A hadsereget is bevetik a már 16 áldozatot követelő bozóttüzek ellen Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.01.01. 15:57

Fotó: SAEED KHAN / AFP
A hadsereg eszközeit, hadihajóit és repülőgépeit is bevetették szerdán Ausztráliában az erdőtüzek elleni küzdelemben, amelyekben szerdáig tizenhatan haltak meg.
Újabb három ember halt meg az ausztráliai bozóttüzekben - ezzel hétfő óta már heten vesztették életüket a természeti katasztrófában, amely az ország délkeleti Új-Dél-Wales és Victoria államait érinti. A tengerparti Mallacootából négyezer embernek kellett elmenekülnie, mert a lángokat házaik irányába fújta a szél. "Ma délelőtt 11-kor koromsötét volt" - mondta egy tűzoltó. "Embert próbáló körülmények között sikerült néhány házat megmentenünk, de sok ház megsemmisült." A helyiek közül sokan autóikban és tengerparti szörfklubokban húzták meg magukat. A hatóságok szerint a helyzet csak rosszabbodni fog: "Valószínűleg szombatra a körülmények éppen olyan rosszak vagy még rosszabbak lesznek, mint a tegnapiak" - mondta az új-dél-wales-i tűzoltóság illetékese. "Nagyon erős szél várható és több mint 40 fokos hőmérséklet. Sok elolthatatlan tűzzel lesz dolgunk." Az ország minden államában 40 Celsius-fok fölötti hőséget mértek. A délkelet-ausztráliai Victoria államban a legkritikusabb a helyzet: tízezrek estek a bozóttüzek fogságába. A tűzoltóság szerint a hőség és a nagy szél miatt bárhol futótüzek állhatják útjukat, és a sűrű füst miatt nagyon nehéz a vezetés is.  Az Ausztrália keleti részében október közepe óta tomboló bozót- és erdőtüzek eddig 3,4 millió hektár területet perzseltek fel, a lángokban kilenc ember vesztette életét, köztük két önkéntes tűzoltó. Új-Dél-Walesben államában több mint 700 lakóház, kétezer kormányzati és gazdasági építmény égett le. A füstoszlopok 14 kilométeres magasságig is felérnek, így hatással vannak az időjárásra is. 
Hadihajókat és repülőket is bevetnek a bozóttüzek által érintett területek lakosságának megsegítésére: ivóvizet, élelmiszert és üzemanyagot visznek olyan városokba, ahol a tartalékok kimerültek, és amelyeket a tűz elvágott a külvilágtól.  Miközben Ausztrália történetének legnagyobb tűzvészével küzd, vita alakult ki az újévi tűzijáték megtartásáról. Sokan a többéves tradíció elhagyására buzdítottak, hogy ezzel fejezzék ki szolidaritásukat a pusztító bozóttüzek által érintett területek lakosai felé. Új Dél Wales a leginkább érintett és veszélyeztetett állam, amelynek Sydney a fővárosa. „Úgy gondolom, hogy az erre költött pénzt inkább a tűzoltóknak, és a vidéken érintett embereknek kellene adni és a tűzoltásra fordítani. Nevetséges, hogy mennyit költenek a tűzijátékra”- mondta egy helyi lakos. A tömeges tiltakozás ellenére a tűzijátékot megtartották. 
Szerző
Témák
Ausztrália tűz

