Elfogyott az elnök előnye: izgalmas választás Horvátországban

A horvát elnökválasztás vasárnapi első fordulójában hárman pályázhatnak eséllyel arra, hogy bekerüljenek a január 5-én esedékes második fordulóba. Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő államfő ugyan néhány hónapja még nagy favoritnak számított, újraválasztásához nem férhetett kétség, mára megváltozott a helyzet.

Bár a horvát elnök jogkörei korlátozottak, unalmasnak semmiképpen sem nevezhető a horvát elnökválasztási kampány. Ebben nagy szerepe volt Kolinda Grabar-Kitarovicnak, aki nem egy egészen sajátos, nehezen értelmezhető kijelentést tett és saját szavazóbázisát is elbizonytalanította. Az elnökasszonyt öt évvel ezelőtt a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormánypárt támogatásával választották meg, ám időközben többször bírálta a kabinetet, méghozzá jobbról. Miközben ugyanis Andrej Plenkovic miniszterelnök a HDZ mérsékelt szárnyához tartozik, s egyértelműen Európa-párti politikus – nemzetközi elismertségét jelzi, hogy Donald Tusk utódaként az Európai Tanács elnöki tisztségére is esélyesnek tartották -, Grabar-Kitarovic a nacionalista vonalat képviseli. Az elnök többször találkozott Orbán Viktorral, s kereste a magyar miniszterelnök társaságát, hazáját pedig közelíteni kívánta a visegrádi négyekhez, Plenkovic azonban igyekszik megtartani a kellő távolságot akár Magyarországgal, akár Lengyelországgal szemben, nem akarja, hogy összemossák az illiberális államokkal.

Grabar-Kitarovic éveken át Horvátország legnépszerűbb politikusa volt, még Emmanuel Macron francia köztársasági elnök figyelmét is felkeltette, amikor a tavalyi labdarúgó világbajnokságon nemzeti mezben ünnepelte együtt a válogatott tagjaival az ezüstérmet. A kampányban azonban finoman fogalmazva nem csillogtatta politikai tehetségét. Nagy feltűnést keltett, s az interneten megannyi mém született arról az eszéki kampányrendezvényen elhangzott kijelentéséről, amely szerint „több országgal” megállapodott arról, hogy honfitársait kiképzik ezen külföldi államokban, majd hazatérhetnek és internetes munkájukkal nyolcezer eurós fizetésre tehetnek szert, amit a kiképzést biztosító ország finanszíroz. Kijelentéséből csak az nem derült ki, éves fizetésre gondol-e, vagy havira. Ha évente keresne valaki ennyit, az alig lenne több a minimálbérnél. Ha viszont havonta, na ezt az ígéretét senki sem hinné el, akkora összegről van szó. Végül kiderült, hogy egy izraeli kiberbiztonsági cégről van szó, amely tárt karokkal fogadná a horvát jelentkezőket.

Saját táborát bizonytalanította el Grabar-Kitarovic egy másik kijelentésével is. Novemberben boldog születésnapot kívánt az egyébként nem ugyanazon politikai oldalon álló zágrábi polgármesternek, Milan Bandicnak hozzátéve, ha börtönbe zárnák, akkor oda is vinne neki születésnapi tortát. (Bandicot korrupció miatt elítélték már.) Sokan nem tudták mire vélni megnyilatkozását, Plenkovic kormányfő igyekezett menteni a helyzetet azzal, hogy az elnökasszony csak viccelt. Nem jött ki jól az elnök azzal a kijelentésével sem, hogy a horvát fociválogatott középpályása, Luka Modric olyan, mintha a fia lenne, majd érzelemdúsan hozzátette: „Az én Lukicám”…

Grabar-Kitarovic népszerűségének csökkenésében azonban nem csak saját bakijai játszották a fő szerepet, hanem a baloldali-liberális Zoran Milanovic, volt szociáldemokrata miniszterelnök ügyes kampánya is, aki a többiekhez képest visszafogott választási hadjáratot folytatott és elsősorban nem a baloldali szavazókra, hanem a centrumra koncentrált. Még az erősebb nemzeti érzelmű horvátokat is igyekezett megszólítani. A HRejting iroda felmérése szerint a kettőjük közötti különbség hibahatáron belüli, Grabar-Kitarovic 28,3 százalékon áll, Milanovic 26,6 százalékot kaphat, így a kettejük közötti különbség tovább csökkent. Feltűnő azonban, hogy a volt miniszterelnök a kampányfinisben egyre kevésbé támadta a hivatalban lévő elnököt. Ennek nem az az oka, hogy rádöbbent volna, ily mértékben egyetért politikájával.

Arról van szó, hogy rohamléptekben jött fel a szélsőjobboldali jelölt, Miroslav Skoro, aki egykor a HDZ tagja volt, most pedig az erőteljesen jobboldali elnököt is jobbról támadja. Milanovic számára a második fordulóban sokkal kellemetlenebb ellenfél lenne az egykori folkzenész, a Croatia Records vezetője. Skoro ugyanis a közvélemény-kutatások szerint mind Grabar-Kitarovicot, mind Milanovicot megverné a második fordulóban. Várhatóan azonban nem kerül be, A HRrejting szerint ugyanis 20,7 százalékon áll. Hiába emelkedett az ő népszerűsége a legnagyobbat az utolsó egy hónapban, ez sem lesz elég arra, hogy január 5-én megmérkőzhessen az elnökségért. Igaz, sok függ attól, mekkora lesz a részvétel vasárnap. Minél kevesebben járulnak az urnákhoz, annál nagyobbak Skoro esélyei.

Skoro az elnök jogkör kibővítéséért száll síkra, támadta is a hivatalban lévő elnökasszonyt, hogy ez az ő programjában nem szerepelt. Skoro azt állítja, bizonyítéka van arra, hogy a titkosszolgálat figyelteti őt és családját. Ami programját illeti, egyebek mellet kezdeményezi a vasárnapi boltzárat. Szerinte teljesen helyénvaló a náci bábállam, a Független Horvát Állam (NDH) idején elterjedt „Za dom spremni” (Készen a hazáért) köszöntés.