállam érvényesítéséért felel az Európai Bizottságban, de rajta tartja a szemét a fejleményeken: „A minisztereknek is megmondtam az utolsó tanácskozásunkon, hogy én nem megyek sehová! Szóval, továbbra is itt vagyok, és támogatom biztos kollégáimat, Vera Jourovát és Didier Reynderst, akik remekül ellátják a feladatukat. Nagyot téved, aki azt gondolja, hogy a távozásom erről a porondról valamiféle enyhülést hoz. Az Európai Bizottság az uniós Szerződések őre. Cselekszik, ha azt észleli, hogy támadás éri a független bíróságokat. Dehát nincs is más választása”. 

Vörös festékkel öntötték le a melegeket segítő Háttér Társaság plakátját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.19. 22:03
A megrongált plakát
Fotó: Facebook/ Háttér Társaság
Valakinek nagyon nem tetszett a szivárványcsaládokat bemutató hirdetés.
Vörös festéket zúdított egy ismeretlen a Háttér Társaság a gyereket nevelő, azonos nemű párokat (szivárványcsaládokat) bemutató plakátjára - írja Facebook- bejegyzésében a szervezet. A rongáló nem zavartatta magát, hiszen egy metróállomáson, kamerák előtt locsolta le a két apára utaló, scrabble-kirakós plakátot. 
A napokban érzékenyítő kampányt indító szervezet feljelentést tesz a történtek miatt, és kéri a plakát cseréjét – jövőre pedig újabb program keretében mutatná be a szivárványcsaládokat. A szervezet szerint Magyarországon több száz azonos nemű pár nevel gyereket Magyarországon.
A kormánypárti képviselők ugyanakkor nehezen viselik, hogy a hagyományostól eltérő családmodellek is léteznek. Kövér László pedofilokhoz hasonlította az örökbefogadásra törekvő leszbikusokat és melegeket, Hoppál Péter volt államtitkár pedig a szivárványcsaládok kapcsán életveszélyes fenyegetéssel felérő hegyibeszéd-részletet idézett Facebook-oldalán: „Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsik közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tenger mélyébe vetnék. Jaj a világnak a botrányok miatt!"