Hallani sem akarták a civileket: éjfélkor eltűnik az éterből az ország legnagyobb nonprofit adója

Publikálás dátuma
2019.12.21. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A fideszes delegáltakkal feltöltött médiatanács nem újította meg a frekvenciaengedélyét.
Alkoss egy betarthatatlan jogszabályt, majd erre hivatkozva válogass a piac szereplői között – ez a recept látszik kirajzolódni a médiatanács döntéseit illetően. A fővárosban és annak vonzáskörzetében fogható Civil Rádiót ugyanis – az adó munkatársai szerint – olyan mulasztások miatt tüntetik el az éterből, amelyeket a kormánynak kedves adóknál még csak észre sem vesznek. A médiatanács a döntésekor a médiatörvényre hivatkozott, amely szerint ha egy adó ismételt jogsértést követ el, akkor nem hosszabbítható meg automatikusan a rádió frekvenciaengedélye. Az pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapjáról kiderül, hogy a tanács valóban többször elmarasztalta a civil adót, igaz, jobbára apróbb hibákért. Legutóbb például azért szabtak ki 100 ezer forintos bírságot a közösségi adóra, mert a hatóság szerint nem volt megfelelő a magyar és külföldi zene- és műsorszámok aránya. – A jogsértéseket nem tagadjuk, a bírságokat mindig időben befizettük, miközben a törvény betarthatatlan. A magyar zenei piac egyszerűen nem termel annyi zeneszámot, hogy folyamatos változatos kínálatot biztosítsunk belőle, de abszurd módon, ha egy magyar kamarazenekar előadásában Kodály Psalmus Hungaricusát sugározzuk, az sem számít magyar zenének, mert a címe nem az – mondta a Népszavának Tóth Mónika, a Civil Rádió munkatársa. Mint felidézte, a médiatörvény elfogadása után L. Simon László az akkori kulturális államtitkár és Menczer Erzsébet fideszes képviselő is megígérte nekik, hogy felülvizsgálják a jogszabályt, ha nem működik, de ez elmaradt. Tóth Mónika szerint ráadásul korábban ugyanilyen okok megbüntették a Lánchíd Rádiót, a Katolikus Rádiót, a Hit Rádiót, a Rádió 1-et vagy éppen a Karc Fm-et, és mégis gond nélkül működhetnek tovább. Az elnémításra ítélt rádió Magyarország legnagyobb nonprofit rádiója, amelyet civilek szerkesztenek. A rádió kifejezett célja volt a civil társadalom, a főleg fővárosi civil önszerveződés bemutatása, műsorai apolitikusak, zenével, építészettel, zenetörténettel foglalkoznak jobbára, igaz, a kormányellenes tüntetéseken meg szokott jelenni. A történtek miatt a rádiót üzemeltető alapítvány úgy döntött, hogy – miközben az interneten folytatják az adásaikat – közigazgatási pert indítanak az NMHH ellen. A független adók kiszolgáltatottságára jellemző azonban, hogy a Civil Rádió még a pereskedéssel is saját helyzetét nehezíti. A most elvesztett sugárzási jogért indulhatnak újra, de a pályázatot addig nem írhatják ki, amíg a frekvencia per alatt áll. – Ha kell, az Alkotmánybíróságig és a Strasbourgi Nemzetközi Bíróságig is elmegyünk. Én 2011-ben a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete egyik vezetője voltam, akkor még 74 tagunk volt, mára 12 maradt, ez világosan jelzi a tendenciát és a kormány hozzáállását – mondta Tóth Mónika. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a Klubrádiónak 2021 elején, a Tilos Rádiónak 2022 szeptemberében jár le a frekvencia-engedélye. Mindkét közösségi szolgáltatónál tartanak attól, hogy a Civil Rádió sorsára juthatnak.

Székesfehérvári búcsú

A Médiatanács nem csak a Civil Rádiótól vonta meg a sugárzási jogot, hasonló módszerrel és indoklással, korábbi jogsértésekre hivatkozva elhallgattatja a Székesfehérváron fogható közösségi adót, a Vörösmarty-t is.

Pénzszűkére pazarlás: vakon költ el 90 milliárdot külföldi nyelvtanfolyamokra a kormány

