Rozsda ette meg az orosz metrókocsik padlóját, és ez csak a kisebb baj

Publikálás dátuma
2020.01.03. 08:36

Fotó: Népszava
Az először leszállított szerelvények lapértesülés szeirnt annyira rossz állapotba kerültek, hogy életveszélyes lenne rajtuk utazni.
Kivonták a forgalomból a felújított orosz metrószerelvények elsőként érkezett hat kocsiját. A padlólemezeket ugyanis gyakorlatilag felzabálta a rozsda. A 69 milliárdért beszerzett új szerelvényekkel nagyobb a baj, mint gondolták – tudta meg az mfor.hu.  A kocsiszekrények szokatlan mértékű korróziójára már néhány hónappal a kocsik érkezése után felfigyeltek. Az ajtóküszöbnél megjelent rozsdafoltokat először 2017 májusában, az első 15 kocsi beérkezése után jelezte a BKV az orosz gyártónak. A Metrowagonmash az első 13 szerelvény (darabonként hat kocsival) leszállítása után közölte, hogy a gyártó megváltoztatta a technológiát, most már nem lehet gond. (Meg nem erősített információk szerint a problémás első 13 szerelvény kocsiszekrényei évek óta áztak a cég udvarán, miután korábbi megrendelője visszamondta a szerződést. Ezért jelent meg ezeken hamarabb a rozsda.) 

Még októberben is tagadták a bajt

Később azután találtak rozsdát és bemaródásokat a tetőfelületen is. Most pedig a padlóról derült ki, hogy felzabálta a rozsda. Mindezt a BKV új  igazgatóságának decemberi ülésén ismerte el a fővárosi közlekedési cég egyik vezetője, de szerinte felesleges a probléma kivizsgálásával független szakértőt megbízni, hiszen minek ahhoz külsős szakértő, amit maguk is tudnak.
Érvelésüket az igazgatóság is elfogadta és nem támogatta a független szakértő bevonására vonatkozó javaslatot. Holott ennek eredményét később érvként használhatták volna fel az orosz gyártó ellen indított perben.

Mindez két dolog miatt is különös. Egyrészt a BKV még az idén október végén is tagadta, hogy a régi-új kocsik rozsdásodnának. Az Mfor erre vonatkozó kérdésére például azt válaszolták,  hogy a hírportál által küldött fotókon látható rozsdafoltok csupán a lerakódó alagúti por okozta elszíneződések és majd megpróbálják többet mosni a szerelvényeket. Ehhez képest Igazgatóság decemberi ülésén a BKV illetékes vezetője úgy fogalmazott:
„a problémát letagadni tök felesleges, rozsdafoltok jelentek meg”.

Igaz, rögtön azt is hozzátette mintegy megnyugtatásul, hogy minden kocsin tud ennél tíz nagyobb problémát is, de ezzel együtt is fele annyi problémát generált eddig az orosz jármű, mint amennyit generáltak az Alstom szerelvények és a CAF-villamosok. Az ülésen következetesen beszerzésként emlegetett, a BKV és a városvezetés által korábban makacsul felújítottként emlegetett orosz metrók kétségtelenül számos korszerű megoldást vonultatnak fel, mint például a Hitachi-hajtás, Knorr-fék, de kocsiszekrény bizony nem Alstom, nem CAF és nem is Siemens gyártotta rozsdamentes szerkezet, hanem egy acélépítmény, amelyeken rozsda lesz és tízévente, akárki fogja üzemeltetni, valamit kell vele kezdeni. De talán már előbb is. Az ülésen ugyanis az is elhangzott, hogy a rozsdásodást, amiről tudnak két és fél éve, most egy nagyobb jellegű probléma követte a metrók életében. A prototípus jármű padlójának megbontása után ugyanis azzal szembesültek, hogy oda a rozsda zabálni jár. Három évig se bírták.  
A járműveket az Mfor információi szerint a javításig nem engedik ki a forgalomba, mert félő, hogy beszakad a padlójuk.

