Szabad szemmel: Európa képtelen volt megvédeni a magyar médiaszabadságot

Publikálás dátuma
2019.12.30. 07:21

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 30.
Yahoo/The Atlantic Az egyik legtekintélyesebb, több mint 150 éve alapított amerikai folyóirat úgy látja, hogy Európa képtelen volt megvédeni a médiaszabadságot Magyarországon. Folytatódik az önálló sajtó leépítése, és ezt az EU szinte tétlenül nézi, miközben a liberális értékek megóvását hirdeti. Pedig a helyzet várhatóan csak még rosszabbra fordul. A kormány egyre találékonyabb, amikor a független médiára kell lecsapni. Itt van például a lóhalálában tető aláhozott kormánypárti sajtókonglomerátum, a KESMA, amelyet versenyjogi szempontból nem kellett engedélyeztetni, hála a közösségi szabályok ravasz alkalmazásának. Természetesen sokszor Orbán Viktor is ugyanazzal főz, mint a világ más tekintélyelvű vezérei. Ő mégis fontosabb a többieknél, mivel úttörőnek számít, és megihleti a hasonszőrű politikusokat, mind tetteivel, mind retorikájával. A KESMÁ-hoz tartozó szerkesztőségek egyrészt a hatalom céljait szajkózzák, másrészt erősen függnek az állami hirdetésektől. Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemzőtől úgy gondolja, hogy nem is lennének életképesek a hivatalos köldökzsinór nélkül. Pedig az törvénytelen az uniós jog értelmében. A hatalom persze azt állítja, hogy ilyesmiről szó sincs, hiába van szoros személyes kapcsolat Orbán, illetve az alapítvány vezetése között. Kovács Zoltán szerint itt csupán arról van szó, hogy a médiának magyar tulajdonosok kezében kell lennie. Ugyanakkor Szántó Miklós, az Igazgatóság elnöke semmit sem volt hajlandó elárulni az amerikai újságírónak a stratégiáról, a célokról és a pénzügyi részletekről. A szabad sajtó híveit még inkább nyomasztja, hogy az unió a szavakon túl nemigen hajlandó bármit is tenni Orbán megállítására, a kinyilvánított értékek betartatására. Vizsgálatot nem indított, pedig eszköze volna éppenséggel az illegális támogatások, a monopóliumok megteremtését célzó lépések felderítésére. Magyarország a demokrácia más területein is visszalép, de az ügyben is a tétlenség jellemzi az európai intézményeket. Az EPP is csupán módjával bírálta a Fideszt, mielőtt felfüggesztette volna annak tagságát. Az egyetlen valamire való akció a jogállami eljárás beindítása volt a 7-es paragrafus alapján az Európai Parlament részéről. Ám a többi tagállamnak nemigen fűlik a foga ahhoz, hogy kérdőre vonja a magyar felet a médiaszabályozás ügyében, nehogy hasonló esetben ők is kutyaszorítóba kerüljenek. Sven Giegold, a német zöldek egyik strasbourgi képviselője úgy foglalt állást, hogy a magyar miniszterelnök módszeresen felszámolja a sajtó sokszínűségét. Csak éppen nem tudni, mennyi eredménye lesz a környezetvédők, illetve az olyan civil szervezetek követeléseinek, mint a Riporterek Határok Nélkül. Úgy néz ki, hogy a KESMA megússza.
Die Zeit Az unió még nem talált hatékony ellenszert a jogállam és a szólásszabadság lebontása ellen Magyarországon és Lengyelországban, de nem várható, hogy ez ügyben áttörést hozna a jövő év 2. felében a német elnökség. Így látja a lap, amely emlékeztet arra, hogy Németországban éles bírálatok érik az ország külpolitikáját. A múlt hónap elején a Bundestag Külügyi Bizottságának CDU-s elnöke azt mondta, hogy Berlinnek nincs látható Európa-politikája, a kancellár pontosan tudja ezt, mégsem tesz semmit. Ezt persze határozottan cáfolja az illetékes miniszter, a szociáldemokrata Heiko Maas. Ő erős, szuverén és szociális EU-t képzel el. A német elnökség idején esedékes az új, hosszú távú költségvetés elfogadása, és kulcsszerep juthat a berlini kormánynak a menedékpolitika megújításában is.
