A vezércikk zavaró előjelnek tekinti a keresztény-nacionalista populisták, köztük Orbán Viktor felemelkedését. Sok hívő egyre lehangoltabb, mert a hitet többen arra használják, hogy igazolják egyház tanításának elárulását Európában, Trump Amerikájában és másutt is. Kisajátítják a vallást az agresszív nacionalizmus, az idegengyűlölet, a melegellenesség és a környezetvédelem elutasításának céljára.
Orbán Viktor ma már „keresztény szabadságról” beszél, már nem emlegeti az illiberális demokráciát. Próbálja Budapestet a jobboldali keresztény tanítás fővárosává tenni, vagyis hogy az ókonzervatív ellenpont legyen Ferenc pápa Vatikánjával szemben. Azt hangoztatja, hogy a keresztény kultúrát veszély fenyegeti a muzulmán bevándorlás részéről, és szerinte a keresztények üldözése sokkal közelebb van Európában, mint ahogyan azt a legtöbben gondolják. A Helsinki Bizottság közben azzal vádolja a politikust, hogy az módszeresen megtagadja az élelmet az elutasított menedékkérőktől a tranzitövezetekben. Azon kívül bűncselekménynek nyilvánította a hajléktalanságot.
Újra és újra meg kell harcolni a mindenkit megillető jogokért és emberi méltóságért, fajra, nemre való tekintet nélkül. Hiba, hogy a haladó erők nem támaszkodnak Szent Pál tanítására, miszerint mindenki egy Krisztusban, hiszen oly korban élünk, amikor a keresztény etikát gátlástalanul eltorzítják a nacionalizmus szolgálatában, a kisebbségek elleni támadások érdekében. Szerencsére azért vannak kedvező jelek is: amerikai demokrata elnökjelöltek nem hagyják, hogy a másik oldal kisajátítsa a vallást. Azon kívül a katolikus egyházfő és Greta Thunberg profétikus szövetségre lépett a klímavédelem kapcsán. De mivel a kulturális háborúkat nyilvánosan vívják, a jó szándékú liberálisoknak egyesülniük kell jövőre, túllépve a vallási-világi választó vonalon.
A New York-i polgármester élesen elítélte elődjét, amiért Giuliani "különösen veszélyes antiszemita kirohanást" intézett Soros György ellen. De Blasio szerint a jogász minden eddiginél mélyebbre süllyedt, amikor azzal vádolta az üzletembert, a liberális ügyek igen nagyvonalú támogatóját, hogy az sötét ügyek szálait mozgatja a háttérből. A városvezető teljesen elfogadhatatlannak nevezte a kijelentést, hozzátéve, hogy az csak gerjeszti a metropolisz zsidó közössége elleni támadásokat. Ám Trump személyes ügyvédje, akit a Rágalmazás-elleni Liga is elmarasztalt véleményéért, csak rátett egy lapáttal. Azt üzente a twitteren, hogy Soros Izrael sok ellenségét finanszírozza, köztük olyan szervezeteket, amelyek a zsidó állam megsemmisítésére törekednek.
A luxemburgi külügyminiszter uniós pénzek megvonását követeli azoktól az államoktól, amelyek nem hajlandóak segíteni, hogy kihozzák a rettenetes állapotban lévő görög táborokból a felügyelet nélküli gyerekeket, illetve fiatalkorúakat. Asselborn azzal érvel, hogy itt egyes államok teljesen hasztalanul próbálkoznak egyéni kezdeményezésekkel, uniós megoldásra van szükség. De ha arra bizonyos kormányok nem kaphatóak, akkor lássák a kárát a következő pénzügyi időszakban, hiszen elemi emberiességi kötelezettségüket tagadják meg. Megjegyezte, hogy a görög szigeteken a gyűjtőhelyeken az emberek legalább háromnegyede jogosult a menedékjogra. És ők nem Görögországba jöttek, hanem az EU-ba, ezért Brüsszelnek kell cselekednie.
Németország, Franciaország, Luxemburg és más nettó befizetők azt akarják, hogy a 2021-27 között a támogatásokat tegyék a közösségi alapelvek betartásától függővé, ami főleg Magyarország és Lengyelország ellen irányul, mivel a Fidesz és a PiS aláássa a jogállamot és a demokráciát. Asselborn azonban ezt kiterjesztené arra is, ha egyes országok egyáltalán nem fogadnak be menedékkérőket. Úgy fogalmazott, hogy a jogállamiság mellett a menekültpolitikában tanúsított szolidaritást is mérlegre kell tenni a következő büdzsé kidolgozásánál. Emlékeztetett arra, hogy jelen esetben összesen maximum 4 ezer kiskorúról van szó, vagyis egyetlen állam számára volna megterhelő befogadni a rájuk eső pár gyereket. Szerinte a Bizottságnak sürgősen javaslatot kellene előterjesztenie, és azt az illetékes miniszterek nem egészen egy hónap múlva vitathatnák meg.
