Elfogyott az elnök előnye: izgalmas választás Horvátországban

Publikálás dátuma
2019.12.21. 19:30

Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
A horvát elnökválasztás vasárnapi első fordulójában hárman pályázhatnak eséllyel arra, hogy bekerüljenek a január 5-én esedékes második fordulóba. Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő államfő ugyan néhány hónapja még nagy favoritnak számított, újraválasztásához nem férhetett kétség, mára megváltozott a helyzet.
Bár a horvát elnök jogkörei korlátozottak, unalmasnak semmiképpen sem nevezhető a horvát elnökválasztási kampány. Ebben nagy szerepe volt Kolinda Grabar-Kitarovicnak, aki nem egy egészen sajátos, nehezen értelmezhető kijelentést tett és saját szavazóbázisát is elbizonytalanította. Az elnökasszonyt öt évvel ezelőtt a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormánypárt támogatásával választották meg, ám időközben többször bírálta a kabinetet, méghozzá jobbról. Miközben ugyanis Andrej Plenkovic miniszterelnök a HDZ mérsékelt szárnyához tartozik, s egyértelműen Európa-párti politikus – nemzetközi elismertségét jelzi, hogy Donald Tusk utódaként az Európai Tanács elnöki tisztségére is esélyesnek tartották -, Grabar-Kitarovic a nacionalista vonalat képviseli. Az elnök többször találkozott Orbán Viktorral, s kereste a magyar miniszterelnök társaságát, hazáját pedig közelíteni kívánta a visegrádi négyekhez, Plenkovic azonban igyekszik megtartani a kellő távolságot akár Magyarországgal, akár Lengyelországgal szemben, nem akarja, hogy összemossák az illiberális államokkal. Grabar-Kitarovic éveken át Horvátország legnépszerűbb politikusa volt, még Emmanuel Macron francia köztársasági elnök figyelmét is felkeltette, amikor a tavalyi labdarúgó világbajnokságon nemzeti mezben ünnepelte együtt a válogatott tagjaival az ezüstérmet. A kampányban azonban finoman fogalmazva nem csillogtatta politikai tehetségét. Nagy feltűnést keltett, s az interneten megannyi mém született arról az eszéki kampányrendezvényen elhangzott kijelentéséről, amely szerint „több országgal” megállapodott arról, hogy honfitársait kiképzik ezen külföldi államokban, majd hazatérhetnek és internetes munkájukkal nyolcezer eurós fizetésre tehetnek szert, amit a kiképzést biztosító ország finanszíroz. Kijelentéséből csak az nem derült ki, éves fizetésre gondol-e, vagy havira. Ha évente keresne valaki ennyit, az alig lenne több a minimálbérnél. Ha viszont havonta, na ezt az ígéretét senki sem hinné el, akkora összegről van szó. Végül kiderült, hogy egy izraeli kiberbiztonsági cégről van szó, amely tárt karokkal fogadná a horvát jelentkezőket. Saját táborát bizonytalanította el Grabar-Kitarovic egy másik kijelentésével is. Novemberben boldog születésnapot kívánt az egyébként nem ugyanazon politikai oldalon álló zágrábi polgármesternek, Milan Bandicnak hozzátéve, ha börtönbe zárnák, akkor oda is vinne neki születésnapi tortát. (Bandicot korrupció miatt elítélték már.) Sokan nem tudták mire vélni megnyilatkozását, Plenkovic kormányfő igyekezett menteni a helyzetet azzal, hogy az elnökasszony csak viccelt. Nem jött ki jól az elnök azzal a kijelentésével sem, hogy a horvát fociválogatott középpályása, Luka Modric olyan, mintha a fia lenne, majd érzelemdúsan hozzátette: „Az én Lukicám”… Grabar-Kitarovic népszerűségének csökkenésében azonban nem csak saját bakijai játszották a fő szerepet, hanem a baloldali-liberális Zoran Milanovic, volt szociáldemokrata miniszterelnök ügyes kampánya is, aki a többiekhez képest visszafogott választási hadjáratot folytatott és elsősorban nem a baloldali szavazókra, hanem a centrumra koncentrált. Még az erősebb nemzeti érzelmű horvátokat is igyekezett megszólítani. A HRejting iroda felmérése szerint a kettőjük közötti különbség hibahatáron belüli, Grabar-Kitarovic 28,3 százalékon áll, Milanovic 26,6 százalékot kaphat, így a kettejük közötti különbség tovább csökkent. Feltűnő azonban, hogy a volt miniszterelnök a kampányfinisben egyre kevésbé támadta a hivatalban lévő elnököt. Ennek nem az az oka, hogy rádöbbent volna, ily mértékben egyetért politikájával. Arról van szó, hogy rohamléptekben jött fel a szélsőjobboldali jelölt, Miroslav Skoro, aki egykor a HDZ tagja volt, most pedig az erőteljesen jobboldali elnököt is jobbról támadja. Milanovic számára a második fordulóban sokkal kellemetlenebb ellenfél lenne az egykori folkzenész, a Croatia Records vezetője. Skoro ugyanis a közvélemény-kutatások szerint mind Grabar-Kitarovicot, mind Milanovicot megverné a második fordulóban. Várhatóan azonban nem kerül be, A HRrejting szerint ugyanis 20,7 százalékon áll. Hiába emelkedett az ő népszerűsége a legnagyobbat az utolsó egy hónapban, ez sem lesz elég arra, hogy január 5-én megmérkőzhessen az elnökségért. Igaz, sok függ attól, mekkora lesz a részvétel vasárnap. Minél kevesebben járulnak az urnákhoz, annál nagyobbak Skoro esélyei. Skoro az elnök jogkör kibővítéséért száll síkra, támadta is a hivatalban lévő elnökasszonyt, hogy ez az ő programjában nem szerepelt. Skoro azt állítja, bizonyítéka van arra, hogy a titkosszolgálat figyelteti őt és családját. Ami programját illeti, egyebek mellet kezdeményezi a vasárnapi boltzárat. Szerinte teljesen helyénvaló a náci bábállam, a Független Horvát Állam (NDH) idején elterjedt „Za dom spremni” (Készen a hazáért) köszöntés. 
Frissítve: 2019.12.22. 09:53

