Oroszország;Lengyelország;emlékezetpolitika;

2020-01-01 15:33:06

Putyin téli hadjárata a valóság ellen

A birodalmi politikát követő Kreml történelmi vitába keveredett Varsóval, közben újra mentegeti Sztálin és Hitler paktumát.

Varsót meglepetésként érte, hogy az év utolsó előtti napjaiban az orosz elnök több fellépésén is éles hangon beszélt a háború előtti Lengyelországról. Vlagyimir Putyin szóba hozta a témát több órás évzáró sajtóértekezletén, a FÁK-országok vezetőinek tanácskozásán és a védelmi minisztérium kollégiumának (katonai tanácsának) ülésén is. Az államfő gyakorlatilag a lengyeleket okolta azért, hogy Sztálin lepaktált Hitlerrel. A lengyel külügymnisztérium válaszul berendelte a varsói orosz nagykövetet. Varsó szerint az orosz elnök rontja a két állam viszonyát. Arra hivatkoznak, hogy Putyin elődei – Gorbacsov és Jelcin – elismerték a sztálini Szovjetunió felelősségét a második világháború kirobbanásában.

Putyin amúgy példásan készült a témából. Egyebek között citált a harmincas években Berlinbe akkreditált lengyel nagykövet, Józef Lipski (1894-1958) hazaküldött jelentéséből. Ebben a diplomata beszámolt az akkoriban a nácik által népszerűsített „Madagaszkár-tervről”, vagyis az európai zsidóknak az Afrika melletti szigetre való deportálásáról.

Lipski iratai szerint 1938 októberében azt mondta Hitlernek, hogy amennyiben a németek ezt megvalósítják, ők szobrot állítanak neki. Putyin ezért a diplomatát gazembernek, antiszemita disznónak nevezte.

Az orosz elnök azt fejtegette, hogy a második világháború nem a Molotov-Ribbentrop-paktummal (ami ténylegesen Hitler-Sztálin-alku volt), hanem Csehszlovákia müncheni felosztásával kezdődött, amiben (egyébként a magyarok mellett) részesek voltak a lengyelek is, amikor elfoglalták a vitatott tesini területet. Felrótta Varsónak, hogy 1934-ben megnemtámadási szerződést kötött Hitlerrel. A Szovjetunió szerinte semmit nem kaparintott meg 1939 szeptemberének második felében, hanem egyenesen felszabadította a kelet-lengyelországi területeket, amelyek Lengyelország összeomlásával a náci hadsereg kezébe kerültek. (Bresztben a Vörös Hadsereg és a Wehrmacht közös díszszemlét rendezett ez alkalomból.)

Putyin a sztálini politikát védve értékeli a Hitlerrel kötött szövetséget. Pedig ennek a jegyében támadta meg Sztálin Finnországot, annektálta a három balti államot, vette el Romániától Besszarábiát és Bukovinát.

Az orosz vezető kirohanássorozatát többek szerint az Európai Parlament korábbi határozata váltotta ki, amelyben a két totalitárius diktatúrát nevezték meg a második világháború okozójaként. Putyin ezt szégyentelen hazugságnak hívta. Többször is kitért arra, hogy milyen hatalmas áldozatot hoztak a Szovjetunió népei, s mennyire hamisak azon (a volt német csatlósországokból érkező) állítások, miszerint a vöröskatonák nem felszabadítást, hanem újabb elnyomást hoztak.

A Kreml mostani politikájának alapeszméje az orosz birodalmiság, ezen belül is a második világháborúban aratott területgyarapító győzelem. Ez nem tűri a differenciált elemzést: nem lehet egyszerre elítélni Sztálin üzletelését Hitlerrel, s közben dicsőíteni a Vörös Hadsereget, amelynek főparancsnoka a generalisszimusz volt.

Putyin fő terve a birodalom újjáépítése. Ezért „racionalizálja” a kiegyezést Hitlerrel, s ezért állítja, hogy a szovjet népek áldozata a fasizmus leverésében önmagában is indokolja a birodalom létét. Az emlékezetpolitikai fellépés egyszerre szól a hazai közönségnek, miközben figyelmeztetés a külföldnek is. Utóbbiról szól az új orosz fegyverrendszerek demonstrációja is.

Lengyelország ebben a helyzetben kiemelt célpont: amerikai támaszpontoknak ad helyet, miközben a nemzetközi fórumokon állandóan emlékeztet a sztálinizmus bűneire. A két háború közötti lengyel állami antiszemitizmusra pedig nem véletlenül utalt az orosz vezető. A kormányzó lengyel nacionalista jobboldal eszmeileg azonosul azzal a korral, s egyáltalában nem dolgozta fel a lengyel-zsidó viszony történetét.

A jövő hónapban emlékezik meg a világ Auschwitz-Birkenau felszabadításának 75 évfordulójáról. Putyin nem a helyszíni megemlékezésre, hanem a jeruzsálemire készül. Egyébként az orosz-zsidó, a szovjet-izraeli viszony, Sztálinnak a zsidók elleni tettei is rengeteg kérdést vethetnek fel.