Az anyaghibákra csak három éves garanciát vállaltak

Minderről a lap a BKV-t is megkérdezte, de egyelőre nem kaptak választ. A cég vezetése mindenesetre azzal nyugtatgatta az igazgatóságot, hogy a gyártónak a garanciaidőn belül meg kell javítania minden hibát, sőt ezzel nő a jótállási idő is. Ha pedig egy hiba miatt ki kell vonni egy járművet a forgalomból és a javítása két napnál tovább tart, akkor onnantól napi 23 ezer eurót kell fizetnie az orosz félnek kártérítésként.  A gond csupán az, hogy a Metrowagonmash nem fizet. Ezért indított pert a BKV. Márpedig az átadás óta tapasztaltak szerint joggal feltételezhető, hogy a gyártó által vállalt 25 éves élettartam, csak komoly ráfordítások és javítások árán lesz tartható. A szerződés egyébként meglehetősen körmönfontan fogalmaz. Az orosz Metrowagonmash ugyan 25 évet garantált, de a kocsiszekrények és az alvázak rozsdamentességére vonatkozó jótállás  csak 10 évre szól. Míg a tervezési, valamint az anyag- és megmunkálási hibákra vonatkozó garancia csupán 36 hónap.   A vállalkozási szerződés értelmében a vállalkozói díj maximum 30 százalékát köteles megtéríteni a gyártó, de azt is csak akkor, ha az előírt karbantartási rend betartása ellenére meghatározott szint alá csökken a forgalomba állítható szerelvények száma. 

Karácsony: garanciálisan, kötbér mellett javították a hat szerelvényt

Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán úgy kommentálta a hírt: a probléma 222 orosz metrókocsiból csak 6 darabot érintett és önmagában ez a szám nem okozna gondot a működtetésben. A gyártó garanciálisan, kötbér mellett javította is ezeket, tette hozzá.
Emellett viszont bejelentette: itt az ideje egy az egész korábbi metróbeszerzést, annak minden körülményét érintő átfogó vizsgálatnak. A vizsgálatra a BKV és a BKK felügyelőbizottságát kéri fel a főpolgármester. Mint fogalmazott, "úgy hiszem, két hónap elég a teljeskörű tisztázásra, amit természetesen a nyilvánosság bevonása követ majd".

Szerző
Frissítve: 2020.01.03. 20:33

Kellett, mint egy falat kenyér: Mészáros veje és Orbán páholytársa is több százmilliós állami támogatást kapott

Publikálás dátuma
2020.01.03. 08:19
Homlok Zsolt (Mészáros Lőrinc veje) és Mészáros Ágnes
Fotó: haladas.hu
Hiába a milliárdos éves bevétel, a NER nagyágyúi minden pályázati lehetőséget megragadnak.
Számos kormányközeli vállalkozás kapott százmilliós, vissza nem térítendő állami támogatást az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. A kiválasztottak között ott van a többi között Mészáros Lőrinc vejének cége, illetve Orbán Viktor páholytársánának, Végh Gábornak a vállalkozása is – tudta meg a 24.hu. Mint a portál emlékeztet, 2018-ban hirdették meg Az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére irányuló támogatási programot 8 milliárd forintos kerettel. Az összeget a kormány még abban az évben megduplázta (a rendkívüli intézkedésekre szolgáló tartalék terhére), így csak tavalyelőtt 16 milliárd forintos keretből szórták a támogatást az építőipari cégeknek. 2019-ben a program folytatódott, 9 milliárd forintos kerettel, vagyis összesen 25 milliárd állt rendelkezésre. Pályázatokat Magyarországon működő építőipari kis- és középvállakozások nyújthattak be, a minisztérium a pályázat lebonyolítását az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-re bízta.
A kormány célkitűzése az építőipari ágazat fenntartható, modern technológián alapuló fejlődésének támogatása annak érdekében, hogy a hazai ipar meghatározó ágazata eleget tudjon tenni a növekvő volumenű megrendelői igényeknek – írta a szervezet a programról, amelyben szép számmal kaptak ingyenpénzt közpénzes megrendeléseken gyarapodó cégek is.
  • 859,7 millió forintos össztámogatásával a program abszolút nyertese az Aquaplus Kútfúró Kft. lett, amelynek többségi tulajdonosa korábban Bánki Erik fideszes képviselővel üzletelt. És nem csak vele: György Zoltánnak az Átlátszó szerint Tiborcz Istvánék kikötővásárlásához is köze volt. A cég számos fideszes önkormányzatnak épített fürdőket, például Siklósnak, amely komolyan el is adósodott a milliárdos beruházás miatt.
  • Sikeresen pályázott Mészáros Lőrinc vejének cége, a Homlok Építő Zrt., amely összesen 224,5 millió forintnyi állami segítséget kapott. Nehéz elképzelni, hogy enélkül ne tudnának fejleszteni: Homlok Zsolt cégei 2018-ban összesen 4,1 milliárdos profitot termeltek.
  • A szerencsés kiválasztottak közé került a Pharos 95 Kft.: a Felcsúton is telephelyet működtető vállalkozás tulajdonosa, Végh Gábor egész alakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti akadémiának, és feltűnik a miniszterelnökkel együtt a VIP-páholyban is. Ezúttal 121,6 millió forintnak örülhetett.
  • Győztesként futott be egy egészen friss Mészáros-szerzemény, a Gerecse-Plusz Kft. is. Megítélték neki a 228 millió forintnyi állami támogatást, majd néhány hónapra rá megvásárolta a kft.-t a Mészáros család Fejér B.Á.L. nevű cége.
  • Több mint 436 millió forintnak örülhet a Garage Kft., amely a Tiborcz-körben emlegetett West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel kapott meg egy 10,6 milliárdos munkát a Millenárisnál, 3 milliárdért pedig egyházi iskolát épít Fehérgyarmaton. A cég tulajdonosait lapunk egy korábbi cikkben Tombor Andrással, Habony Árpád hitelezőjével közötte össze.
  • Szintén Tiborczék apropóján érdekes a több mint 666 millió forintot bezsebelő Épszerk-Pannónia Invest Kft., amely a WHB alvállalkozójaként jutott munkához a Városligetben. • 546 millió forinthoz jutott a Molnárbeton Kft., amely Orbán Viktor barátjával, Garancsi Istvánnal vágta közös fába a fejszéjét.
  • • Kis híján 800 millió forinthoz jutott a Mento Környezetkultúra Kft., amely a Gazdasági Versenyhivatal szerint 2013-ban és 2014-ben uniós támogatású közbeszerzéseken kartellezett négy másik céggel. A miskolci kukakirály bukásáról decemberben írtunk. A versenyhivatal a legnagyobb bírságot éppen a Mento Kft.-re szabta ki, a 307,7 millió forintos büntetésre bőven futná a támogatásból.
Szerző

