Kincstári optimizmus a PM-nél

Publikálás dátuma
2019.12.22. 17:16

Fotó: Shutterstock
A korábbi becsléseknél magasabb, 4,9 százalék lehet a magyar gazdaság növekedése 2019-ben – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) szombaton közzétett, a 2019-2023 közötti időszakra vonatkozó prognózisából.
A bruttó hazai termék 2019 első háromnegyed évében 5,1 százalékkal bővült, az államadósság aránya 68,1 százalékra mérséklődött a tavalyi 70,2 százalékról. A szaktárca legfrissebb becslése szerint ez utóbbi az év végére 67 százalékos, míg 2020-ban 66,3 százalékos szintre csökkenhet. A gazdasági növekedést jövőre 4,0 százalékra várja a PM. Ezt követően is az uniós átlagot érdemben meghaladó mértékben, 4 százalék körül alakulhat a GDP-bővülés – közölte a pénzügyi tárca. A 2019-re kitűzött 1,8 százalékos államháztartási hiánycélt tarthatónak vélik, míg a 2020-as költségvetést már 1 százalékos hiánnyal tervezték. A szaktárca úgy látja: 2019-2023 között változatlanul kedvező lesz a munkaerőpiaci helyzet, az átlagkeresetek pedig az idén 10,8, jövőre 9,3 százalékkal emelkedhetnek. Az infláció ebben az évben 3,4 százalékos lesz, jövőre – kincstári optimizmusról tanúbizonyságot téve - 2,8 százalékot várnak, míg ezt követően ismét 3 százalék körüli szintet. A PM még pénteken nyilvánosságra hozott, az államháztartás november végi állapotáról készített elemzéséből az is kiderült, hogy a tavalyinál jóval dinamikusabban nőttek az állam bevételi. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke ez alapján még indokoltabbnak látja a legkisebb bérek legalább 10 százalékos emelését, hiszen a többletből a dolgozóknak is jár. De nemcsak a minimálbért, hanem a nyugdíjakat, a családi pótlék, a GYES és az árvaellátás összegét, valamint az otthonápolási díjat is sürgősen emelni kell, a közzétett számok alapján ezekre is kell, hogy jusson forrás – hangsúlyozta, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mielőbbi összehívását szorgalmazva. (A kormány egyelőre nem tűzött ki új tárgyalási időpontot, így még a tavalyi, kétéves bérmegállapodás van érvényben, ami 8 százalékos minimálbéremelést határoz meg.) A MASZSZ elnöke emlékeztetett: a Policy Agenda kutatásából az idén is kiderült, hogy döbbenetes a béregyenlőtlenség a dolgozók körében, s ezt a torz helyzetet az egykulcsos adórendszer is konzerválja. Mint arról lapunk is beszámolt: a legjobban kereső 400 ezer munkavállaló tavaly annyi pénzt vitt haza, mint 2,8 millió rosszabbul kereső dolgozó. Másfél millióan pedig még a létminimum összegénél, 94 820 forintnál is kevesebbet keresnek havonta. 
Szerző

