Elmulasztott lehetőségek az agráriumban

A most véget érő uniós pénzügyi ciklust a gazdák egyharmada használta ki fejlesztésre, korszerűsítésre. Ma már némelyik régiós ország teljesítménye is elérhetetlen messzeségbe kerül a hazai termelők számára.

A statisztikai adatok csak az első pillantásra kedvezőek, a számok mögé nézve már korántsem olyan rózsás az agrárium helyzete. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei előzetes éves becslése szerint a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt 2019-ben. Ez a kedvező bővülési mutató ugyanakkor a termelt árumennyiség 0,7 százalékos csökkenésével, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedésével alakult ki.

Az ágazat egyik szeletében, a növénytermesztésben jelentős, mintegy 2,3 százalékos visszaesést mutatott ki a statisztikai hivatal. Csekély vigasz, hogy az állattenyésztés 1,7, a szolgáltatások egy százalékkal növekedtek. Az pedig már figyelmeztető jel, hogy gabonafélék, az élő állatok és a burgonya kivételével a mezőgazdasági termékek termelése stagnált vagy csökkent.

Hogy hol tartunk, azt jól jellemzi például az egy hektárra számolt termelési érték, mert ebben sem állunk túl fényesen. Míg az uniós átlag 2,6 ezer euró, addig a magyar gazdák átlagosan 1,8-1,9 ezer euró értéket állítanak elő egy hektárról, a németek ugyanakkor 3 ezer eurónál is többet, a hollandok pedig még őket is jócskán megelőzik. A régió gyengébb teljesítményének okai között szerepel egyebek mellett az alacsonyabb terméshozam és a kisebb állatsűrűség - jegyezte meg a Népszavának Raskó György agrárközgazdász és gyakorló vállalkozó.

Ez a gyengélkedés nem törvényszerű, mert például a lengyelek az utóbbi évtizedekben óriási fejlődést produkáltak. Agrárszakértők többször hangsúlyozták, ma már a lengyelek diktálnak az európai almapiacon az évi 3,5-4 millió tonnás terméssel. Korábban a magyar halgazdaságok átlagosan 3,6 ezer tonna pontyot exportáltak, de részben éppen a lengyel versenytársak szisztematikus fejlesztéseinek eredményeképpen, ez a mennyiség mára nagyjából a felére csökkent.

Magyarország továbbra is elsősorban nyersanyagexportőr. Az élelmiszeriparban és -kereskedelemben is a lengyelek vették át a vezető szerepet. A magyar élelmiszerfeldolgozók jelentős része elavult technikai, technológiai feltételekkel tevékenykedik, s ezért nem elég versenyképesek, hiszen drágábban és kisebb hatékonysággal termelnek akár a lengyel, akár a nyugat-európai versenytársaikhoz képest. Ennek az árát pedig a hazai fogyasztók fizetik meg.

Ennek az évnek a vitathatatlan nyertesei a sertéstenyésztők. Ennek fő oka a világban egyelőre megállíthatatlannak tűnő afrikai sertéspestisjárvány (ASP), különösen a kínai állomány megtizedelése. A hatalmas ázsiai ország adja a világpiac termelésének negyedét. Az ázsiai térségben kialakult hiány valósággal kiszippantotta egyebek mellett az európai piacról is a sertéshúst, ami jelentős áremelkedést okozott. Ebből a magyar gazdák is profitálnak. Még nem is olyan régen az élő sertés kilójáért nettó 380 - 420 forintot kínáltak a vágóhidak, ma már az 580-600 forint sem számít kirívóan magas felvásárlási árnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számításai szerint az élő sertés átvételi ára az év első kilenc hónapjában a tavalyihoz képest 29, de a tarja, a karaj, a comb feldolgozói ára is 28 százalékkal emelkedett ebben az időszakban. A sertéstartók az eddigi legjobb évüket zárhatják idén. A szakemberek nem sok jóval biztatják a fogyasztókat, mert előrejelzésük szerint még ha mérsékelt ütemben is, de folytatódhat a sertéshús drágulása.

