Másodrendűek

India méltán büszke a demokratikus hagyományaira. Narendra Modi kormányzása idején azonban a nemzetközi tekintélye mintha kissé megbicsaklott volna. Újdelhit láthatóan meglepte az a negatív visszhang, amely a kasmíri internet lekapcsolását kísérte. A hivatalos közlés szerint a tartományban élő muzulmánok rossz célra használják a világhálót, veszélyes ideákat terjesztenek, és a közösségi oldalak révén szervezik erőszakos megmozdulásaikat.

Csakhogy az internet lekapcsolásának számos negatív következménye van, a mindennapi ügymenetet rendkívüli módon lelassítja. Az intézkedés már mintegy 140 napja tart, ennél hosszabb ideig csak Kína és Mianmar tette elérhetetlenné a világhálót, ám egyik államot sem nevezhetnénk vérbeli demokráciának.

India büszke arra is, hogy itt él a világ legnagyobb muzulmán kisebbsége. Csak két muszlim országban, Indonéziában és Pakisztánban él több iszlám vallású ember. Ezért is keltett nagy visszhangot egy másik meglehetősen vitatott intézkedés, ami miatt már országszerte tüntetnek. A helyi angol nyelvű sajtóban csak CAA-ként emlegetett, december 12-én életbe lépett törvény megkönnyíti az állampolgárság felvételét a szomszédos országokból 2014. december 31. előtt érkezett, nem muzulmán vallású bevándorlóknak. Ahhoz, hogy valaki indiai polgár legyen, az eddigi 11 helyett öt évet is elég az országban élnie.

Elvben üdvözlendő, hogy a mai világban, amikor Európában és az Egyesült Államokban a radikális jobboldali populisták a bevándorlók ellen hangolják a közvéleményt, India épp segíti a letelepedést, a részletek azonban kétséget ébresztenek. A kabinet méhkasba nyúlt, és rendkívül veszélyes lépést tett, amikor a különböző vallásúak közötti feszültségeket szítja azzal, hogy a muzulmánokat másodrendű polgároknak minősíti.

A kormány keményen lesújt a törvény ellen tüntetőkre, Asszam tartományban például 3000 embert tartóztattak le a napokban. Szomorú lenne, ha India szakítana demokratikus hagyományaival, s ha Modi kormányfő belépne az illiberális vezetők klubjába.