Macron: 33 terroristát „semlegesítettek” a francia katonák Maliban

Publikálás dátuma
2019.12.21. 17:33

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
A művelet során kiszabadítottak két mali csendőrt, akiket a dzsihadisták túszul ejtettek, és egy foglyot ejtettek – mondta a francia elnök.
A francia katonák harminchárom „terroristát semlegesítettek” szombat reggel Maliban, Mopti térségében – közölte Abidjanban Emmanuel Macron francia elnök. A művelet során a francia katonák kiszabadítottak két mali csendőrt, akiket a dzsihadisták túszul ejtettek, és egy foglyot ejtettek – tette hozzá a francia államfő az elefántcsontparti francia közösség előtt mondott beszédében. A francia hadsereg rendszerint „semlegesítésről” tesz bejelentést, és nem részletezi, hogy megölte vagy foglyul ejtette az ellenséget. Az elnöki hivatalhoz közel álló forrás szerint azonban Maliban végeztek a 33 terroristával a francia katonák. Macron jelentős sikernek nevezte a szombat reggeli akciót, amely a Száhel-övezetben zajló Barkhane fedőnevű nemzetközi terrorellenes hadműveletnek és a francia haderő Malinak nyújtott támogatásának köszönhető. Macron péntek este jelentette be Abidjanban, hogy Franciaország folytatni akarja a Barkhane hadműveletet. November végén 13 francia katona vesztette életét egy helikopterszerencsétlenségben Maliban. A balesetet követően Macron nyilvánosan megkérdőjelezte a veszélyes művelet folytatását. A Szaharától délre eső területen, amely széltében az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig terjed, számos fegyveres csoport tevékenykedik, egyesek az Iszlám Államnak, mások az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatnak fogadtak hűséget. A francia elnök január 13-án tervez csúcstalálkozót a Száhel-övezet G5-országai – Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger – vezetőivel. Macron világos elkötelezettséget kíván ezektől az országoktól a francia katonai jelenlétet, valamint a terrorizmus elleni harcot illetően.
Szerző

Már huszonegy halálos áldozata van a tüntetéseknek Indiában

Publikálás dátuma
2019.12.21. 16:47

Fotó: AFP
Az észak-indiai Uttar Prades állam egyik rendőri vezetője közölte: összesen 705 embert tartóztattak le, 4500 embert előállítás után elengedtek.
India-szerte már huszonegyen haltak meg az állampolgársági törvény módosítása elleni erőszakos tüntetéseken december 10. óta. Az észak-indiai Uttar Prades állam egyik rendőri vezetője, Pravín Kumar főfelügyelő elmondta, hogy az államban 15 tüntető halt meg, 263 rendőr megsebesült, közöttük 57-en lőfegyvertől.
„Összesen 705 embert tartóztattak le, 4500 embert előállítás után elengedtek”

– közölte a főfelügyelő.

Az északkelet-indiai Asszámban négy ember halt meg, két másik pedig a Karnátaka állambeli Mangalorban. A múlt héten hatályba lépett jogszabály értelmében indiai állampolgárságot adnak a Bangladesből, Pakisztánból és Afganisztánból 2015 előtt – vallási üldöztetés miatt – elmenekült buddhistáknak, szikheknek, dzsainistáknak, zoroasztriánusoknak és keresztényeknek, de az iszlám vallásúaknak nem. Az indiai miniszterelnök hindu nacionalista kormánya által hozott rendelkezés bírálói szerint a jogszabály muszlimellenes, míg a – Bangladessel határos – északkelet-indiai határ mentén élők bevándorlási hullámtól tartanak. A törvény miatti utcai demonstrációk egyre népesebbek lettek, és több helyütt torkolltak összecsapásba a rendőrséggel az elmúlt napokban. A tiltakozások fokozódtak azután, hogy a rendőrség a hétvégén engedély nélkül belépett egy delhi, elsősorban muszlimoknak fenntartott egyetem területére, és keményen fellépett a tiltakozó diákokkal szemben.
Szerző
Témák
India tüntetés