Lassan fizet, közben fenyeget a kormány

Publikálás dátuma
2019.12.27. 06:00

Fotó: Népszava
Feszültségeket gerjesztő módon és feltételekkel ad pénzt a kormány a kórházaknak, hogy kifizethessék régóta a pénzükre váró hitelezőiket.
Az év végén csaknem nyolcvan milliárdot önt a kormány az egészségügybe: ennek majd felét a felhalmozott adósságokra címkézték, miközben azok keletkezésének okait ezúttal sem oldják meg, és a kifizetés módja is újabb feszültségeket gerjeszt. A közvetlenül karácsony előtt közzétett, mintegy nyolcvanmilliárd forint felhasználásról szóló kormányhatározat mellett a szaktárca külön közleményben kissé meg is fenyegette a kórházak beszállítóit. Jelezte: a pénzügyi tárca államtitkára személyesen vizsgálja át valamennyi lejárt tartozással kapcsolatos számlát, az ő munkáját pedig a kórházfenntartó, a Belügyminisztérium, valamint az adóhivatal egy-egy képviselője segíti. A hitelezők pedig csak akkor juthatnak pénzükhöz, ha a számlájukat nem találták indokolatlanul túlárazottnak. A közlemény szerint az irreálisan magas beszállítói árak gyanúja jellemzően „a külföldi multiknál” vetődik fel: Fenyegetően hozzátetették: „Nem engedhető meg, hogy bárki is a magyar betegeken nyerészkedjen.” A főtárgyaló a tárgyalások eredményének függvényében javaslatot tesz a tartozás kiegyenlítésére, amire a pénzügyi- és humántárca előzetes engedélyezése után, várhatóan 2020. első negyedévében kerülhet sor. – Azóta, hogy kiderült, lesz adósságrendezés, kifejezetten fenyegető hangvételű a kormányzati kommunikáció – reagált lapunknak Rásky László, a beszállítók egy részét tömörítő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Arra utalva, hogy a beszállítók sokasága régóta hitelez a magyar kórházaknak, megjegyezte: – A most ígért számlaellenőrző bizottságban legalább elmondhatja majd az adóhivatal munkatársa, hogy más helyzetben, a nem állami szektorban már rég felszámolási eljárás szoktak indítani. Főleg az éven túli tartozásoknál, amik után már minden egyéb közterhet befizettek a cégek. Épp ezért a kormánynak egyetlen dolga van: rendezni ezt az adósságot. Nem értjük az ellenséges hangvételt, mert eddig a beszállítók türelmesek voltak és lojálisak. Rásky László emlékeztetett arra: 2012-ben „azzal állították falhoz a cégeket”, hogy amelyik lemond a tőkekövetelés 15 százalékáról, az azonnal megkapja a pénzét. „Mindenkinek az egyéni üzleti döntése, hogy ha egy ilyen kérést kap, akkor miként reagál. A szövetségnek az az álláspontja: szó sem lehet arról, hogy a tőke követelésből engedjenek, és ugyanez érvényes a késedelmi kamatra meg a költségátalányra, benne van a jogszabályban, hogy ez jár.” Rásky László szerint a kormány másokra mutogat, de hét éve nem tett semmit a finanszírozás javításáért. „A kormány ne kommunikáljon, hanem dolgozzon!” – mondta. Amikor a kormányzat éppen nem a beszállítókkal hadakozik, maga is másként vélekedik a kórházak eladósodásának okairól. A Népszava birtokába került ugyanis a karácsony előtt megjelent kormányhatározat alapjául szolgáló egyik munkaanyag. Ebben pedig a fő okok között a korábbi forráskivonásokat, a területre fordított alacsony GDP-arányos költést, a nem megfelelő finanszírozást, az ellátórendszer megoldatlan strukturális problémáit és az intézményi menedzsmentet említették. Megjegyezték azt is, hogy nem történt komplex, valamennyi problémát együttesen kezelő intézkedés, például a teljes ágazatot érintő struktúraátalakítás. Ám a közvetlenül karácsony előtt megjelent kormányhatározat is csak részintézkedéseket ír elő. A struktúrához ezúttal sem nyúlnak hozzá. Szakértők szerint, ami biztosan elkezdődik, az a finanszírozási díjak felülvizsgálata, a teljesítmény volumenkorlát megigazítása. Ez utóbbi a gyakorlatban annyit jelent: ha valahol nem tudták felhasználni az adott ellátásra biztosított forrást, akkor a megmaradt összeget átcsoportosítják oda, ahol az adott szolgáltatásból sokkal többet tudnának elvégezni, mint amennyi keretükből futja. A humántárcán belül összeállított munkaanyag azt is elismeri, hogy az orvos- és a szakdolgozó-hiány elindított egy bérversenyt az intézmények között. A munkaerő megtartásához, új emberek felvételéhez a szakdolgozóknak többletjuttatásokat, illetve a nem szakdolgozóknak is a lehetőségeiknél magasabb bért kellett adniuk. A vállalkozási formában dolgozó orvosok díja jelentősen megnőtt, havi több millió forint többlet kiadást is generál egy-egy intézménynél. Az eladósodást súlyosbította, hogy a központi bérintézkedések – például a minimálbér-emelés – fedezetét nem kapták meg az intézmények, azokat a dologi kadások terhére fizették ki. A kórházak ma a költségvetésük 60-80, olykor 90 százalékát is bérre fordítják. A munkaanyagban azt írják, hogy a kórházaknak az ellátásokért fizettet díjakat évek óta nem igazították ki átfogóan, rendre részleges módosítások történtek. Sőt azt is elismerik, hogy az eladósodott intézményekben a finanszírozási keretek nem igazodnak a beavatkozások súlyosságához, gyakoriságához. Ezek orvoslására a most kiadott kormányhatározat írt elő feladatokat. Nevezetesen azt: az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek és az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak június végéig egy átfogó, az egészségügyi szakmák összességére kiterjedő ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot kell elvégeznie. A cél, hogy az ellátás valós költségeire épüljön a finanszírozás. Ezt még kiegészítik az egyes intézmények területi ellátási körzetének megigazításával és a feladataik pontosításával.

