Előfizetés

Milliókat öltek választási Facebook-hirdetésekbe a pártok lájkhuszárai

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.02. 17:17

Fotó: Népszava
Karácsony Gergelynek azonban még így sem léphettek a nyomába. Bár neki nemigen volt más lehetősége.
Amikor a Facebookon ötödszörre botlunk bele egy politikus hirdetésébe, esetleg a külügyi államtitkár magabiztosan mosolygó portréjába, adja magát a kérdés, hogy mennyibe kerülhetett ez neki – vagy éppen nekünk.
A pr-anyagok gyártási költsége nem ismert, de a közösségi oldal szerencsére számon tartja, ki mennyit fizetett egy-egy megjelenéséért, mennyit ért meg neki, hogy legalább pár tízezren lássák a felvételeket. Körülnéztünk néhány hivatalos Facebook-profilon – és kemény költekezéseket találtunk 2019 márciusa és december 30. között. Az adatokat a Facebook átláthatósági oldalán, azon belül pedig a hirdetéstárban találtuk meg, ami adott időszakra vonatkozó konkrét összegeket közöl. (Az adatok pontosságáról azért a Facebook magyarországi képviseletét is megkérdeztük - még várunk a válaszokra, ha kapunk visszajelzést, frissítjük cikkünket.) Mint kiderült, Orbán Viktor nem vásárol Facebook-hirdetéseket – hiába, a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Sokak pedig nem is tartanak fent hivatalos közösségi oldalt, így Rogán Antalt, Pintér Sándort sem találtuk meg.

Milliókat ért a földesúr mosolya

A fideszesek közül az egyik nagy gavallér az imázsára és megjelenésére mindig kényes Lázár János volt. Az egykori miniszter  és földbirtokos közel kétmillió forintot (1,91 milliót) költött videók megjelentetésére, melyeken választókerületének fideszes polgármestereivel kvaterkázik, lovakat mutogat, Lada Nivát vezetve bölcselkedik, vagy éppen rászoruló családokat látogat meg Jézus táskás embereként.
Menczer Tamás külügyi államtitkár 1,47 millió forintot szánt arra, hogy minél láthatóbb legyen. Az összegből 146 ezret maga Menczer, 25 ezret kabinetfőnöke fizetett – 1,3 millió esetében viszont nem lehet tudni, ki volt a befizető. A kereszténydemokrata Semjén Zsolt esetében kicsivel több mint egymilliós, Harrach Péter Facebbok-hirdetéseinél 608 ezres befizetést találtunk, mindkét esetben túlnyomórészt a KDNP állta a cechet. 

Amikor az összefogás sem elég a sikerhez

Sára Botond, Józsefváros volt fideszes polgármestere kiugróan sokat fordított hirdetésekre:
az önkormányzati választások előtt és alatt 3,67 millió forintot költött reklámra.

Fellépését pedig csak erősítette a fideszes Kocsis Máté, aki 1,33 millió forintot szánt hirdetésekre, leginkább Sára oldalán kampányolva. Mint ismert, ez sem volt elég Sára kihívójával, a majdnem teljes összellenzéki támogatást élvező Pikó Andrással szemben. Pedig Pikó csupán egymilliós Facebook-ráfordítással vonult harcba, amiből a leltár szerint 750 ezret a Momentum, 209 ezret ő maga fizetett (63 ezer forintnak nem volt név szerinti gazdája).

Karácsony brutális Facebook-kampánnyal verte Tarlóst

Karácsony Gergely főpolgármester győzelme is bizonyítja, hogy a masszív közösségi kampány igenis megtérülhet, főként úgy, hogy más platformon erre nem volt lehetőség, hiszen Budapesten a plakáthelyek nagy részét kormányközeli cégek elvitték. Karácsony és oldalának adminisztrátorcsapata valósággal felszántotta a Facebook-ot:
az oldaladatok alapján 29,2 millió forintot költöttek hirdetésekre, ezek közül volt, ami három nap alatt félmilliószor is megjelenhetett a közösségi oldal felhasználóinál.

A költségekből itt 20 milliót a Párbeszéd, 9,2 millió forintot a Mindenki Budapestért Egyesület fizetett. 
Árulkodóak lehetnek kedveltségre és felépítettségre utaló adatok is: míg Karácsony oldala kilenc éve működik, és 207 ezer lájkot kapott, addig elődje, Tarlós István egy szeptemberben indított, mintegy 600 kedveléssel bíró oldalt mutathat fel – már ha egyáltalán ő profil valódi gazdája. 

Gyurcsány mindent vitt

Az oldaladatok alapján Gyurcsány Ferenc volt az, aki az ellenzéki oldalon idén igazán meghajtotta a kampányszekeret. Közel 243 ezres kedvelést elérő
hivatalos oldala a kérdéses időszakban 6,27 millió forintot költött hirdetésekre.

