Lemondott az észak-macedón miniszterelnök

Publikálás dátuma
2020.01.03. 13:03

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Zaev az eddig beváltatlan brüsszeli ígéretek miatt távozik, lemondása is kellett ahhoz, hogy tavasszal előrehozott választást írhassanak ki az országban.
Lemondott Zoran Zaev észak-macedón kormányfő pénteken, hogy lehetővé váljon a tavaszi előrehozott választás kiírása. A lemondás után szakértői kormány irányítja a nyugat-balkáni országot áprilisig. Az előrehozott választást a miniszterelnök javasolta még októberben, miután az Európai Unió ismét elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval – írja az MTI. Emlékeztetnek rá, hogy Zaev korábban hatalmas történelmi hibának nevezte az uniós döntést. Zoran Zaev azért volt hajlandó lemondani, mert 2016-ban a legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében a nyugat-balkáni ország megbékélt Görögországgal, a nevét pedig Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta -ez volt az ára annak, hogy a görögök ratifikálják szomszédjuk NATO-csatlakozási szándékát. A brüsszeli döntést Zaev kormánya csalódásként élte meg, a NATO-csatlakozási tárgyalások azonban álltak le, Észak-Macedónia ebben az évben már teljes jogú taggá válhat. A távozó miniszterelnök úgy fogalmazott, előrehozott választást kell tartani, hogy kiderüljön, az állampolgárok szerint milyen irányba kell haladnia az országnak, milyen jövőt képzelnek el a szavazók Észak-Macedónia számára. A várakozások szerint a szkopjei parlament néhány órán belül elfogadja a kormányfő lemondását, Sztevo Pendarovszki államfő Oliver Szpaszovszki belügyminisztert bízza meg a szakértői kormány vezetésével, kinevezését pedig péntek éjfélig a törvényhozás is megszavazza. Ezután kezdődhet el 
Szerző

Trump „a külföldi beavatkozás” veszélyeire figyelmeztette Erdogant

Publikálás dátuma
2020.01.03. 12:35

Fotó: TATYANA ZENKOVICH / AFP
Az amerikai elnök telefonon egyeztetett a török államfővel.
Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette Recep Tayyip Erdogan török államfőt „a külföldi beavatkozás” veszélyeire Líbiában – jelentette be csütörtökön kiadott közleményében a Fehér Ház, miután az amerikai és a török államfő telefonon egyeztetett egymással. A telefonbeszélgetésre azt követően került sor, hogy Ankarában a képviselőház – szintén csütörtökön – elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt katonák küldésére Líbiába a nemzetközileg elismert kormány támogatására. A török parlament egy évre adott felhatalmazást az esetleges líbiai katonai beavatkozáshoz.
„A két vezető kétoldalú és regionális kérdéseket vitatott meg. Trump elnök kiemelte, hogy a külföldi beavatkozás komplikálja a helyzetet Líbiában”

– olvasható az amerikai elnöki hivatal közleményében.

Elemzők szerint Líbia az elmúlt hónapokban a térség befolyásos hatalmainak küzdőterévé vált, és a harc feltételezhetően a líbiai olajvagyon ellenőrzéséért folyik. Az egyik oldalon Törökország és Katar áll, amely támogatja a nemzetközileg elismert líbiai nemzeti egységkormányt, a másik oldalon Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom az egységkormány ellen harcot indított Halifa Haftár tábornok erőit pártfogolja. A helyzetet bonyolítja, hogy Haftár mellett áll ki Oroszország is. Az Egyesült Államoknak a konfliktus mindkét oldalán álló szereplők között van szövetségese. A Fehér Ház közleménye szerint Trump és Erdogan megvitatta a diplomácia fontosságát a regionális kérdések megoldásában. Ennek keretében kitértek a szíriai helyzetre, elsősorban az Idlíb tartományban erősödő feszültségre is. Szerdán ugyanis a szíriai hadsereg rakétatámadásai Idlíbben érintettek egy menekülttábort is, ahol nyolc ember életét vesztette. Az amerikai és a török államfő egyetértett abban, hogy muszáj csökkenteni a feszültséget és meg kell védeni a civil lakosságot.
Szerző

Az ausztrál haditengerészet menekíti a tüzek által bekerített Mallacoota lakosait

Publikálás dátuma
2020.01.03. 11:16

Fotó: HELEN FRANK / AFP
A hatóságok szükségállapotot hirdettek a kontinensnyi ország délkeleti, legsűrűbben lakott részében.
Megkezdte az ausztrál haditengerészet egy, a bozóttüzek által bekerített dél-ausztráliai tengerparti üdülőhely, Mallacoota lakosainak kimenekítését pénteken. A Choules hadihajó mentőcsónakja több menetben szállította a hajóra a város lakosait, házi kedvenceikkel és személyes tárgyaikkal együtt. A Victoria állambeli város több lakosa szilveszterkor a tengerpartra menekült a lángok elől.
„Délután ezer embert kell kimenekíteni az övezetből”

– közölte Scott Morrison miniszterelnök.

A szeptemberben kezdődött bozóttüzek miatt legalább 20 ember halt meg, többtucatnyian eltűntek, és több mint 1300 ház lett a lángok martaléka. Belgium területe kétszeresének megfelelő nagyságú terület égett le. A hétvégén az előrejelzések szerint a hőmérséklet meg fogja haladni a 40 Celsius-fokot, a hatóságok szükségállapotot hirdettek a kontinensnyi ország délkeleti, legsűrűbben lakott részében. Három államban emberek tízezreit kell evakuálni. Turisták és helyi lakosok ezrei hagyták el a keleti parton leginkább veszélyeztetett 300 kilométeres sávot, hatalmas dugókat okozva a Sydneybe és Canberrába vezető utakon. A tűz által elzárt területekre katonai repülőgépekkel dobtak le élelmiszereket. Dan Andrews, Victoria állam miniszterelnöke közölte, hogy műholdas telefonokat, ivóvizet és mentőkészülékeket is eljuttattak az elzárt övezetekbe. Az idén rendkívül kiterjedt bozóttüzek hatása az ausztrál nagyvárosokban is érzékelhető. Melbourne-ben és Sydneyben még pénteken is lehetett érezni a környékbeli parazsak füstjét, a canberrai nemzetközi tenisztornát pedig át kellett helyezni a Victoria állambeli Bendigóba.
Szerző
Témák
Ausztrália tűz
Frissítve: 2020.01.03. 13:16