A traumatológusok már kiharcolták

Január eleji fizetésükkel kapják meg szeptemberig visszamenőleg az emelt bérüket a Péterfy Kórház baleseti sebészei, miután a Magyar Traumatológus Társaság nyomására a kormány az ősszel emelte a szakterületük finanszírozását – tudta meg a Népszava. A például tíz éve dolgozó szakorvosok havi juttatása akár 200 ezer forinttal is nőhet, míg a kezdő orvosoké 100-125 ezerrel. Az intézet sürgősségi felvételénél, az ambulancián a szakdolgozók jövedelme is nő havi 25-30 ezer forinttal.  

Szerző

Sajtószabadságharc - a magyar kormány élen jár a média megszállásában

Publikálás dátuma
2019.12.26. 18:07

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Az emberek 70 százaléka szerint fontos a közmédia, de majd ennyien úgy vélik, az már a kormány szócsöve – ismertettek egy délkelet-európai felmérést egy szakmai konferencián.
A magyar kormány 2010 óta szisztematikusan, a piac manipulálásával igyekszik elhallgattatni a kritikus sajtótermékeket – hangzott el a közelmúltban tartott, Newsocracy című, a közszolgálati média jövőjével kiemelten foglalkozó nemzetközi konferencián. – Ma az Európai Unióban Magyarországon működik a legkidolgozottabb és legátfogóbb rendszer arra, hogy a közszolgálati média kiszolgálja a kormány érdekeit, tekintet nélkül a jogszerűségre, a tisztességre és a valóságra – fogalmazott Bayer Judit médiajogász, a Budapesti Gazdasági Egyetem főiskolai docense, a European Centre for Press and Media Freedom által szervezett konferencia egyik résztvevője. Noha a magyar kormány „élen jár” az Unióban a sajtó megszállásában, az Európai Bizottságban mégsem prioritás a közszolgálati média politikai befolyásoltságának kezelése. A szakértő szerint ez azzal magyarázható, hogy egyszerűen nem eléggé érzékelhető számukra a probléma: „A kormány mást és másképp képvisel Brüsszelben, mint Magyarországon, így az európai parlament képviselők többsége nem is tudja, milyen mértékű agymosást végez a közszolgálati média például a migrációról szóló híreivel. És tény az is, az Európai Bizottságnál sokszor nem éri el az ingerküszöböt az, hogy mi történik a kelet-európai médiával.” – mondta.
A konferencián részt vett Mong Attila, újságíró is, aki 2010 decemberében a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában egy perces néma csenddel emlékezett meg az új médiatörvény elfogadásáról. Ő a sajtó megszállásáról úgy fogalmazott: „Már akkor érezhető volt, hogy az új törvény központosítaná a tartalomgyártást és komolyan megkötötték az újságírók kezét. Azokról az ügyekről, melyeket a minisztérium nem kommentált, nem készülhetett műsor. Így például hiába bírálta több civil szervezet az akkori drogtörvényt, ha az illetékes minisztérium nem nyilatkozott, nem jelenhetett meg erről anyag.” Mong Attila szerződését a történtek után nem hosszabbították meg, jelenleg már nem dolgozik Magyarországon, ösztöndíjjal előbb Amerikába ment, majd Berlinben telepedett le. Arra a kérdésre, hogy a magyarországi helyzetből mi lehetne a kiút, Bayer Judit úgy válaszolt: az Európai Bizottság eljárást indíthatna a magyar közszolgálati média uniós joggal ellentétes működése miatt, de a diplomáciai óvatosság miatt ez egyelőre nem történt meg. Szerinte ráadásul a változást nem csak uniós eljárásokkal és vizsgálatokkal lehetne elérni. Úgy vélte, sokat segítene például az is, ha a fiatalokat tanítanák a demokráciáról, és annak