Die Presse A Bizottságnak bőven lesz munkája az olyan súlyponti kérdésekkel, mint a klímavédelem és a digitalizáció, de fájhat a feje a migráció és a jogállamiság miatt is. Utóbbi területen karácsony előtt éleződött ki a válság Lengyelországban, mivel a nemzeti-tekintélyelvű kormány igyekszik járszalagra venni az igazságszolgáltatást. És egyáltalán nem biztos, hogy a hatalom figyelembe veszi az Európai Bíróság ítéletét, ha az megszületik, hiszen a legújabb jogszabálytervezet értelmében elmarasztalnák a bírákat, ha azok olyan EB-verdikteket ültetnének át, amelyeket a lengyel Alkotmánybíróság elutasít. Szóval itt alapértékről van szó. Ursula von der Leyen egyfolytában azt mondja, hogy a jogállam nem alku tárgya, de azt is hozzáteszi, hogy egyetlen demokrácia sem tökéletes. Épp ezért kezelik fenntartással megfigyelők a Bizottság elnökének azt a javaslatát, hogy hozzanak létre állandó, összeurópai mechanizmust a jogállamiság nyomon követésére és védelmében. Ugyanis félő, hogy politikus megpróbálja a gondokat bürokratikus jelentések paravánja mögé rejteni. Egyáltalán nem biztos, hogy felismerte, milyen rendszerszintű veszélyt jelent a PiS-kabinet. Annál is inkább, mert április végén nyugdíjba megy a lengyel Legfelsőbb Bíróság elnöke és ez alkalmat ad a hatalomnak az igazságszolgáltatás teljes ellenőrzésének bevezetésére. És akkor még ott van a következő hét évre szóló költségvetés, azon belül is, hogy a támogatásokat a jogállam betartásától tegyék függővé. A magyar, a lengyel és a cseh vezetés értelemszerűen amellett kardoskodik, hogy az esetleges tilalmat minősített többséggel mondják ki, arra ugyanis csekély az esély, hogy összejön. A nettó befizetők ellenben azon vannak, hogy a kifizetések leállítását csak nagy többséggel lehessen megakadályozni. Jó hír ugyanakkor, hogy 2020-ban megkezdi működését az Európai Ügyészség, az igencsak tapasztalt Laura Kodruta-Kövesivel az élen, igaz, Magyarország és Lengyelország nem csatlakozik a szervezethez.
FT A vezércikk szerint a világ számára egyre nagyobb kihívást jelent a kínai tekintélyuralmi fordulat, miközben Peking számára visszaüthet a fokozódó keménykedés. Pedig volt idő, amikor a kínai vezetés még pontosan tudta: érdemes engedményeket tenni, mert az bőven kifizetődhet. Ám ennek immár vége az erős ember Hszi Csin-ping autokráciájában. Így viszont a rendszer egyre kevesebb támogatást élvez nem csupán Washingtonban, hanem Európában és Ázsiában is, csakhogy ez aláássa a nagyhatalom eddigi növekedési modelljét, amire a jólét épült. És most nem is csak arról van szó, hogy miként viszonyul Hongkonghoz, illetve Tajvanhoz. Az ujgurok tömeges internálása, az Özil vagy a Houston kosárlabda csapata körüli vita, egytől-egyig sokat ártott Peking nemzetközi megítélésének. Nem lehet persze tudni, hogy mennyire számít a diplomáciai ellenszél. Az is lehet, hogy az USA-val kirobbant kereskedelmi vita bunker mentalitást eredményezett. De a legvalószínűbb mégis az, hogy Kína valóban ilyen akar lenni, a maga központosított vezetésével. Mi több, most már ott tart, hogy exportálni igyekszik ezt a modellt. Ezek után a világnak kell majd eldöntenie, mennyire akar szoros kapcsolatokat, egyáltalán mennyire lehetséges ilyen viszony egy autoriter, időnként drákói rezsimmel. Kína könnyen ráébredhet, milyen sokat számít, miként ítéli meg a közvélemény más államokban. És lehet, hogy pont az ellenkezőjét éri el, annak, amit szeretne, ha erőszakoskodik más országokkal. 
Bloomberg A mostani indiai kormány szakít az több évtizedes gyakorlattal és nem a liberális demokráciákkal keresi a kapcsolatokat, sokkal inkább úgy viselkedik, mint Orbán vagy Trump, akik világ jobboldalát ölelik keblükre. Odahaza pedig ahelyett, hogy erősítené a jogállamot, a többségi politizálást és az elnyomást favorizálja, miközben híre-hamva sincs a korábbi, 8 százalékos növekedésnek, a hadsereg pedig krónikusan alulfinanszírozott. Szóval egyre inkább kérdéses, hogy mennyire lehet hosszú távú partner más államok számára. Annál is inkább, mert a nemzetközi színtéren Delhi új keletű agresszív és nyíltan jobboldali helyezkedése tökéletesen tükrözi a megváltozott hazai politikát. De hát Narendra Modi elnököt az idén azért választották újra, mert az várják tőle hívei, hogy külföldön is pont olyan kemény lesz, mint a belpolitikában. Ezek után bizonytalan, India mennyire számíthat a jövőben kétpárti támogatásra Washingtonban. Eddig mind a demokraták, mind a republikánusok pártolták az ország felemelkedését. Gyorsan fejlődő liberális, nyílt és átlátható társadalomnak tekintették, amely képes lehet ellensúlyt képezni Kínával szemben. Ám úgy néz ki, hogy a jelenlegi indiai vezetés számára fontosabbak a választási megfontolások, mint a közös értékek. Így az ország egyre kevésbé jelenik meg az USA „természetes szövetségeseként”, ami legfeljebb csak akkor bizonyulhat bocsánatos bűnnek, ha netán sikerül ismét nagyobb növekedési ütemre kapcsolnia.
Szerző

