Szó szerint "egy csapásra" mérgesedett el a viszony az Egyesült Államok és Irak között. Az amerikai hadsereg múlt vasárnap az Irán által támogatott Kataíb Hezbollah síita milícia állásait bombázta az iraki-szíriai határ mentén, legkevesebb 25 harcossal végeztek, további 55-t megsebesítettek. Washington részéről ez egy válaszlépés volt a fegyveres csoport által a kirkuki katonai bázis ellen végrehajtott rakétatámadásra, amelyben egy, az amerikai fegyveres erőknek dolgozó civil meghalt, több katona – köztük irakiak is – megsebesültek. A Kataíb Hezbollah két hónap alatt csaknem egy tucatszor lőtt ki rakétát iraki támaszpontokra, a bagdadi vezetést mégis inkább az Egyesült Államok akciója háborította fel. Barhám Száleh elnök és Ádil Abdel Mahdi ügyvezető miniszterelnök is tiltakozását fejezte ki, az "ország szuverenitásának megsértése" miatt.
A diplomáciai viszályt utcai zavargások is kísérték: a Kataíb Hezbollah elhunyt tagjainak bagdadi gyászmenete az amerikai nagykövetség felé vette az irányt. A többszáz fős tömeg akadálytalanul mehetett be a főváros – a diplomáciai és kormányzati létesítmények miatt elméletileg kiemelten jól őrzött – "Zöld Zónájába" az iraki rendfenntartó erők egyáltalán nem avatkoztak közbe. A beszámolók szerint a hatóságok akkor is passzívak voltak, amikor a milícia feldühödött harcosai és támogatói szinte ostrom alá vették a külképviseletet: felgyújtották a követség kerítését és egy őrbódét is. Az épületekbe nem jutottak be - a biztonsági őrök könnygázzal és bénító gránátokkal visszaverték őket. Később az iraki rendőrök is megérkeztek és a zavargások is alábbhagytak. A Kataíb Hezbollah néhány tucat tagja és szimpatizánsa a nagykövetség környékén éjszakázott, és az amerikai csapatok kivonását követelte. Másnapra azonban a legtöbben hazamentek és visszaállt a nyugalom.
Az ostromért Donald Trump amerikai elnök a Kataíb Hezbollahhal szoros kapcsolatban álló Iránt tette felelőssé és azzal fenyegette Teheránt, hogy kom, Ali Hámenei viszont tagadta volna, hogy közük lett volna az ostromhoz. Az ajatollah szerint az Egyesült Államoknak észre kellene vennie, hogy a régióban utálják őket, mert annyi bűnt követtek el Irakban és Afganisztánban is.
Az incidens mindenesetre ismét megmutatta, hogy az amerikai-iráni ellentét könnyen hadszíntérré változtathatja Irakot, éppen ezért kulcskérdés lehet, hogy az ország forrongó közvéleménye hogyan értékeli az elmúlt napok eseményeit.
A három hónapja tartó rendszerellenes tüntetések résztvevői már többször is megmutatták, hogy elegük van a külföldi befolyásból, például két különböző iráni konzulátust is megtámadtak. Őket valószínűleg még jobban feltüzelheti, hogy míg a demonstrációkon csaknem 500 embert öltek meg a biztonsági erők, addig most az amerikai nagykövetséget megostromló tömeggel kesztyűs kézzel bántak.
A rendszerellenes tiltakozók egy részét ugyanakkor az Egyesült Államok befolyása zavarhatja. Számukra pedig az erőteljes amerikai csapás kelthet visszatetszést, amelyet kemény bírált a tüntetések két legfontosabb pártfogója: a legfőbb síita vallási méltóság, Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, illetve a legnagyobb parlamenti koalíció vezére, Muktada asz-Szadr. Utóbbi még azt is mondta, hogy hajlandó lenne együttműködni az Irán által támogatott rivális pártokkal, hogy kitessékelje az amerikai csapatokat Irakból.
