Lehűl a gazdaság az idén - Mire kell készülni 2020-ban?

Publikálás dátuma
2020.01.02. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Lassul a magyar gazdaság növekedése, ezért 2020-ban már kevésbé emelkednek a bérek, miközben az infláció viszonylag magas marad. Jöhet a 345 forintos euró.
Úgy tűnik, sikerül elkerülni a legrosszabbat, és a világgazdaság nem merül recesszióba, ám a következő években külföldön és Magyarországon is lelassul a növekedés. A kormány ugyanakkor mindent megtesz a növekedés fenntartása érdekében, hisz ez az ország érdeke, és a 2022-es újraválasztás is csak így képzelhető el. Drámai változások az idén nem várhatók, de minden előrejelezés szerint lehűl a magyar gazdaság. A legoptimistább a kormányhoz ezer szállal kötődő Századvég Gazdaságkutató Zrt., amelynek elemzői a 2019-es 5 százalék után az idén 3,9 százalékos gazdasági növekedést várnak. A konkurens elemzők a gazdaság erőteljesebb lassulását várják: a Kopint-Tárki és a GKI Zrt. is 3,2 százalékos GDP-növekedést jósol 2020-ra. A Magyar Nemzeti Bank hosszú távú előrejelzést is publikált, amely szerint ebben a választási ciklusban fennmarad a kormány által áhított növekedés. A jegybanki elemzők szerint  2020-ban 3,7 százalékra lassul a növekedés, 2021-22-ben pedig 3,5 százalékkal nőhet a GDP. Vagyis jó eséllyel megmarad a 2 százalékos többlet az uniós átlaghoz képest. A kormány  ennek érdekében 2020 elején bejelenti az újabb gazdaságvédelmi akciótervet - erről Varga Mihály beszélt még decemberben. Bár a pénzügyminiszter sok konkrétumot nem árult el, annyit lehet tudni, hogy a foglalkoztatás ösztönzésére koncentrálnak, és némi adócsökkentés is elképzelhető – igaz, nem a nagy adóknál. Év végi sajtótájékoztatóján államtitkára, Banai Péter Benő is csak annyit közölt: a vállalkozások adóterheinek csökkentése lesz az új akcióterv legfontosabb célja.  A kormány mindenesre optimista: decemberi frissített prognózisában az idei évre 4 százalékos növekedést vár, majd 2021 és 2023 között 4, és 4,3 százalékot.  A magyar gazdasági növekedést eddig mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások felfelé húzták, a beruházási láb azonban nagyot gyengül az új évben, hiszen az uniós források kezdenek kifutni. Így, míg 2019-ben 16 százalékkal nőttek a beruházások, addig az idén mindössze 4-6 százalékos lehet az ütem. A reálbérek emelkedése viszont folytatódik, igaz, az előrejelzések itt is erőteljesen szórnak. A Századvég szerint a bruttó bérek a 2019-es 10,7 százalék után az idén 9,9 százalékkal nőhetnek. A Kopint-Tárki prognózisa visszafogottabb, elemzőik 8,5 százalékos emelkedést várnak. A növekvő infláció mellett ez azt jelenti, hogy a nettó reálkeresetek a tavalyi 7 százalékot meghaladó ütem után az idén 4,9 százalékkal emelkedhetnek. A gond az inflációval van, akár az MNB, akár a kutatóintézetek előrejelzését nézzük. Az áremelkedés nem marad a 3 százalékos cél alatt, ami egyértelmű jele a gazdaság túlfűtöttségének, a jövedelmek emelkedésével  ugyanis nő a kereslet, ami lehetővé teszi a fogyasztói cikkek árának emelését. A jegybank szerint 2020-ban átlagosan 3,5 százalékkal nőnek az árak. A Századvég 3,4 százalékos áremelkedést vár. A fő probléma, hogy az inflációs alapfolyamatokat mérő, úgynevezett maginfláció a jegybank toleranciasávjából is kilép. A 2019-es maginfláció 3,8 százalék lehet, de 2020-ra már 4,2 százalékot jósol a Századvég, ez pedig az elemzők szerint felveti a monetáris kondíciók szigorításnak szükségességét. A jegybank monetáris tanácsának utolsó, decemberi ülésén is leszögezte azonban, hogy az MNB elemzői nem aggódnak az infláció miatt, ezért nem is kerül sor semmilyen monetáris szigorításra, pláne nem a kamatok emelésére.  A kormány az inflációs szemellenzőt felvéve 2020-ra 2,8 százalékos drágulást jósol, majd 2023-ig minden évben 3 százalékkal számol.

