Az Európai Néppárt (EPP) február 3-4-ikén összeülő politikai gyűlése dönthet a tavaly márciusban felfüggesztett magyar tagpárt jövőjéről a pártcsaládban. Az EPP-hez közelálló források lapunkat arról tájékoztatták, hogy elkészült a Fidesz politikáját értékelő háromtagú bizottság, az úgynevezett “bölcsek” jelentése, és már Donald Tusk pártelnök asztalán fekszik. A politikus egyeztet a tagpártokkal, német lapértesülés szerint hamarosan találkozót kezdeményez Orbán Viktor pártelnökkel.
A Népszavának név nélkül nyilatkozó és az EPP döntéshozatalát közelről ismerő illetékesek nem tudták megjósolni a konzultációk eredményét és a politikai gyűlés határozatát. A következő négy hétben fog eldőlni, hogy az EPP milyen sorsot szán a Fidesznek, szögezték le, hozzátéve, hogy a jelentős befolyással bíró német kereszténypártok még nem jutottak dűlőre a kérdésről.
Beszélgetőpartnereink nem igen tartották elképzelhetőnek, hogy a Fidesz megússza az elszámoltatást, és visszatér a kereszténydemokrata pártcsaládba, mintha mi sem történt volna. Valószínűbbnek ítélték a felfüggesztés meghosszabbítását, vagy a döntés néhány hónappal történő elhalasztását, kevésbé a párt kizárását. Lehetőségként számolnak azzal is, hogy végül a Fidesz veszi a kalapját, meg sem várva, hogy határozzanak róla.
Sok szakértő szerint az Európai Néppárt számára ez lenne a legjobb megoldás. Megkímélné a magyar pártelnök-kormányfővel jó személyes viszonyt ápoló, bár politikai vitában álló lengyel Donald Tuskot a fájdalmas döntéstől, az EPP-t pedig a szakadással fenyegető belső vitáktól. Orbán Viktornak nem kevés híve van a pártcsaládban, és akadnak köztük olyanok is — elsősorban kelet- és közép-európaiak —, akik vele együtt távoznának, ha kenyértörésre kerülne a sor.
Ezzel függhet össze, hogy meg nem erősített hírek szerint a Fidesz kijelölt “bölcsei” ellenjelentésen dolgoznak, amelyben feltehetőleg az EPP politikai irányvonalát minősítik. A magyar kormánypárt politikusai régóta hangoztatják, hogy az ernyőszervezet balra tolódott, letért a kereszténydemokrácia útjáról. Nem kizárt, hogy a Novák Katalin államtitkár és Varga Judit miniszter, valamint Szájer József EP-képviselő közreműködésével állítólag készülő értékelés arra is szolgálna, hogy megalapozza a Fidesz távozását az Európai Néppártból.
Az utóbbi hetekben az EPP két vezető politikusa is nyilatkozott a magyar kormánypártról. Szavaik jól illusztrálják, milyen érvek csapnak össze a vitákban. Donald Tusk az amerikai New York Times-nak azt mondta, hogy Orbán Viktor “túl messzire ment” a liberális demokrácia tagadásában. Ugyanakkor a pártcsaládban senki sem akarja megbüntetni a magyar miniszterelnököt a migrációval kapcsolatban elfoglalt — és Tusk szerint többnyire helyesnek bizonyult — álláspontja miatt. Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője a Der Spiegelnek úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor mostanáig nem teljesítette a Fidesz felfüggesztéséről hozott határozatba foglalt feltételeket, ezért még bizonyítania kell, ha maradni akar.
Weber szókimondását az is magyarázhatja, hogy a január 31-iki Brexit következtében az EP meghatározó frakciói jelentős vérveszteséget fognak elszenvedni a brit képviselők távozása miatt — kivéve az Európai Néppártot. Vagyis az EPP immár könnyebb szívvel venne búcsút a 13 fideszestől, mint korábban. Ettől függetlenül élénk gondolkodás folyik arról, hogy Deutsch Tamásék hogyan maradhatnának a néppárti frakció tagjai a szakítás után is. “Például úgy, ahogyan a nem párttag brit toryk is a politikai csoportban ültek 2009-ig” — mondta erről egyik informátorunk.
