Ma még az enyészet az úr a Népszigeten

Összehangoltan tervezi fejleszteni a Népsziget területét a IV. és a XIII. kerület. Az elhanyagolt rozsdaövezetben sport és rekreációs célú beruházások indulhatnak.

Az egykor oly kedvelt Népsziget (másik nevén Szúnyog-sziget) ma Budapest egyik szégyenfoltja. A mindössze 50 hektár nagyságú, 2 kilométer nagyságú földdarabot az Északi összekötő vasúti híd ketté szeli, az északi része Újpesthez, a déli Angyalföldhöz tartozik. Nem is igazi sziget, hanem tulajdonképpen félsziget, ugyanis az 1830-as évek óta egy mesterséges földnyúlvány a pesti városrésszel közvetlen összeköttetést tesz lehetővé, kiépített autóúttal. A Duna Buda felőli oldalán még csatlakozik hozzá megmaradt ártéri erdejével a Palotai-sziget is, amely ugyancsak félsziget, a főváros ottani kútjainak fontos szerepe van a főváros ivóvíz-ellátásában.

Az elhanyagolt, az elhagyott üdülők maradványait rejtő Népszigeten az egykori hajógyár romjai éppúgy megtalálhatók, mint az enyészettel dacoló büfék, az olimpiai bajnokokat nevelő kajak-kenu egyesület csónakházai, vagy a fővárosi hajléktalanszálló és egy vallási szervezet által fenntartott nappali melegedőhely ingatlanegyüttese, továbbá egy kecskefarm, ahol különleges kacsafajtákat is meg lehet pillantani, valamint horgászjegyeket is árulnak.

Az ellenzéki pártok által irányított két kerületnek, az újpestinek és az angyalföldinek fel van adva a lecke, miképpen lehetne megfordítani az elmúlt 30 évre jellemző lepusztulási folyamatot.

"A Népsziget a XIII. kerület egyik nagy településfejlesztési reménysége. Álláspontunk szerint sportcélú és rekreációs funkció kialakítása lenne szükséges a területen" - tájékoztatta lapunkat a városrész önkormányzata. "A terület adottságainak kihasználását eddig a tulajdonviszonyok akadályozták - egy helyrajzi számnak akár kilenc tulajdonosa is van (magánemberek, kerületi önkormányzat, alapítvány, sportegyesületek, vállalatok és mások), majd ezt a helyzetet egy 2013-as törvény tovább súlyosbította. A jogszabály az építésszabályozás hatáskörét a félsziget túlnyomó részén a kerülettől a Fővárosi Önkormányzathoz telepítette. A jellemzően a Nagy-Duna mentén fekvő területekre a közgyűlés alkotott építési szabályokat, melyek nem kedveznek a fejlesztéseknek. A kerület a volt MÁV-erdőre és a volt hajógyári ingatlanra alkotott 2018 év végén építési szabályokat. A hajógyári ingatlan tulajdonosa évekig a CIB Bank volt, a közelmúltban valószínűleg magánkézbe került. A hatályos szabályok lakópark építését nem teszik lehetővé. Az ingatlanfejlesztéshez nagy költségigényű beruházások tartoznak: közművesítés (nincs csatorna), a félsziget biztonságos közúti megközelíthetősége (például híd építése), valamint az árvízvédelem kérdésének megoldása is, tekintettel arra, hogy a Népsziget jelenleg árvízi területnek minősül. Önkormányzatunk nem tervez ipari vagy egyéb beruházást a félszigeten, ugyanis a XIII. kerületi önkormányzat tulajdoni hányada nem meghatározó a félszigeten, ily módon lehetőségünk sincs erre. Jövőképünkben a Nagy-Duna menti sétány rekreációs sávként történő kialakítása szerepel az állam tulajdonában álló ingatlanon" - közölték az angyalföldiek, akik, mint írták, építési szabályzataikat egyeztették az újpesti önkormányzattal.

A IV. kerület alpolgármestere, Czigler László a Népszavát arról tájékoztatta, hogy a hozzájuk tartozó területen "a Duna-part déli szakaszának fejlesztése reális középtávon, ezért az önkormányzat innen tervezi elindítani a Duna-part fejlesztését. A terület jelenleg alulhasznosított, jelentős zöldfelületek csatlakoznak hozzá. Az akcióterület legjelentősebb tervezett projektje az egykori Duna meder helyén épülő sportkomplexum, mely az akcióterület egyik nagy mágnese lehet. A szomszédos szennyvíztisztítómű technológiája miatt nincs zavaró hatással a fejlesztésre, az ott keletkező hulladékhőt pedig a sportkomplexum tudja hasznosítani."

A múltra utalva az alpolgármester megemlítette, hogy "az egykor háborítatlan Népsziget környezeti állapotának megváltozásában döntő mozzanat volt a XIX. század során megépült töltés, amely a közvetlen szárazföldi kapcsolatát biztosította, egyúttal öböllé, állóvízzé alakította a Duna mellékágát. Az öböl téli kikötőként hasznosult, a part mentén a hajózáshoz kötődő ipari üzemek telepedtek meg, jelentős környezetterhelést okozva és döntően megváltoztatva a táj képét. Meghatározó elem a sziget közepén, töltésen átvezetett Újpesti vasúti híd megépülése is. Az ipari tevékenységek mellett a sziget fokozatosan vált a fővárosi evezősportok egyik meghatározó centrumává, így az üdülési használat is jelentős tájalakító tényezővé vált, sajnos többnyire nélkülözve az egységes építészet, kertépítészeti minőség, tájbeillesztés igényét. A sziget mai városszerkezeti kapcsolatai köldökzsinórszerűek, két híd kapcsolja a partokhoz: az Újpesti vasúti híd a terület felső kétharmadánál, valamint a sziget déli csúcsánál egy közmű- és gyalogos híd. Nagyjából a sziget hossztengelyében a déli szigetcsúcsig húzódik az egyetlen feltáró út: a Zsilip utca. A sziget területhasználatát kezdetben az ipari, hajógyártás és -javítás rendeltetése határozta meg. A '60-as évektől kezdve fokozatosan nőtt a sziget a rekreációs értéke, megjelentek az üdüléshez és sporthoz kapcsolódó rendeltetések. A rendszerváltás után bekövetkezett változások miatt a sziget területe egyre rendezetlenebb.

A Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott feladatok közül a Duna‐ partok elérhetőségének, közcélú hasznosításának megteremtését kiemelten kezelik a tervek. Az újpesti Népsziget fejlesztésével kapcsolatban a területen sport‐ és rekreációs célú fejlesztés lehetséges a meglévő értékes növényállomány védelme mellett. A közterületek megújítása mellett kerékpáros megállók, új sétányok, sportpályák épülhetnek. A fejlesztésekhez kapcsolódóan a terület árvízvédelmének és revitalizációjának egyidejű rendezése is szükséges. A Népsziget nem üdülő, vagy rekreációs funkciónak helyet adó területe az Újpesti‐öböl mentén az egykori MAHART Hajójavító, fejlesztési tervekkel összhangban továbbra is javasolt megőrizni a hajózással összefüggő célú funkciókat. A vasúti területtől északra – a IV. kerület közigazgatási területén – alakítják majd ki a Körvasút menti körútat. Az új körút az észak budapesti tervezési területen az Újpest‐ Aquincum Duna‐híddal, míg Dél‐Budapest térségében a Csepel‐Albertfalva Duna‐híddal kapcsolja majd össze Pestet Budával" - tudtuk meg Újpest alpolgármesterétől.