Kényes terület: romákon végzett genetikai vizsgálat

Publikálás dátuma
2020.01.03. 08:00
Egyedülálló, komplex adatbázist készítettek a Debreceni Egyetem kutatói általánosságban a magyar, azon belül az észak-kelet-magyarországi roma lakosság egészségi állapotáról, valamint az azt befolyásoló tényezőkről – adta hírül az egyetem idén februárban.
Fotó: A. BENOIST / AFP
Fontos mérlegelni, hogy egy orvosi kutatásból milyen haszna származhat az adott népcsoportnak, érheti-e valamilyen kár a közösséget – hangsúlyozta Szebik Imre bioetikus.
Ha valaki kezének ujjait összekulcsolja, azt az egyik ember úgy végzi el, hogy a jobb hüvelykujja marad felül, a másik pedig úgy, hogy a bal. Ritka az olyan személy, aki ezt a műveletet nem következetesen egyféleképpen végzi. Egy másik, hasonló tulajdonság a karok egybefonása. Harmadik, kicsit más jellegű sajátosság a nyelvgöngyölítés képessége vagy hiánya. Ennek lényege: tudja-e valaki a nyelvét akaratlagosan olyan állapotba hozni, hogy a nyelvhát középső része behorpadjon, és a nyelv közepén kifejezett sagittalis (nyílirányú) vájulat képződjék?
A „Cigány lakosság körében vizsgált kézkulcsolás, karfonás és nyelvgöngyölítés” című, 1986-ban közzétett dolgozatból idéztünk. A szerzők arra jutottak, hogy a cigányok között – az átlagos magyar populációhoz képest – lényegesen nagyobb a nyelvgöngyölítésre képtelen egyének aránya. Az álláspontok nem voltak egységesek abban a vonatkozásban, szerepet játszanak-e örökletes tényezők a felsorolt tulajdonságok kialakulásában (vagy éppen a nyelvgöngyölítésre való képesség hiányában), ellenben az sem derült ki, hogy ennek mi a jelentősége.
A szóban forgó dolgozat a Szolnok Megyei Tanács közreműködésével, a hazai cigányságról szóló „orvos-biológiai tanulmányok” egyikeként jelent meg 500 példányban. A lapunk birtokában lévő tanulmánygyűjtemény az „ujjközépszőrzet előfordulását”, az ízérzőképességet, a „bőrlécrajzolatot” és – egyebek mellett – a keloidképződési hajlamot (a hegszövet abnormális túlburjánzását) kutatta a cigány lakosságban. „A másság tudatos megszokása, az életben a természetes jelenlétünk, a kooperációk sokfélesége, az interperszonális kapcsolatok követelik, hogy tudjunk többet egymásról” – indokolta a vizsgálatok létjogosultságát a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese.
A rendszerváltás környékén alakuló roma önszerveződés képviselőit azonban nem győzte meg a magyarázat. Tiltakoztak az ellen, hogy a cigányság körében olyan vizsgálatokat végezzenek, amelyek – a feltételezhető jó szándék ellenére – túlságosan is emlékeztetnek vészterhes történelmi korszakokra.
Amennyire tudni lehet, a kifogásolt kutatások jelentős részét leállították, de arra, hogy a romák körében végzett genetikai vizsgálatok nem tűntek el teljesen, friss példát is találunk. A Magyar Tudomány novemberi számában jelent meg „A roma és indiai populációk genetikai hasonlósága és ennek jelentősége a csontvelő donor regiszterek összetételében” című munka.
A szerző, Petrányi Győző akadémikus felhívta rá a figyelmet: tekintettel arra, hogy még ma is élnek előítéletek mind a magyar, mind a cigány közösségekben, a kutatási cél megvalósítása emberi hozzáállást, körültekintést és megértést igényelt. A vizsgálatok nem mellőzhetik a cigányság szociális és egészségügyi helyzetének, a beilleszkedésükhöz szükséges feltételeknek felmérését sem.