Putyin téli hadjárata a valóság ellen

Publikálás dátuma
2020.01.01. 15:33

Fotó: Evgeny Biyatov / Sputnik
A birodalmi politikát követő Kreml történelmi vitába keveredett Varsóval, közben újra mentegeti Sztálin és Hitler paktumát.
Varsót meglepetésként érte, hogy az év utolsó előtti napjaiban az orosz elnök több fellépésén is éles hangon beszélt a háború előtti Lengyelországról. Vlagyimir Putyin szóba hozta a témát több órás évzáró sajtóértekezletén, a FÁK-országok vezetőinek tanácskozásán és a védelmi minisztérium kollégiumának (katonai tanácsának) ülésén is. Az államfő gyakorlatilag a lengyeleket okolta azért, hogy Sztálin lepaktált Hitlerrel. A lengyel külügymnisztérium válaszul berendelte a varsói orosz nagykövetet. Varsó szerint az orosz elnök rontja a két állam viszonyát. Arra hivatkoznak, hogy Putyin elődei – Gorbacsov és Jelcin – elismerték a sztálini Szovjetunió felelősségét a második világháború kirobbanásában. Putyin amúgy példásan készült a témából. Egyebek között citált a harmincas években Berlinbe akkreditált lengyel nagykövet, Józef Lipski (1894-1958) hazaküldött jelentéséből. Ebben a diplomata beszámolt az akkoriban a nácik által népszerűsített „Madagaszkár-tervről”, vagyis az európai zsidóknak az Afrika melletti szigetre való deportálásáról. Lipski iratai szerint 1938 októberében azt mondta Hitlernek, hogy amennyiben a németek ezt megvalósítják, ők szobrot állítanak neki. Putyin ezért a diplomatát gazembernek, antiszemita disznónak nevezte. Az orosz elnök azt fejtegette, hogy a második világháború nem a Molotov-Ribbentrop-paktummal (ami ténylegesen Hitler-Sztálin-alku volt), hanem Csehszlovákia müncheni felosztásával kezdődött, amiben (egyébként a magyarok mellett) részesek voltak a lengyelek is, amikor elfoglalták a vitatott tesini területet. Felrótta Varsónak, hogy 1934-ben megnemtámadási szerződést kötött Hitlerrel. A Szovjetunió szerinte semmit nem kaparintott meg 1939 szeptemberének második felében, hanem egyenesen felszabadította a kelet-lengyelországi területeket, amelyek Lengyelország összeomlásával a náci hadsereg kezébe kerültek. (Bresztben a Vörös Hadsereg és a Wehrmacht közös díszszemlét rendezett ez alkalomból.)
Putyin a sztálini politikát védve értékeli a Hitlerrel kötött szövetséget. Pedig ennek a jegyében támadta meg Sztálin Finnországot, annektálta a három balti államot, vette el Romániától Besszarábiát és Bukovinát. Az orosz vezető kirohanássorozatát többek szerint az Európai Parlament korábbi határozata váltotta ki, amelyben a két totalitárius diktatúrát nevezték meg a második világháború okozójaként. Putyin ezt szégyentelen hazugságnak hívta. Többször is kitért arra, hogy milyen hatalmas áldozatot hoztak a Szovjetunió népei, s mennyire hamisak azon (a volt német csatlósországokból érkező) állítások, miszerint a vöröskatonák nem felszabadítást, hanem újabb elnyomást hoztak. A Kreml mostani politikájának alapeszméje az orosz birodalmiság, ezen belül is a második világháborúban aratott területgyarapító győzelem. Ez nem tűri a differenciált elemzést: nem lehet egyszerre elítélni Sztálin üzletelését Hitlerrel, s közben dicsőíteni a Vörös Hadsereget, amelynek főparancsnoka a generalisszimusz volt. Putyin fő terve a birodalom újjáépítése. Ezért „racionalizálja” a kiegyezést Hitlerrel, s ezért állítja, hogy a szovjet népek áldozata a fasizmus leverésében önmagában is indokolja a birodalom létét. Az emlékezetpolitikai fellépés egyszerre szól a hazai közönségnek, miközben figyelmeztetés a külföldnek is. Utóbbiról szól az új orosz fegyverrendszerek demonstrációja is. Lengyelország ebben a helyzetben kiemelt célpont: amerikai támaszpontoknak ad helyet, miközben a nemzetközi fórumokon állandóan emlékeztet a sztálinizmus bűneire. A két háború közötti lengyel állami antiszemitizmusra pedig nem véletlenül utalt az orosz vezető. A kormányzó lengyel nacionalista jobboldal eszmeileg azonosul azzal a korral, s egyáltalában nem dolgozta fel a lengyel-zsidó viszony történetét. A jövő hónapban emlékezik meg a világ Auschwitz-Birkenau felszabadításának 75 évfordulójáról. Putyin nem a helyszíni megemlékezésre, hanem a jeruzsálemire készül. Egyébként az orosz-zsidó, a szovjet-izraeli viszony, Sztálinnak a zsidók elleni tettei is rengeteg kérdést vethetnek fel.
Frissítve: 2020.01.01. 16:51

Ferenc pápa: a nők elleni erőszak az istenkáromláshoz hasonló

Publikálás dátuma
2020.01.01. 15:01

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP or licensors
Ha az új évben jobb világra törekszünk, akkor méltósággal kell bánni a nőkkel - mondta.
A nők ellen elkövetett erőszak istenkáromláshoz hasonló - hangsúlyozta szerdai újévi homíliájában Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában, a Vatikánban. Az egyházfő elítélte, hogy a nők teste áldozattá válik a hirdetések, a profit és a pornográfia profanitásának oltárán, egyúttal azt is, hogy a nők rendszeresen válnak bántalmazás, verés, nemi erőszak és prostitúció áldozatává, vagy terhességmegszakításra kényszerítik őket. "A nők ellen elkövetett erőszak minden formája Isten megsértésével ér fel" - szögezte le a katolikus egyházfő. Ferenc arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha az új évben jobb világra törekszünk, akkor méltósággal kell bánni a nőkkel. A világ egysége és békéje érdekében a nőket teljesen be kell vonni a döntéshozatalba - hangoztatta. "A nők a béke adományozói és közvetítői, és teljesen be kell kapcsolódniuk a döntéshozatalba" - nyomatékosította a pápa. "Mert, mikor a nők átadhatják ajándékaikat, a világ egységesebb és békésebb. A nők győzelme az emberiség egészének győzelme" - tette hozzá Ferenc. Az egyház ügyeivel kapcsolatban a pápa egységre szólított fel, óvott a megosztottságtól, és az ördögöt tette felelőssé azért, ha egyesek a különbségeket, az ideológiákat és a megosztottságot hangoztatják. Ferenc pápa bocsánatot kért azért, hogy ráütött a kezére egy nőnek, aki utána kapott és megragadta a karját előző nap, amikor a Szent Péter téren a kordonnál köszöntötte a híveket. A pápa szerdán azt mondta: elveszítette a türelmét, és ezzel rossz példát mutatott.
Szerző
Témák
Ferenc pápa
Frissítve: 2020.01.01. 15:09