A kormány új területen hódít: állami feladat lesz az öntözéses gazdálkodás

Publikálás dátuma
2019.12.22. 11:09
A széttagolt parcellákon nehezen lehet öntözőrendszert létesíteni és gazdaságosan működtetni FOTÓ: MTI/BALÁZS ANTAL
Mert az öntözés közérdek. És a klímaváltozás is ezt követeli.
Az állami öntözésfejlesztési nagyberuházások könnyebbé tétele érdekében a kabinet megszerezné a nem állami tulajdonú csatornaszakaszokat, illetve azok üzemeltetési jogát - írja a Napi.hu. A lap hozzáteszi: az öntözőberendezések hazai gyártása is érdekli a kormányt, ott is beavatkozhatnak. "A kormány állami feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének és ösztönzésének ügyét. Az első gazdaságvédelmi akcióterv keretében döntöttek az öntözési rendszer fejlesztéséről; 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosítanak arra, hogy növekedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözést támogatja az Országgyűlés által decemberben elfogadott - 2020. januártól hatályos - öntözéses gazdálkodásról szóló törvény is, amelynek egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek" - idézte a lap Nagy István agrárminiszter Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő kérdéseire adott válaszát. A Belügyminisztérium felmérte az állami tulajdonban lévő, öntözési célra használható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő, nem állami tulajdonú csatornaszakaszokat, ugyanis ezek megnehezítik a főművi öntözésfejlesztéseket. Ezért a belügyminiszternek előterjesztést kell készítenie 2019. december 31-ig arról, hogy hogyan kerülhetnek ezek a csatornaszakaszok a területi vízügyi igazgatóságok üzemeltetésébe, és hogy ez mennyibe fog kerülni. Az öntözőberendezések hazai gyártásának helyzetét és fejlesztésének lehetőségét pedig az innovációs miniszternek kell megvizsgálni a Napi.hu szerint, mert "a sikeres öntözéses gazdálkodáshoz jelentős technológiai kapacitásokra is szükség van. A beruházások legnagyobb költségeleme az öntözőberendezés, ezért fontos, hogy modern öntözési technológia álljon rendelkezésre elérhető áron, amihez az iparág fejlesztése is szükségessé válhat" - idézték ismét Nagy István minisztert. Az öntözésfejlesztés a klímaváltozás káros hatásainak kiküszöbölésében és a magyar mezőgazdaság versenyképességének növelésében nyújthat segítséget - teszi hozzá a lap. A decemberben elfogadott, öntözéses gazdálkodásról szóló törvénnyel egyebek mellett egyszerűsítik az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárásokat, valamint bevezetik az öntözési szolgalmi jogot. Ez azt jelenti, hogy a beruházó mezőgazdasági termelő öntözési szolgalomra jogosult: átvezetheti és üzemeltetheti az öntözőberendezését az útba eső földeken, azok tulajdonosainak/használóinak pedig tűrnie kell ezt. (A gazdák ugyanis eddig nem voltak túl együttműködők egymással.) A szolgáló ingatlan tulajdonosát/használóját ugyanakkor kártérítés is megilleti (bár az öntözéssel az ő földje is felértékelődhet). Az öntözési beruházások jelentős kiadást jelentenek a gazdáknak, a megtérülés 10-15 év lehet, ezért a kormány jelentős támogatást biztosít a fejlesztésekhez. A Vidékfejlesztési Program keretében megemelték az elnyerhető támogatást, egyéni projektnél egymilliárd, kollektív projektnél kétmilliárd forintra.
Szerző

Most csaknem 26 milliárd forintnyi büntetést kapott a Volkswagen

Publikálás dátuma
2019.12.21. 20:57

Fotó: Shutterstock
A vállalat már több milliárd dollárt fizetett a világ más részein a korábbi büntetőjogi eljárások miatt.
Ezúttal Ausztráliában büntették meg a Volkswagent: az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság ottani rekordnak számító 125 millió ausztrál dollár (25,5 milliárd forint) bírságot szabott ki a vállalatra a korábbi, 2015-ös emissziós botrány kapcsán, amely több ezer ausztráliai fogyasztót érintett – írja a Reuters cikke alapján a Portfolio. A Volkswagen már több milliárd dollárt fizetett a világ más részein a korábbi büntetőjogi eljárások miatt. Az emissziós botránytól függetlenül egy másik ausztrál hatóság is eljárást indított a Volkswagennel szemben, a német autógyártó ausztrál finanszírozó részlegével szemben indult az eljárás. Azzal gyanúsítják az céget, hogy 2013. december 20. és 2016. december 16. között 49 380 kölcsönt adott ki a fogyasztóknak új és használt gépjárművek megvásárlására, viszont a kölcsönök kiadása előtt nem végzett megfelelő vizsgálatokat a fogyasztók hitelképességéről. A feltételezett kihágásra kiszabható összeg összesen 3,5 millió ausztrál dollár (717 millió forint). 
Szerző
Frissítve: 2019.12.21. 20:59