A tanulmányban Petrányi Győző kitért rá, hogy a kilencvenes években a politikai és szociológiai szemlélet miatt a hazai roma populációhoz tartozó személyeken nehezen lehetett vérből vizsgálatokat végezni, mert „mind a cigányok, mind a hatóság tartott a genetikai megbélyegzés lehetőségétől”. Ezért volt fontos meggyőzni elsősorban a hatóságokat, hogy ez a vizsgálat nemzetközi program keretében történik, és célja a roma „halálos vérrák” betegség gyógyítási lehetőségeinek elősegítése.
Kérdés: mi az, ami orvosetikai szempontból megengedhető egy népcsoport vizsgálatakor, és mi az, ami már nem?
Szebik Imre bioetikus részt vett a Petrányi-féle vizsgálatban. Kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a kutatás kifejezetten terápiás céllal történt. Azért térképezték fel a cigányságot, mert a többségi társadalomban nem volt alkalmas donor a romák esetében szükséges csontvelő transzplantációkhoz.
Valóban kényes területről van szó, ezért a vizsgálat kezdete előtt az ombudsmani hivatallal, roma vezetőkkel és polgármesterekkel is egyeztettek. A tudósoknak kötelességük ilyen kutatásokat készíteni, ha jó okuk van feltételezni, hogy az esetleges genetikai különbözőségeknek a gyógyításban is szerepük lehet – állapította meg Szebik Imre.
A genetikai kutatások történetében egyaránt vannak jó és rossz példák – folytatta a bioetikus. Egyértelműen a rossz példák közé tartozik az a vizsgálat, amit az Egyesült Államokban egy indián törzsnél végeztek. Eredetileg a cukorbetegségek összefüggéseit akarták feltárni, a kapott adatokat azonban egyéb célokra is felhasználták, így annak kiderítésére, hogy az adott törzs melyik területről származik. Magyarán: becsapták őket, ami megengedhetetlen.
A származási hely vizsgálatának ugyanis stigmatizáló vagy marginalizáló hatása lehet. Éppen ezért Szebik Imre szükségesnek tartotta elmondani: Petrányi Győző tanulmánya, amely bizonyos – a csontvelő transzplantáció szempontjából fontos – genetikai hasonlóságokat mutatott ki roma és indiai populációk között, semmiképpen sem értelmezhető elégséges bizonyítéknak a cigányság eredetére. Már csak azért sem, mert a magyarországi cigányság is több csoportból áll.
Mielőtt bárki belekezd valamely népesség vizsgálatába, mérlegelnie kell, hogy a közösségnek milyen haszna származhat a kutatásból, és érheti-e valamilyen kár – jelentette ki Szebik Imre. Fontos szem előtt tartani, hogy nem elég az egyének hozzájárulását elnyerni, szükség van a csoport képviselőinek támogatására is. 

Debreceni áttörés

Egyedülálló, komplex adatbázist készítettek a Debreceni Egyetem kutatói általánosságban a magyar, azon belül az észak-kelet-magyarországi roma lakosság egészségi állapotáról, valamint az azt befolyásoló tényezőkről – adta hírül az egyetem idén februárban. A romák körében speciális veszélyeztetettséget jelent, hogy a zsíranyagcsere-zavarok sokkal nagyobb arányban fordulnak elő, fokozott a hajlam diabéteszre, a táplálkozásuk fehérjeszegény, ugyanakkor állati eredetű zsírokban gazdag, a telítetlen zsírok aránya alacsony. Ehhez magas szénhidrát és hozzáadottcukor-fogyasztás társul. Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora kiemelte: ez a kutatási módszertan – azzal, hogy a roma lakosokat is bevonta a vizsgálatba – áttörést hozott a népegészségügyben. Az újfajta szemléletet, amit a Debreceni Egyetem kutatói alkalmaztak elsőként, más országok is adoptálni tudják. Kanadában például a módszertan egyes elemeit alkalmazzák az indián népcsoportokra irányuló vizsgálatokban.

Szerző