Ceausescu bukása még 30 év elteltével is tanulságos a lázadók számára, szerte a világban – hangsúlyozza a Budapesten élő brit újságíró, Adam LeBor. Mint rámutat, a diktátort és feleségét kivégezték. Az azt megelőző bírósági tárgyalás csupán színjáték volt, mert sorsuk eleve eldőlt, ám 3 évtized múltán, Hong Kongtól Teheránig, Bejrúttól Bagdadid változatlanul sokan követelik a korrupt és zsarnoki rendszerek bukását. Számukra létfontosságú, hogy megértsék: nem szabad megengedni, hogy a forradalmat eltérítsék céljától. A régi rendszerek ugyanis igencsak ellenállóak, még akkor is a vezéreiket esetleg már eltették láb alól. Érzik, hogy mi közeledik és ennek megfelelően előre terveznek.
Romániában emberiességi bűnök vádjával bíróság előtt áll Iliescu volt államfő az 1990 utáni események felelőseként. Az egykori Kommunista Párt korábbi vezető rétege és a titkosszolgálat azonban ma is igen befolyásos. Magyarországon már sokkal ravaszabbak voltak a szocialisták. Belementek a hatalom békés átadásába. Ám sokkal jobban kiismerték magukat az üzleti világban, mint a konzervatív értelmiségiek vagy az egyetemista ellenzékiek, köztük Orbán Viktor. A politikai erő nem sokat számít, amikor simán le lehet nyúlni egy állami gyárat vagy egy elegáns villát, miközben összeomlik a rendszer. Aki kapja, marja. Úgy hogy rengeteg magas rangú kommunista káder villámgyorsan megszedte magát Magyarországon. Bennfentesek szerint éppen ezek az élmények ösztökélték Orbánt arra, hogy később központosítsa a gazdasági és politikai hatalmat.
De ha a régi rezsim emberei megőrzik széküket, annak fatális következményei lehetnek. Lásd Szerbiát, ahol a rendszerváltás után négy évvel a hadsereg egyik mesterlövésze végzett a reformista kormányfővel, Djindjiccsel. A jelenlegi elnök, Vucsics, konzervatív populista, aki tájékoztatási miniszter volt Milosevics alatt. Ily módon a mai forradalmároknak is azt kell tenniük, amit elődjeik csináltak 30 éve: el kell foglalniuk a hatalmi központot, és amíg csak lehet, meg kell tartani azt, bármi áron. Mert ahogy Trockij megfogalmazta: a forradalom lehetetlen, egészen addig, amíg csak elkerülhetetlenné nem válik.
A mostani bukaresti per másodrendű vádlottja egyáltalán nem talál kivetnivalót abban, hogy annak idején kirakatperben ítélték halálra Ceausescut és feleségét. Voiculescu, akit Iliescu egykori elnök mellett csaknem 900 ember haláláért kívánnak felelősségre vonni, többségük már a kivégzés után utáni utcai harcokban, illetve lövöldözésekben vesztette életét, nos, Voiculescu arra hivatkozik, hogy a forradalom nem gáláns aktus. Erőszakos és gyakran véres. Olyankor a humanitárius megfontolások a háttérbe szorulnak. De nem tekinthető illegálisnak, célja a fennálló jogrendszer megbuktatása. Viszont ha nem sikerült volna, akkor a felkelés vezetői ma mind halottak lennének.
A politikus ellen, aki ma a Román Forradalom Intézetének vezetője, az a vád, hogy Iliescu oldalán jóformán polgárháborús állapotokat idézett elő, mert ily módon akartak legitimitást szerezni maguknak a lakosság részéről. A diktátor halála után ő felelt a Securitate feloszlatásáért, illetve újjászervezéséért. Utána hosszú időre eltűnt a nyilvánosságból. Most azt mondja, annak idején semmilyen hangulatot nem keltett, inkább a Ceausescuhoz hű elitkatonák egy kis csoportját kell terroristának tekinteni. Ennélfogva az ellene felhozott vád képtelenség. A tudósítás hozzáteszi, hogy a vádirat valóban meglehetősen ingatag lábakon áll. Semmi újdonságot nem tartalmaz, így bármiféle döntő bizonyítékot sem.
Voiculescu sajnálja az egykori áldozatokat, de úgy érzi, hogy sorsukért nem terheli felelősség, mert a forradalmak egyszerűen ellenőrizhetetlenek. Hozzáteszi, hogy egy forradalmat nem is lehet perbe fogni. De ha netán börtönbe kellene vonulnia, akkor azt gondolja, hogy a hálátlanság az elismerés legfelső formája.
