Árad az Ipoly: éjjel-nappal őrszolgálat figyeli a vízállását és az árterét

Publikálás dátuma
2019.12.23. 18:26
2016 februárjában az Ipoly elárasztotta Ipolytarnóc egyik utcáját, akkor harmadfokúra is emelték az árvízvédelmi készültséget
Fotó: Komka Péter / MTI
Aggasztóan sok eső esett a folyó vízgyűjtő területén, két nap alatt több mint két métert emelkedett a vízszint.
Az Ipoly folyóhoz fűződik az egyik legismertebb Trianon-legendánk: eszerint még a békediktátum aláírása előtt, a területi felosztás tárgyalásainak idején Csehszlovákia gonosz, magyargyűlölő követei elhitették a nagyhatalmak hitvány és felületes képviselőivel, hogy az Ipoly hajózható. Akkoriban pedig az a szóbeszéd járta, hogy amelyik folyó hajózható, az alkalmas határfolyónak, így könnyen terjedt szerte és hosszában a légből kapott történet. A csehszlovák követeknek végül sikerült véghezvinniük sátáni tervüket, és így szerezték meg sosem létezett országuk számára a folyásirány szerinti teljes jobb partot. Aki azonban életében járt már a folyónál, az rögtön belátja a történet képtelenségét, hiszen a ma Szlovákia és Magyarország határán húzódó mederben a víz általában nem sokkal ér térd fölé, és néhány szakaszán egy jobb képességű távolugró helyből átugrik egyik országból a másikba. Mindebből persze az árvízveszélyt illetően az ég egy adta világon semmi nem következik, hacsak az nem, hogy
kicsi a bors, de erős, esetleg azért a víz az úr.

Emlékezetes például, hogy 2016 februárjában 8 házat öntött el Ipolytarnócon a megáradt folyó, és akkor már harmadfokú volt a készültség. Most azonban egyelőre azt közölte a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője hétfőn az MTI-vel, hogy
másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el az Ipolyon.

Az Ipoly vízállásának változása Ipolytarnócnál 2019 decemberében - a vízszintes tengely az időt mutatja napokban, a függőleges tengely pedig a vízállás magasságát jelöli centiméterben
Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság / Vizugy.hu
Ahogy az az Országos Vízügyi Főigazgatóság grafikonjáról is nagyjából leolvasható (a vízügyi honlapon elérhetők a pontos adatok is) hétfőn este 20 órakor 313 centiméter magas volt Ipolytarnócnál a folyó vízállása, ugyanitt mindössze 48 órával korábban azonban még a december átlagának mondható 97 centiméteren állt. 
Tehát a szombat este óta eltelt két nap alatt 2 méter 14 centimétert emelkedett az Ipoly folyó vízszintje.

Szeles Péter szerint az elmúlt napok időjárása és az Ipoly vízgyűjtő területére lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt kellett kiadni Ipolytarnócnál a készültséget, ami kötelezően maga után vonja az éjjel-nappali vízállás-figyelést, ezt a feladatot a Help Mentőszolgálat munkatársai végzik. 

Mit jelent a másodfokú készültség?

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapja szerint másodfokú árvízvédelmi készültség esetén a védelmi szakaszon a készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani, valamint a vízállásokat naponta négy alkalommal - 6, 12, 18 és 24 órakor - le kell olvasni, fel kell jegyezni és jelenteni kell. Abban az esetben, ha a készültség elrendelésekor még további jelentős áradástól kell tartani, akkor a területileg illetékes vízügyi igazgató mozgósíthatja a hozzá tartozó - speciális egységét - VIZIG védelmi osztag egészét, vagy annak egyes részlegeit. Amennyiben árvíz fenyegeti önök vagy ismerőseik lakókörnyezetét, kérjen segítséget, vízkárelhárítási bejelentést tehet az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál telefonon, a 06-80-204-240 ingyenesen hívható zöldszámon.

Szerző
Frissítve: 2019.12.23. 21:19

Hazudik az Országos Mentőszolgálat! - állítja az új kollektív szerződésért harcoló mentős szakszervezet

Publikálás dátuma
2019.12.23. 16:58

Fotó: Népszava
A mentőszolgálat a Mentődolgozók Szövetségét hibáztatta az év végi juttatások megcsappanásáért.
A Népszava írta meg elsőként, hogy számos mentős a szokásos év végi, kollektív szerződésben is rögzített, egyszeri 37 240 forint helyett mindössze néhány ezer forintot kapott karácsony előtt. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szerint ennek az az oka, hogy a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) mellett szintén szakszervezetként működő Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) bíróságon támadta meg a kollektív szerződést, amit még 2016 decemberében kötött egymással az OMSZ és a MÖSZ, kihagyva belőle a MOMSZ-ot. A MOMSZ 2017 januárjában fordult bírósághoz az ügyben, a kisebbik szakszervezet azt kifogásolta, hogy nem vehetett részt a kollektív szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon.
Kifogásuk két év alatt egészen a Kúriáig jutott, ahol 2019. december 11-én jogerősen hatályon kívül helyezték a kollektív szerződést.

