A testület közölte: noha a kormány most nyolc százalékkal, bruttó 161 ezer forintra emelte a minimálbért, ez semmit nem jelent a tanárok nagy többsége számára, mert fizetésük számításakor nem ezt az összeget, hanem a hat évvel ezelőtt érvényes 101 ezer forintot veszik alapul. A PDSZ szerint emiatt fordulhat elő az, hogy egy mesterfokozatú oklevéllel rendelkező – azaz hat évet főiskolán, vagy egyetemen tanuló – pályakezdő pedagógus pont annyi pénzt, bruttó 210 600 forintot keres, mint egy szakmunkás végzettséget igénylő állásban dolgozó munkavállaló. Az érintett tanárok ráadásul csak azért nem kapnak kevesebbet mint egy szakmunkás végzettségű munkavállaló, mert a garantált bérminimumot is felemelték 8 százalékkal, 210 600 forintra – a mesterfokozatú diplomával rendelkező pedagógusok illetménye korábban 203 ezer forint volt.
A gondokat tetézi, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás már szeptember végén figyelmeztetett: éves szinten legalább 45 órát dolgoznak ingyen a tanárok, a túlmunka miatt pedig 25 százalékuk azonnal elhagyná a pályát, ha tehetné. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke pedig arról beszélt: míg 2017-ben mintegy hatezer friss diplomás pedagógus lépett katedrára, a 2019-es kötelező minősítésen már csak 3600-an vettek részt, számuk két év alatt majdnem megfeleződött. – A fiataloknak ez a pálya nem pálya – mondta.
Az Európai Bizottság tavaly októberi jelentése szintén lesújtó képet festett. Egy kezdő tanár egyetemi diplomával is csak bruttó 200 ezret kap Magyarországon – írták –, miközben Liechtensteinben 2 millió 400 ezer forintnyi bér jár az ugyanilyen végzettségű pedagógusoknak.
Még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is aggódott 2018 végén. Akkor azt írták tanévértékelő beszámolójukban, hogy „a pedagógusok társadalmi elismertsége átlag alatti, a fizetések nem tükrözik az elvárásokat.”