Gyengülő forinttal számolhatunk

Különösen rájárt a rúd a forintra 2019-ben, ami szintén a jegybank extra laza, forintgyengítő politikájának a következménye. A régiós devizák – a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a forint – közül a magyar fizetőeszköz szerepelt a legrosszabbul az euróval szemben. A 2018 évi utolsó záróárfolyamhoz képest 2019 december közepéig a forint közel 3 százalékkal gyengült az euróval szemben – derül ki Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének összeállításból. Eközben a román lej 2,64 százalékot veszített az értékéből, míg a lengyel zloty 0,64 százalékkal, a cseh korona pedig 1,1 százalékkal erősödött az euróhoz képest. A mostani kilátások szerint 2020 egészében nagyobb a forintgyengülés esélye, mint az erősödésé. Az idén 1-2 százalékkal értékelődhet le a forint euróhoz mért árfolyama, és elképzelhető, hogy romló piaci hangulatban akár a 340-345 forintot is érintheti majd az euró árfolyama. Tartósan ugyanakkor nem marad ott - emelte ki Németh Dávid. A GKI prognózisa szerint a 2019-es átlagos, 325 forinttal  szemben 2020-ban 335-340 forint lesz az árfolyam, amely két év alatt a forint 6 százalékos leértékelődését jelenti.

Szerző

Rekordévet zárt Mészáros Lőrinc

Publikálás dátuma
2020.01.02. 07:39

Fotó: Népszava
És hasonlóan jól járt barátja és üzlettársa, Jászai Gellért is.
Kiugró éve volt a 2019-es Mészáros Lőrincnek és Jászai Gellértnek - írja az Mfor.hu. Az előbbi Opus Global-csoporthoz tartozó cégei és az utóbbi fő tulajdonában lévő 4iG Informatikai Nyrt. együttesen két tucatnyi állami megrendelést nyertek el a múlt évben kiírt közbeszerzési tendereken.

Az Opus Global-csoport

A lap összefoglalójából kiderül, hogy 2019. június 12-e jelentős nap volt az Opus Global Nyrt. életében. Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központja alig négy óra leforgása alatt két nagyértékű közbeszerzési megbízás elnyeréséről tájékoztatta a befektetőket. Közülük a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának teljes körű tervezésére és kivitelezésére szóló nemcsak a tavalyi év, hanem a Mészáros-cégek eddigi közbeszerzési pályafutásának messze legnagyobb zsákmánya.
A beruházás összértéke ugyanis 2,078 milliárd dollár, ami mai árfolyamon több mint 610 milliárd forint.

Igaz, ennek „csak” a fele illeti meg Magyarország leggazdagabb emberének cégcsoportját, lévén, hogy a közös irányítású magyar-kínai konzorciumban az Opus Global közvetett, 51 százalékos tulajdonában lévő RM International Zrt. felerészben vesz részt. Már ezzel az egy közbeszerzési megbízással éves rekordot döntött a Mészáros-cégbirodalom, azonban további 115 milliárd forint értékű nyertes ajánlat alanyai között találhatók a Mészáros-cégek, ami 400 milliárd fölé vitte a 2019-es összeredményt.
A legtöbb állami megrendelést tavaly messze a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kapta.

