Előfizetés

Olajvita Moszkva és Minszk között: Európa is komolyan megérezheti, ha nem egyeznek meg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.03. 16:22

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Nem érkezik orosz kőolaj Fehéroroszországba, a fehérorosz export már le is állt. Nyugat felé naponta több mint egymillió hordó olaj érkezik az országot keresztező Barátság kőolajvezetéken.
A Belneftekhim fehérorosz állami energiavállalat pénteken jelentette be, hogy január elsejével felfüggesztette az olajipari termékek exportálását, írja a Reuters. A szóvivő hangsúlyozta, az intézkedés bizonytalan ideig tart. Az ok egy orosz-fehérorosz vita, aminek hatását a nyugatabbra fekvő országok, köztük
Magyarország is megérezheti, hiszen az orosz olaj Fehéroroszországon át érkezik Európába.

Ezen a csatornán át mások mellett Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország és Szlovákia vásárol Oroszországtól olajat, írja a Moscow Times nyomán a Napi.hu. Európa olajszükségletének tíz százaléka, napi több mint egymillió hordó olaj áramlik át a Fehéroroszországot keresztező Barátság kőolajvezetéken. Ugyanakkor a Reuters hírügynökség forrásai szerint egyelőre az európai behozatalt nem érinti a vita.
Az export leállításának előzménye, hogy Oroszország ugyancsak leállította a kivitelt fehérorosz partnere felé. Az ok, hogy a felek még nem tudtak megállapodni a további szállítások feltételeiről. Oroszország éveken át jelentős árengedménnyel látta el szomszédját kőolajjal, míg Fehéroroszország piaci áron adta tovább a feldolgozott olajtermékeket.
Moszkva ezzel térdre kényszerítheti a szomszédos országot, mivel a belorusz gazdaság alapja, hogy az importált olajat feldolgozva továbbértékesíti

- emeli ki a hírportál. Nem világos, mikor rendezhetik a vitát: Oroszországban január 9-éig hivatalosan munkaszünet van.

Több embert megkéselt egy férfi Párizs környékén, állítólag robbanómellény is volt rajta

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.03. 15:50

Fotó: CHRISTOPHE ARCHAMBAULT / AFP
Négy áldozatából egy belehalt sérüléseibe. Az elkövetőt a rendőrök agyonlőtték, egyelőre nem tudni, mi volt az indítéka.
Több embert is megkéselt egy férfi a Párizshoz közeli Villejuif francia településen pénteken, írja a BBC. Az eddigi hírek szerint a támadónak négy, látszólag véletlenszerűen választott áldozata volt. Egyikük életét vesztette, egy másik ember súlyos sérüléseket szenvedett.
A késelőt a rendőrök agyonlőtték.

Az Euronews azt írja, erre a szomszédos településen, Haÿ-les-Roses-ben került sor. Meg nem erősített hírek szerint robbanómellényt viselt a férfi, robbanásról ugyanakkor sehol nem számoltak be.
A támadó indítékát egyelőre homály fedi.

A dpa német hírügynökség szerint a hatóságok feltehetően nem kezelik az ügyet terrorcselekményként, mert a helyileg illetékes ügyész vezeti a nyomozást, az ügy nem került át a nemzeti terrorellenes ügyészséghez.
A támadás a francia fővárostól 7 kilométerre fekvő Villejuif egy szupermarketje előtt történt, a Hautes-Bruyères nevű parkhoz közel. A rendőrség arra kér mindenkit, kerülje ezt a környéket - mást viszont egyelőre nem közöltek.

A majomházi tűzvész után ismét megnyitott a krefeldi állatkert

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.03. 14:23

Fotó: ROLAND WEIHRAUCH / AFP
Rendőrök járőröztek a katasztrófa helyszínénél, hogy megakadályozzák az esetleges kordonbontási kísérleteket.
Megnyitotta kapuit pénteken a németországi Krefeld állatkertje, két nappal a több mint harminc állat pusztulását okozó majomházi tűzvész után. Az épület romjait elkerítették a látogatók elől, hogy megelőzzék a katasztrófaturizmust. A délelőtti nyitás utáni első órákban rendőrök is járőröztek a katasztrófa helyszínénél, hogy megakadályozzák az esetleges kordonbontási kísérleteket. Azonban a látogatók rohama elmaradt, alig néhányan várakoztak az állatkert bejáratánál nyitáskor – számolt be a Rheinische Post című lap a hírportálján. Előző este viszont a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) nevű környezetvédő mozgalom felhívására több százan gyűltek össze, gyertyákat, mécseseket, virágokat helyeztek el az állatkert előtti téren. Köztük volt Frank Mayer főpolgármester, aki a gyászoló tömeghez intézett rövid beszédében kiemelte, hogy „egy darab Krefeld is odaveszett” a szilveszteri tűzvészben.
Megemlékezés az állatkertben
Fotó: ROLAND WEIHRAUCH / AFP
A katasztrófát az egész városban megütközéssel fogadták, és az eset nemzetközi figyelmet keltett. Időközben több ezren adakoztak a majomház újjáépítésére, és felajánlotta szakmai segítségét számos intézmény, köztük a Fővárosi Állat- és Növénykert Budapestről. Az észak-rajna-vesztfáliai város állatkertjének évente nagyjából 400 ezer látogatója van. Az 1975-ben épült majomházban nem volt tűzjelző berendezés, mert ez akkor még nem volt kötelező. Az épületben szilveszterkor éjfél után csaptak fel a lángok. Csaknem valamennyi lakója elpusztult, köztük csimpánzok, orángutánok, gorillák, repülő kutyák és madarak. A tűzeset okának megállapítására indított nyomozás előzetes megállapítása szerint egy nyílt lángot hordozó mini hőlégballon – úgynevezett égi lámpás vagy kívánságlámpás – borította lángba az épületet. A millió eurós nagyságrendű kárral is járó katasztrófát egy hatvanéves nő és két felnőtt lánya okozhatta. Önként jelentkeztek a rendőrségen, és elmondták, hogy szilveszter éjszaka öt ilyen, a tűzveszély miatt Németországban is tiltott eszközt eresztettek fel a magasba az állatkert környékén. Négyet megtaláltak az állatkert térségében. Az ötödik valószínűleg fennakadt a majomházon, és felgyújtotta. A hatóságok méltányolják, hogy a három nő önként jelentkezett. Azonban így is eljárást indítanak ellenük gondatlan tűzokozás gyanúja miatt. A bűncselekményért pénzbírásággal vagy szabadságvesztéssel sújthatják őket. Elmondásuk szerint az interneten rendelték az égi lámpásokat, és azt gondolták, hogy szilveszterkor szabad ilyen eszközt használni. Ebben tévedtek. A kínai eredetű kívánságlámpások forgalmazása és használata Németország legtöbb tartományában 2009 óta tilos, így Észak-Rajna-Vesztfáliában is. A mini hőlégballonokat korábban főleg rendezvényeken, ünnepségeken használták, a sötét égbolton nyújtott látvány miatt. A tiltást azért vezették be, mert a ballonban üzemelő nyílt láng a felemelkedés után teljességgel ellenőrizhetetlen, és a ballon repülés közben bármikor gyúlékony anyagba – például épületekbe – ütközhet és tüzet okozhat.