működéséről, most keveset tudnak erről. „Sok alapvető mechanizmust nem ismernek, mintha leragadtunk volna a feudális rendszernél. Erre ráadásul Orbán Viktor miniszterelnökként rá is játszik” – vélekedett Bayer Judit. A szakember kiért arra is: az újságírói társadalomnak is van felelőssége. „Az újságírói kultúrán is változtatni kellene. Sokan ugyanis azt tekintik újságírói szabadságnak, ha ők maguk határozhatják meg, hogy melyik pártnak kedveznek az írásaikban. Félre kellene tenni a politikai meggyőződést. Az objektivitást kell szem előtt tartani.” Az már más kérdés, hogy ma a legtisztességesebb újságíró is csak falakba ütközik: a politikusok nem nyilatkoznak a nekik nem tetsző médiának, a sajtó munkatársainak perre kell menniük a legalapvetőbb adatokért is, amiket sokszor – visszaélve az információs szabadsággal – a bírósági ítélet ellenére sem adnak ki nekik.
A konferencián elhangzott az is, hogy a magyar médiaviszonyok kirívóak ugyan, de sok más kelet-, délkelet-európai országban vannak hasonló gondok: Lengyelországban is kihasználja a kormány a közszolgálati médiát, és Görögországban is túlterjeszkedett a hatalom. Ramona Strugariu, román európai parlamenti képviselő a konferencián úgy fogalmazott: – Sokan evidensnek tartják, hogy egy demokráciában szabad a média, miközben egyes európai országokban ez ma nincs így. Romániában is jócskán akadnak bajok: az újságírótól sokszor megtagadják az információkat, presszionálják őket, hogy miről írjanak és miről ne. És a politikusok gyakran úgy vélik, hogy valamely média az övék. Pedig ilyen nincs, a média nem tartozhat pártokhoz, intézményekhez, a szabad sajtónak az igazságot kell közvetítenie és a tényeken kell alapulnia. A konferencián ismertettek egy friss, tíz délkelet-európai országban készült kutatást. E szerint a kérdezettek 70 százaléka fontosnak tartja a demokráciában a közszolgálati média működését. Csakhogy majd ugyanennyien úgy vélik: a közmédia valójában a kormány szócsöve.

Közmédiaviszonyok: férj felügyeli a feleséget

Eltiltotta a bíróság a Kossuth Rádió csatornaigazgatóját a cégvezetéstől három évre – írta a Media1.hu. Mucsányi Marianna a szakportál kérdésére azt mondta, cége könyvelője hibázott korábban, az érintett társaság pedig valójában nem is működött. A Media1.hu arra is rákérdezett, nem érzi-e összeférhetetlennek Mucsányi Marianna, hogy férje, Szadai Károly a Médiatanács kuratóriumának tagjaként felügyeli a közrádiót, de erről nem akart nyilatkozni.

Szerző

"Izgalmas év elé nézünk": újra üzent az ördög ügyvédje

Publikálás dátuma
2019.12.26. 17:58
Tüntető a városháza előtt október 19-én
Fotó: Népszava
"Kívánok mindenkinek megérdemeltek szerinti karácsonyt! Izgalmas év elé nézünk :)” - ezt üzente megkésett karácsonyi üdvözletként csütörtökön a Borkai Zsoltot megbuktató "ördög ügyvédje" a Facebookon - szúrta ki a 24.hu.  A névtelen - pontosabban az ördög ügyvédje néven futó - blog közölte októberben azt a videót, amin Borkai Zsolt győri polgármester látható egy szexpartin, amelyen fiatal lányok mellett olyan férfiak is részt vettek, akik a város önkormányzatnak köszönhetően jó üzleteket bonyolíthattak le. A blog már korábban is utalt arra, hogy más kormánypárti politikusokról közöl majd kompromittáló anyagokat - a szerző az egyik utolsó posztjában Rogán Antal minisztert is szivárogtatással fenyegette meg -, de idáig ez nem történt meg. 
Szerző
Témák
Borkai Zsolt