Előfizetés

Az ausztrál tüzek barnára színezték Új-Zéland hófehér gleccsereit

Pion István
Publikálás dátuma
2020.01.02. 12:10
Ferenc József gleccser
Fotó: @Rachelhatesit / Twitter
A hamu és a pernye felgyorsítja az amúgy is problémát jelentő olvadást is.
Új-Zélandon a hófödte térségek és a gleccserek barnává váltak, ugyanis az ausztrál erdő- és bozóttüzek pernyéje és hamuja elszáll egészen a szigetországig - írja a Guardian. Egy szakértő szerint mindez akár 30 százalékkal növelheti a gleccserek olvadását az idei szezonban. Szerdán a helyi lakosok sok helyen ébredtek narancssárga ködre és vöröslő napfelkeltére, miután kedden este az ausztrál tüzek füstjét Kelet felé kezdte sodorni a szél, és szálló hamu az ország nagy részén a napfényt is elfojtotta, legalábbis jelentősen csökkent a napsütés ereje. Csütörtökre aztán a porrészecskék a hófödte hegycsúcsokat és a gleccsereket is karamell árnyalatúra változtatták. Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök aggodalmát fejezte ki a környezetre gyakorolt ​​hosszú távú környezeti hatások miatt.

A tavalyi volt a legmelegebb év Ausztráliában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.02. 09:44
A szigetországban a héten másodszorra dőlt meg a melegrekord, az átlaghőmérséklet 41,9 fok volt
Fotó: PETER PARKS / AFP
Az átlaghőmérséklet 0,19 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 2013-ban.
2019 volt a legmelegebb év Ausztráliában a feljegyzések kezdete óta, az átlaghőmérséklet 1,52 Celsius-fokkal volt magasabb az 1960-1990 közötti átlaghőmérsékletnél - közölte az ausztrál meteorológiai intézet az MTI szerint. A pusztító szárazság és bozóttüzek, hőhullámok, hőmérsékleti rekordok uralta évben az átlaghőmérséklet 0,19 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 2013-ban, az eddigi legmelegebb évben. A The Guardian című brit napilap ausztráliai kiadása szerint klímakutatók a klímaváltozással magyarázzák a rekord meleg évet. Mark Howden, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem Klímaváltozási Intézetének igazgatója közölte, hogy a fosszilis fűtőanyagok égetésével a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egyre növekvő szintje a felelős a rekord melegért. "Nagyon világos, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás megváltoztatja a Föld sugárzási egyensúlyát" - hangoztatta. Közölte, hogy két másik klímarendszer is szerepet játszott abban, hogy rekord meleg volt 2019-ben. Az Indiai-óceáni dipólus jelenség, amely elvonja a nedvességet a kontinens központjából, lehetővé téve nagyon meleg hőmérsékletek kialakulását ott. A másik az erős nyugati szelek észak-déli mozgása, amely az esőzéseket és a hidegfrontokat hozza a térségbe.

Megszavazták: a süllő lett az év hala

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.01. 10:49

Fotó: Magyar Haltani Társaság
Megelőzte a csukát és a német bucót.
A süllő lett a 2020-as év hala - közölte a Magyar Haltani Társaság, amely a honlapján szervezett szavazást a kérdésben. Összesen 14642 szavazat érkezett, ezek 44 százaléka a süllőre érkezett, második helyen a csuka végzett (38 százalék), a fokozottan védett német bucó pedig harmadik lett (18 százalék).
A süllő nagyra növő, megnyúlt testű, oldalról enyhén lapított halunk. Csúcsba nyíló szája nagy, a szeglete eléri a szem hátulsó vonalát. Benne nagy, erős fogak ülnek, köztük a többiek közül kiemelkedő ebfogak is. Oldalán elmosódó sötétebb sávok, néha foltok találhatók. Hátúszóit, valamint farokúszóját fekete foltsorok díszítik. Hazánkban viszonylag széles körben elterjedt, nagyobb folyóink paduczónájától egészen a dévérzónáig gyakori, kisebb folyóinkban azonban csak a bővebb vizű alsóbb szakaszokon lehet rá számítani. A víz oldott oxigéntartalmára érzékeny, ezért kerüli a duzzasztott, feliszapolódott folyószakaszokat, állóvizeink közül pedig inkább csak a jobb oxigénviszonyokkal rendelkező, nagyobb tavakban fordul elő. A süllő valódi halevő ragadozó, táplálékának zömét elsősorban a küsz képezi. A horgászok körében a legnemesebb ragadozóként ismert, mind csalihalas, mind pergetőmódszerekkel eredményesen fogható. A hazai horgászrekord 15,5 kg (2014). Húsa szálkamentes, kiváló minőségű, a halgasztronómia egyik legkedveltebb alapanyaga.