Az Egyesült Államok drónokkal hajtott végre légicsapást Irakban és Szíriában

Publikálás dátuma
2019.12.30. 07:03

Fotó: Ali Makram Ghareeb / AFP / Anadolu Agency
A bombázott célpontok között fegyverraktárak és parancsnoki irányító központok is voltak.
Az Egyesült Államok vasárnap „védelmi jellegű” légicsapást hajtott végre Irakban és Szíriában a Kataib Hezbollah síita milícia öt létesítménye ellen – közölte Jonathan Hoffman, a Pentagon szóvivője. Irakban három, Szíriában pedig két létesítményre mértek csapást válaszul a Kataib Hezbollah támadásaira iraki támaszpontok ellen, amelyeket az Inherent Resolve fedőnevű hadművelet keretében tevékenykedő szövetséges erők is használnak. Az amerikai védelmi tárca illetékese leszögezte: a nagy pontossággal végrehajtott légicsapások csökkentik az Iránnal szövetséges fegyveres csoport csapásmérő képességét az amerikai vezetésű műveletben részt vevők erők ellen. Hozzátette: a bombázott célpontok között fegyverraktárak és parancsnoki irányító központok is voltak. Iraki belbiztonsági források szerint a síita milícia 15 tagja életét vesztette, tizennégy pedig megsebesült a szíriai határon található al-Káim városának térségében található létesítmények bombázásakor. A légicsapásokat feltehetően drónokkal hajtották végre. Pénteken az amerikai hadsereg egyik szerződéses polgári alvállalkozóját megölték egy rakétatámadásban a Kirkuk melletti katonai bázison. Négy amerikai katona és az iraki biztonsági erők két tagja megsebesült. Egy amerikai tisztségviselő akkor azt mondta, hogy az Egyesült Államok vizsgálja, hogy a Kataib Hezbollahnak köze van-e az esethez. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter december elején a Teheránnal szövetséges milíciákat vádolta meg a támaszpontok elleni támadásokkal. A tárcavezető figyelmeztette Iránt és iraki szövetségeseit, hogy az Egyesült Államok határozott választ fog adni, ha baja esne az amerikai csapatoknak vagy szövetségeseiknek. Röviddel az amerikai légicsapásokat követően négy támadó rakétát lőttek le egy Bagdad közelében lévő iraki támaszpontnál, ahol amerikai katonák is állomásoznak. Egy a neve elhallgatását kérő belbiztonsági forrás szerint a Katyusa típusú rakéták nem szedtek áldozatokat.
Szerző

Lövöldözés volt egy texasi templomban, ketten meghaltak

Publikálás dátuma
2019.12.29. 21:20

Fotó: YOUTUBE
Két halálos áldozatot és egy sebesültet követelő lövöldözés volt vasárnap, helyi idő szerint délelőtt egy texasi templomban - jelentette az amerikai Fox televízió.
A Forth Worth White Settlement nevű elővárosában elkövetett lövöldözés halálos áldozatainak egyike a feltételezett elkövető - közölte újságírókkal Mike Drivdahl, Forth Worth tűzoltóságának szóvivője, és "nagyon tragikusnak" nevezte a történteket. A szóvivő nem szolgált részletekkel, de azt elmondta, hogy a Krisztus Egyháza templomban a feltételezett tettes istentisztelet idején, úrvacsora közben nyitott tüzet. A sebesültet ápoló kórház szóvivője is sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, hogy mindhárom áldozat férfi. A sebesült egyelőre válságos állapotban van. A Dallas Morning News című texasi lap információi szerint tart a szemtanúk meghallgatása, és mivel az istentiszteletet élőben közvetítették, a nyomozók alaposan megvizsgálják a felvételt is.
Szerző