A 4iG és Jászai Gellért

Az Opus Global-csoportból kivált informatikai cég a T-Systemssel közösen 11,15 milliárd forintos megbízáshoz jutott a MÁV és a Volán-társaságok e-jegy rendszerének kiépítésére - írja az Mfor.hu. Mint később kiderült, ez volt 2019-ben a legnagyobb fogása a cégnek, amelynek fő tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója az a Jászai Gellért, aki éveken át Mészáros Lőrinccel szoros üzleti és – emellett, mondhatni, baráti – kapcsolatot ápolt, amit aztán a felek egy látványos, nyilvános kávézással tartottak szükségesnek megerősíteni. A 4iG csak az Opus Global konszolidációs köréből került ki, ám a Mészáros Lőrinc által irányított cégnek még mindig van közel egytizedes részesedése az informatikai társaságban. A nyilvánosan elérhető információk alapján tavaly több mint 45 milliárd forint értékű olyan közbeszerzési végeredmény született, amelynek nyertese önállóan vagy konzorciumi partnerként az informatikai cég. Ajánlatkérői palettája pedig színesebb volt, mint az Opus Globalé. 
Szerző

És mégis jön a gáz

Publikálás dátuma
2020.01.01. 17:28

Fotó: Népszava
Megállapodott a Gazprom az ukrán Naftohazzal, így nem csak nyugati kerülővel, Ausztria felől kapjuk az orosz gázt, hanem keletről is.
„Lecsavarva” bár, de változatlanul érkezik Magyarországra keletről az orosz gáz – deríthető ki a csöveket kezelő, Mol-tulajdonú FGSZ adataiból. Eszerint az elmúlt hetek során a vezeték szinte teljes, közel napi 47 millió köbméteres áteresztőképességét elérő mennyiség érkezett az ukrán határ menti Beregdaróc átadóállomásán. Január 1-től viszont napi 13-15 millió köbméterre csökken a lekötött mennyiség. Ez bizonnyal be is érkezik. A szilveszter előtti nap éjjelére az orosz állami Gazprom, illetve az ukrán állami Naftohaz ugyanis Bécsben öt éves szerződést kötött az orosz gáz nyugati irányú továbbszállítására. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök MTI által idézett Telegram-üzenete szerint a tíz évvel meghosszabbítható megállapodás nyomán idén 65 milliárd köbméter, utána pedig évi 40 milliárd köbméter orosz gázt továbbítanak. Ennek keretében a Gazprom kifizette a Naftohaznak a korábbi üzleti vitájuk nyomán a stockholmi döntőbíróság által megítélt 2,9 milliárd dollárt. A Naftohaz cserébe lemond további 12,25 milliárd dolláros, az ukrán állam pedig 7,4 milliárd dolláros, Gazprommal szembeni követeléséről. A jövőben Oroszország ismét közvetlenül láthatja el Ukrajnát. (Keleti szomszédunk a két állam közötti háború-közeli viszony nyomán az elmúlt évek során csak nyugati kerülővel jutott a fűtőanyaghoz.) Január 1-jén a Naftohazról leválasztott új gázrendszerirányító, az Ohtszu a nyugati irányú szállítások megindulását jelentette. Bár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter üdvözölte Zelenszkij újévi köszöntőjébe szőtt magyar szavait, az Orbán-kormány eddig nem nyugtázta a kedvező gázfejleményeket. Sőt, a felek december 20-án megkötött elvi egyezsége ellenére Kaderják Péter energiaügyi és klímapolitikai államtitkár a felek közötti vitákra célozva még december 27-i sajtótájékoztatóján is figyelmeztetett a keleti szállítások tartós kiesésének veszélyére. Korábbi információink szerint a Gazprom tavaly abban állapodott meg a magyar gáznagykereskedővel, hogy januártól nyugat felől kapunk tőlük 2 milliárd köbmétert. Az FGSZ-adatbázis szerint a napi 14,6 millió köbmétert átereszteni képes osztrák vezetéken, amint eddig, most is „csőstül” jön a gáz.
Szerző
Frissítve: 2020.01.02. 10:26