Az OMSZ-tól lapunk korábban azt a tájékoztatást kapta, hogy a Kúria döntésével az új helyett egy régebbi kollektív szerződés lépett életbe, aszerint a juttatások az eddigieknél kisebbek, ráadásul az eddig költségtérítésként utalt juttatást tűzoltás jelleggel munkabérként fizetik ki, sokaktól így még az átlagosnál is nagyobb tételt vontak le a 37 240 forint juttatásból. Az OMSZ ugyanakkor ígérte, hogy saját költségvetésének terhére az elkövetkező hónapokban is biztosítja majd a most érvénytelenné vált kollektív szerződésben rögzített járandóságokat. Az Országos Mentőszolgálat a Népszavában a 2016-os kollektív szerződés tárgyalásaiból és elfogadásából kihagyott MOMSZ-ot hibáztatta a juttatások körül kialakult problémákért, a mentőszolgálat érvelése nagyjából odáig jut, hogy ha a MOMSZ nem akart volna beleszólni a kollektív szerződésbe, akkor most a Kúria nem szüntette volna meg azt, és mindenki vastagabb pénztárcával várná a szentestét. Cikkünk megjelenése után azonban a hibáztatott MOMSZ közleménnyel jelentkezett hivatalos Facebook-oldalán. Mint írják,
"hazugság, hogy a kollektív szerződés hatályon kívül helyezése miatt kaptak kevesebb pénzt a bajtársak a szokásos év végi 37 240 forintnál".

A MOMSZ közleménye ezt azzal támasztja alá, hogy az év végi juttatások számfejtését már december 10-én elvégezte a Magyar Államkincstár, és a Kúria csak másnap, december 11-én helyezte hatályon kívül a kollektív szerződést. Ezek - és a logika szabályai - szerint tehát a Kúria döntésétől teljesen függetlenül kaptak kevesebb pénzt a mentősök, amiért a MOMSZ szerint egyedül az Országos Mentőszolgálat mint munkáltató a felelős.  
"Az OMSZ szerződést szegett, a kedvenc, házi szakszervezetével kötött saját megállapodását rúgta fel"

- áll a közleményben, ami Kusper Zsoltot, a MOMSZ elnökét is idézi: szerinte a 2016-os "kollektív szerződés hatályon kívül helyezésével a korábbi, úgynevezett 1-77-es OMSZ-MÖSZ megállapodás lépett újra hatályba, és már ebben is a 37240 forintos tétel szerepelt, ezt tehát levonások nélkül mindenféleképpen el kellett volna utalniuk a bajtársaknak, és most annyi történt, hogy velünk akarják elvitetni a balhét”. Kusper Zsolt hozzátette: az elkövetett szabálytalanságra írásban fogják felhívni a munkáltató figyelmét.
Szerző
Frissítve: 2019.12.23. 22:02

Van magyar kórház, ahol már megszüntették a hálapénzt

Publikálás dátuma
2019.12.23. 16:47
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Péterfy Sándor utcai kórház baleseti intézetének gyermektraumatológiáján az ott dolgozók titkos szavazással tették hivatalossá az addigi gyakorlatot: nem fogadnak el anyagi ellenszolgáltatást.
Plakát hirdeti a hálapénzmentes ellátást a Péterfy Sándor utcai kórház baleseti intézetének gyermektraumatológiáján. A hirdetmény december 18-án került ki a váró falaira, de Kassai Tamás osztályvezető főorvos szerint négy-öt éve gyakorlat, hogy sem a nővérek, sem az orvosok nem fogadnak el hálapénzt a baleseti ellátásra érkező kicsik szüleitől. Úgy tudjuk, hogy a deklaráció kiírása előtt az osztályon dolgozózó orvosok, nővérek, gyógytornászok, és más szakemberek titkos szavazással nyilváníthatták ki, hogy elfogadják-e a kiírással járó szabályokat. Egyhangú támogatást kapott, hogy az osztály nyíltan vállalja: hálapénzmentes. A hirdetmény szövege szerint a dolgozók a sérült betegek ellátásakor nem várnak el és nem fogadnak el anyagi ellenszolgáltatást. „Munkánkat a szakmai szabályok és legjobb tudásunk alapján a gyerekek érdekében végezzük. Amennyiben elégedett és ezt szeretné kifejezni, kérjük, ezt szóban és írásban tegye meg.” Ha valaki mégis mindenáron adományozni szeretne, az megteheti a kórházi alapítvány számláján. Arra a kérdésünkre, hogy miként fogadták a szülők a kiírást, Kassai Tamás azt mondta: eddig nem nagyon kapott visszajelzést. Más orvosok szerint a deklaráció azért is kuriózum, mert a baleseti intézet gyermektraumáján a szakdolgozók is vállalták a hálapénzmentességet. Vannak helyek, ahol úgynevezett kiskasszás rendszerek működnek, az ott gyűlő pénzből az orvosok visszaosztanak a szakdolgozóknak is. Az ő kereseti viszonyaik mellett nagyon nehéz lemondani az akár havi 50-150 ezer forintról. 
Két éve a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete készíttetett az orvosok körében felmérést a paraszolvenciáról. Az akkori eredmény szerint a válaszolók 96 százaléka szeretett volna hálapénzmentes egészségügyi rendszerben dolgozni, 78 százalékuk határozottan amellett tette le a voksát, hogy szeretné a munkáját ilyen juttatás nélkül végezni. Ugyanakkor az orvosok megfogalmaztak olyan véleményeket is, amelyek szerint ez a megalázó gyakorlat szükségszerű a jelenlegi alulfinanszírozott, alulértékelt ellátórendszerben. Mások arra világítottak rá, hogy a hálapénz akadálya a fiatal kollégák fejlődésének, mert az idősebbek anyagi érdekeltségük miatt nem adják át speciális tudásukat, többek között ezért is okoz súlyos károkat a rendszerben. Mindössze öt százalékuk tartotta morálisan elfogadhatónak a hálapénzt. Lapunk úgy tudja, az országban mindössze néhány olyan hely van (Szegeden a gyermek- és a felnőtt intenzív, a sürgősségi és a pszichiátriai osztályok, a Péterfyben gyermektrauma és a kórház intenzív osztálya, hamarosan pedig a felnőtt baleseti ambulancia), ahol hasonlóan deklarálják a hálapénzmentességet.
Szerző