A kifutó uniós pénzügyi ciklusban a nagy állattartó telepek többsége jól hasznosította a közösségi és a nemzeti támogatásokat. Többek között kiépültek a trágyakezelő rendszereket. A szántóföldi gazdálkodásban nagy előrelépés látható a precíziós géprendszerek alkalmazásában, és fejlődött a gabona, az olajos magvak tárolása, feldolgozása. Raskó szerint az egyéni gazdák alig 10 százaléka fordította a forrásokat korszerűsítésre. A magyar mezőgazdaság sérülékenységét mutatja az is, hogy a közvetlen földalapú támogatásra jogosult regisztrált 170 ezer gazda több mint felének a jövedelme legalább 60 százaléka az uniós támogatásokból származik. Raskó előzetes becslése szerint idén 800-850 milliárd forint lesz a magyar mezőgazdaságból származó jövedelem. Az uniós és nemzeti támogatások összege tavaly meghaladta a 600 milliárd forintot.

A 2020-2027. közötti uniós pénzügyi ciklusban nagy valószínűséggel csökkennek majd az agrártámogatások, illetve strukturális átalakulásra is számítani lehet. Azonban 2023-ig még a jelenlegi támogatási rendszer alapján is érkeznek a források, a tartósnak ígérkező gyenge forint miatt pedig drágábban tudnak eladni, így a legtöbb magyar gazda szinten tarthatja jövedelmi szintjét. A földalapú támogatások csökkentése azonban valószínűleg továbbra is ösztönzi a birtokkoncentrációt, mert bizonyos üzemméret alatt, főleg a szántóföldi növénytermesztésben, nem lehet versenyképesen termelni.

A mezőgazdaságban is égető a munkaerőhiány. A miniszterelnök víziója a Nyugat-Európából egyebek mellett Magyarországra özönlő vendégmunkásokról egyelőre a távoli jövő ködébe vész. Jelenleg ukrán, mongol, indiai, vietnami vendégmunkások érkeznek egyre nagyobb számban az agrárgazdaságokba is. Magasan képzett külföldi munkaerőhöz azért is nehéz hozzájutni, mert a hazai mezőgazdasági cégek vezetői közül is kevesen beszélnek bármilyen idegen nyelvet. A legtöbb indiai vendégmunkás például beszél valamilyen szinten angolul, de hiába, ha a magyar munkaadó nem ért csak magyarul – mondta Raskó György.

Kevesebbet, olcsóbban

Az idei búzatermés mennyisége jó közepesre taksálható – értékelte az évet Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke.

A mennyiséggel nincs is baj, de a minőségre sok szakember panaszkodik. Mi a gond?

Sajnos ebben az évben az időjárás nem volt kegyes a gabonatermesztőkhöz. A tavaszi, májusi aszályban szenvedtek a kalászok, majd következett a nyár eleji csapadékos időszak. Természetesen nem érintett minden gazdát egyformán, de akit igen az hiába permetezett többször is, nem tudta kivédeni például a fuzárium gombafertőzést.

A fuzárium az emberi szervezetre is veszélyes. Termett elegendő kenyérnek való búza?

Nagyjából 5 millió tonna búzával számolunk, s a hazai malmi búza igény átlagosan 1-1,2 millió tonna. Nem lesz gond a mindennapi kenyerünkkel, sőt, még exportra is jut a jó minőségű gabonából. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több gazda jól választja meg az ellenállóbb búzafajtákat, és fejlődött a technika, a technológia is.

Mi lesz a fertőzött búzával?

Olyan feldolgozóüzemekbe kerülnek, ahol méregtelenítés után például keményítőt készítenek a gabonából. Természetesen az ilyen búzának az ára is jóval alacsonyabb, mint a jó minőségű gabonáé. Egyébként a korábbi jóval 1 millió hektár fölötti termőterület mára 901 ezer hektárra csökkent. Sokan átálltak például árpatermesztésre, amit takarmánynak jól lehet értékesíteni.

Ha már az áraknál tartunk. Mennyiért kínálják a búzát?

Nem mi irányítjuk a gabonapiaci árakat. Ukrajnában 30 millió tonna kukorica és 15 millió tonna búza termett. Az orosz termés is hasonló nagyságrendű. Az ilyen nagy termelő országok mozgatják az árakat. Ha tartalékolnak drágább, ha a piacra öntik, olcsóbb lesz a gabona. A hazai takarmánybúza ára tonnánként 43-46 ezer forint minőségtől függően, az étkezési búzáért 57-60 ezret kínálnak.