Például az önkormányzati kampányra, vagy arra hogy több százezres megjelenésszámú üzenetben kommentálta korábbi képviselőtársa, Gréczy Zsolt botrányát. A Facebook-kampányokra 6,15 milliót Gyurcsány pártja, a Demokratikus Koalíció fizetett, 117 ezret pedig megjelölés nélkül költöttek a reklámokra.

Ördögi árat fizetett a népszerűségért Ungár

Sok ellenzéki politikusnál azért ennél szerényebben zörgött a Facebook-kassza: Tóth Bertalan MSZP-elnök esetében 2019 márciusa és december 29. között mindössze 752 ezer forint ment el hirdetésekre, amit párt fizetett. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője egymillió forintért hirdetett - ebből 424 ezret a párt vállalt magára, több mint 600 ezer forintot pedig megnevezés nélkül fizettek a hirdetésekért. Az LMP-s Ungár Péter számlálója a sátáni 666 ezernél állt meg (276 ezret ő maga állt ebből, 370 ezer a pártkasszából mehetett, 18 ezer forintnyi befizetésnek pedig nincs gazdája).

Szélt és Hadházyt nem a pénz teszi ismertté

Az ország talán legismertebb független politikusai bizonyították, hogy nem kell milliókat költeniük az ismertségért. Szél Bernadett több mint 94 ezer lájkkal üzemelő hivatalos oldala mindössze 430 ezer forintot költött hirdetésekre, A közel 78 ezer ember által kedvelt Hadházy Ákos-oldal pedig 62 ezer forintból hirdette bejegyzéseit a kérdéses időszakban. 

Schmidt Mária cége megveszi az egykori Posta-központot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.02. 15:51

Fotó: Google Street View
Az eladó egy olasz cégek és magánszemélyek tulajdonában lévő társaság.
A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatást az mfor szúrta ki. E szerint a Schmidt Mária és két gyermeke által közvetve 64,4 százalékban tulajdonolt Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) a Városmajor Projekt Ingatlanhasznosító Kft.-vel kötött adásvételi szerződést egy 15 ezer négyzetméteres budapesti irodaház megvásárlásáról. 
„Különlegessége, hogy a 12. kerület egyik legfrekventáltabb utcájában egy 7 szintes, 248 férőhelyes parkolóház kialakítására van jogerős építési engedélye. A tranzakció zárásának várható időpontja 2020. január 31.”

– olvasható a közzétételben.

Az ominózus irodaház a Városmajor utca 35-37-es számú telken található Városmajor Office Center, amely 1981 és 1986 között jött létre a Kossuth- és Ybl-díjas építész, Vadász György tervei alapján. Az irodaház a 2000-es évek második felében került a Városmajor Projekt Kft. tulajdonába, amelyet olasz cégek és magánszemélyek 2006 júniusában, 260 millió forintos alaptőkével alapítottak az ingatlan hasznosítására. A cég jegyzett tőkéjét 2009 novemberéig három lépésben, 1,126 milliárdra emelték. Az irodaház legismertebb mai bérlője a Magyar Posta, amely ott működteti a Budai Központi Kézbesítő Postát. 

Rég lejárt a határidő, mégsem magyar még a trieszti kikötő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.02. 15:46
Trieszt
Fotó: THOMAS MUNCKE / AFP
Nem tudni, mi a késés oka, de a kormány adriai kikötő-vásárlása több mint egy hónappal a szerződésben foglalt határidő lejárta után sem zárult még le.
Még nem zárult le annak a Triesztben található területnek az adásvétele, ahol a magyar állam tengeri kikötőt és logisztikai központot akar létesíteni – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a hvg.hu-val. A KKM októberben adta ki a szerződést, a dokumentumból az derült ki, hogy az ügylet nem zárult le a már megtörtént aláírással,
a végső határidő november 30., amit a felek közös megegyezéssel kitolhatnak.

A jelek szerint ez történt. A teljes üzlet úgy nézne ki, hogy a magyar állam az Adria Port Zrt.-n keresztül két olasz cégtől, a Tesecótól és a Seastoktól vesz területet a kikötőben, plusz kizárólagos tulajdont szerez a Teseco Aquila nevű leányvállalatában, amely a kikötőüzemeltetési koncesszió birtokosa. Az olasz cégadatbázis január 2-ai állása szerint az Aquila tulajdonosa még mindig a Teseco. A KKM nem árulta el a kérdésünkre, hogy min csúszott meg az adásvétel lezárása.
A szerződésben foglaltak szerint a feltételek nagy része az eladókat terheli, és ha nem teljesítenek határidőre, a vevőnek - vagyis a magyar államnak - jogában áll elállni a szerződéstől. Persze az is lehet, hogy a vevő nem teljesítette valamelyik feltételt határidőre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Zeno D'Agostino, a kikötő vezérigazgatója a trieszti kikötőben 2019. július 5-én
Fotó: Mitko Sztojcsev / MTI/KKM
Kapcsolódó
Kikötőnek lényegében alkalmatlan partszakaszt sikerült vennie a kormánynak