Publikálás dátuma
2019.12.21. 06:00

Fotó: LSTOCKSTUDIO
Pedagógusok szerint előbb az ezer sebből vérző hazai oktatást kellene fejleszteni.
– Iszonyatosan nagy pénzkidobásnak tartom – mondta a Népszavának egy budapesti gimnázium franciatanára a kormány által indított külföldi nyelvtanulási programról, melynek egyéni és intézményi pályázatai a napokban váltak ismertté. Bár a pályázatokat csak 2020 februárjától lehet beadni, a program weboldalán már lehet tájékozódni a tanfolyamokról. Kiderült: összesen hét célország nyelviskolái között lehet válogatni, a diákok a nyári szünetben – 2020. június 13. és augusztus 31. között –  utazhatnak. A kormány összesen 90 milliárd forintot biztosít a programra, amelyben évente 140 ezer, 9. és 11. osztályos középiskolás vehet részt. Ez tanulónként mintegy kétezer eurós, körülbelül 650 ezer forintos ráfordítást jelent. Lehet csoportosan vagy egyénileg pályázni; utóbbi esetben a tanuló és szülő feladata a kurzus kiválasztása, az utazás megszervezése, a biztosítások megkötése. Csoportos pályázat esetén az iskola szervez mindent. A csoportokhoz kísérőtanárokat is biztosítanak: 8-15 tanulóig 1 kísérő kötelező, 16-30 tanulóig 2 kísérő, 31-45 tanulóig 2-3 kísérő, 46 tanulótól 2-4 kísérő küldhető. Őket megbízási szerződéssel, nyári szabadságuk terhére küldik ki, munkájukat 500 ezer forinttal honorálják, amit „szuperbruttóban” kapnak meg, vagyis tényleges nettó bérük 250 ezer forint körül jön majd ki. A lapunknak nyilatkozó nyelvtanár szerint kollégái között megosztottság alakult ki, amire az intézményvezetés felől érkező nyomás is rátesz egy lapáttal. Ha például egy iskolában csak egy tanár beszéli magabiztosan az adott célország nyelvét, de még nettó 250 ezerért sem akarja vállalni a kiutazást, rajta csattan az ostor, amiért nem indulhat csoport. Azt sem tartja jó ötletnek, hogy egy 8-15 fős csoporthoz csak egy kísérőtanárt küldenek. – Mi van, ha történik vele valami, akkor ki felügyel a 15 diákra? Vagy ha az egyik gyereket ne adj’ isten kórházba kell vinni, akkor megy vele a többi is? – tette fel a kérdést. A program hatékonyságáról úgy vélekedett: két hét alatt még külföldön sem lehet érdemben fejleszteni a diákok nyelvtudását, ez az idő legfeljebb arra elegendő, hogy levetkőzzék az idegennyelvi környezetben történő nyelvhasználattal kapcsolatos gátlásaikat – ám mire ezt elérik, már indulhatnak is haza. Ezzel a tanári érdekképviseletek is egyetértenek. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás azt is hibának tartja, hogy a kormány nem készített semmilyen előzetes felmérést arról, az idegennyelvtudás fejlesztése szempontjából megéri-e 90 milliárdot elkölteni a programra; szerinte is kétséges, két hét alatt el lehet-e jutni arra a tudásszintre, ami később itthoni iskolai környezetben kamatoztatható. Úgy véli, talán hasznosabb lett volna, ha a kormány előbb a hazai idegennyelvoktatás fejlesztésére fordít forrásokat. Már csak azért is, mert a nyelvtanításról az Oktatási Hivatal kutatása is megállapította, hogy meglehetősen rossz állapotban van: nemcsak a szaktanárok hiánya jelent gondot, a módszertan is elavult. Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, bár a kiutazás szervezésében elvben a tankerületek is részt vesznek, a logisztika leginkább az iskolákra hárul, ami újabb terheket tesz a pedagógusok vállára. Azt egyelőre elképzelni sem tudja, hogyan oldják majd meg bonyodalmak nélkül a nyári főszezonban néhány hét alatt akár több mint 100 ezer diák kiutaztatását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint üdvözlendő, hogy a kormány végre felismerte, javítani kell a magyar középiskolások idegennyelvtudásán, ám a külföldi nyelvtanfolyamok költségeire szánt milliárdokat „feleslegesen nagyvonalúnak” tartja. Szerinte a hazai közoktatás jelenlegi állapota mellett luxus, hogy a programban való részvétel minden diáknak alanyi jogon jár, szerinte a pályázók körét a nyelvtudás szintje szerint és rászorultsági alapon is szűrni kellene, a fennmaradó összegből pedig az iskolai nyelvoktatást kellene fejleszteni. Abban a PDSZ elnöke és a PSZ alelnöke is egyetértett: az kétségtelen, hogy a program a résztvevő diákok számára „nagy kaland” lesz. A kormányzat azonban továbbra is kitart amellett: a külföldi utazás nem „osztálykirándulás” lesz, a diákok intenzív kurzusokon fognak részt venni. 

Aki rossz, azt hazaküldik

Ahhoz, hogy gyermekük részt vehessen a programban, a szülőknek beleegyező és kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tenniük. Nyilatkozniuk kell arról, ha a gyermeküknek felróható okból hiúsul meg az utazás, a mintegy kétezer eurós támogatás összegét visszafizetik. Vállalniuk kell azt is, ha gyermekük magatartása miatt a külföldi nyelviskola idő előtt hazaküldi őt, nekik kell gondoskodniuk a biztonságos hazajutásról.

Szerző

Lázár János: durva kampány jön, és a nemzeti oldal csak egy módon győzhet (videó)

Publikálás dátuma
2019.12.20. 21:57
Lázár János, volt kancelláriaminiszter
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A volt miniszter szerint ma már csak két párt van az országban, 2022-ben pedig az elmúlt harminc év legbrutálisabb választási harca várható.
"Október 13-án új korszak kezdődött, két párt van az országban: van a Fidesz, és a nem Fidesz," mondta Lázár János a makói tévé karácsonyi interjújában, melyet a 444.hu szemlézett. A volt miniszter szerint 2022-ban az elmúlt harminc év legdurvább, legvadabb és legfontosabb választási kampánya jön.
Annak az esélye, hogy a nemzeti oldal képes lesz megtartani a választók bizalmát, szerinte "nem több mint 50 százalék. Teljesen nyitott a küzdelem és nyitott a verseny. És a nemzeti oldal akkor tudja megtartani a választók bizalmát, ha jobb lesz. Jobbá kell válni."

Lázár hozzátette: október 13. után van min elmerengenie a Fidesznek, hogy mi az, amin változtatnia kell. Van kedvenc étele, de az nem karácsonyi, mondta a volt miniszter az interjú legfontosabb részében.  "A kedvenc étel teljesen más. Nem idevág. Nem sokkolom vele a választókat, mert még kiábrándulnak. Én a tejfölös galuskát és a tejfölös tésztát szeretem a legjobban" - árulta el Lázár János.
Szerző