Kötelező lesz a portfóliókészítés a diákoknak

Vizsgatárgy lesz a szakképzésben tanulók egy részének a portfóliókészítés, ami pluszteher helyett segítséget is jelenthet – feltéve, ha a diákok, tanárok is komolyan veszik.

A következő tanévtől a pedagógusokhoz hasonlóan a hároméves szakképző intézményekben tanuló diákoknak is portfóliót kell majd készíteniük fejlődésükről, eredményeikről – ez is az egyik újdonsága lesz az önálló törvénnyel, stratégiával ellátott, nagy változások előtt álló szakképzési rendszernek. A portfóliókészítés bevezetésére – amely új vizsgatárgyként jelenik majd meg – Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke, mint a jövőre várható átalakítások egyik pozitív elemére hívta fel a figyelmet. A Népszavának nyilatkozva elmondta, szerinte ezzel nemcsak a diákok önismerete fejlődhet majd, hanem a tanulási minőség is javulhat – különös tekintettel azokra a gyerekekre, akiknek gondot okoz az elméleti tananyag elsajátítása.

– Persze csak akkor, ha a diák és az oktató is komolyan veszi a feladatot. Bízom benne, nem házi feladatként tekintenek majd a portfóliókészítésre. Mindenképpen iskolai környezetben kell megtanítani, hogyan kell elkészíteni az önmenedzselés tartalmát – fogalmazott Tóth József. Hangsúlyozta: ez új kihívást jelent a pedagógusok számára is, szerinte továbbképzésekre is szükség lesz.

A szakképzési törvényről, amelyet 2020 januárjától felmenő rendszerben vezetnek be, úgy vélekedett: a kormány által életre hívott Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) tagjaként meglepő volt számára, hogy sem ő, sem a SZIT más tagjai nem ismerhették meg a törvénytervezetet annak benyújtása előtt. Ettől függetlenül a törvény és az ahhoz kapcsolódó kormánystratégia fő célkitűzését, vagyis a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának szorosabbá fűzését, a diákok vállalati környezetben történő oktatását alapvetően jó iránynak tartja. Az viszont aggodalomra adhat okot, hogy nem tudni, a kormányzat hol tart a gazdasági szereplők tájékoztatásával, a vállalati képzőhelyek megszervezésével.

Az új szakképzési törvényt novemberben fogadta el a parlament, annak ellenére, hogy a szakszervezetek nagy része tiltakozott ellene. A pedagógus szakszervezetek leginkább azt kifogásolták, hogy a szakképzésben dolgozó tanárok 2020. július 1-től elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyve alá kerül át, ezzel pedig kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a munkáltatókkal, vagyis a szakképzési centrumokkal szemben.

Tóth József szerint a pedagógusok a közalkalmazotti törvény hatálya alatt sincsenek nagyobb biztonságban, az életpályamodell és az abból fakadó megnövekedett munkaterhek miatt már most is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Úgy véli, kollektív szerződések megkötésével továbbra is garantálni lehet az eddig biztosított jogosultságok nagy részét, ám ehhez az is kell, hogy a tanárok felismerjék: az eddigi passzivitás helyett érdemes szerveződni, a szakszervezetekhez fordulni. A kormány által beígért oktatói béremelésről azt mondta: annak fedezete sehol nem jelenik meg, s ha az ígéret nem teljesül, az az újabb szakképzési reform csődjét jelentheti.

Az MKSZSZ elnöke arra is figyelmeztetett: egy új törvény és egy új stratégia önmagában nem vezet a minőségi szakember-utánpótláshoz.

– A szakképzésnek az általános iskolával egymásra épülő rendszert kellene alkotnia, ezen a téren súlyos hiányosságok vannak. A gyerekek nagy része úgy kerül be a szakképző iskolába, hogy fogalma sincs, mi az a gyökvonás vagy a Pitagorasz-tétel, holott ezeket már a gyakorlati munka során alkalmazni kellene. Nem is beszélve az írás, olvasás és szövegértési problémákról. Sajnos ott tartunk, hogy egy nem megfelelő alapra próbálunk minőségi szakképzést kiépíteni. Amíg alapfokon megmaradnak a hiányok, problémák, addig középfokon sem lehet nagy csodát várni - mondta.