Puskaporos a balkáni béke

Publikálás dátuma
2020.01.04. 09:30

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
A félsziget uniós csatlakozásra váró országaiban, Szerbiában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, továbbá Koszovóban és Albániában a robbanás elkerülése a cél.
Szerbiában, várhatóan április utolsó hétvégéjén, parlamenti választást tartanak, s ahogy az országban élők már megszokhatták, heves kampányidőszakra van kilátás. A 2016-os parlamenti választást követően az Aleksandar Vucic akkori miniszterelnök (azóta elnök) által fémjelzett Szerb Haladó Párt (SNS) kényelmes többséget szerzett a törvényhozásban, mégis koalíciós kabinetet hozott létre a szocialistákkal. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az SNS ismét győzni fog. Akkora a médiatúlsúlya, oly mértékben irányítása alatt tartja a párt a társadalom minden szegmensét, hogy ezt az ellenzék képtelen ellensúlyozni. A politikai klíma azonban némiképp megváltozott a négy évvel ezelőttihez képest. A városokban már nem annyira népszerű Vucic pártja, Belgrádban pedig 2018 óta szombatonként megmozdulásokat tartanak a szélesebb körű demokráciáért, a médiaszabadságért. Kézzel fogható eredményt egyelőre nem értek el, de már az is nagy szó, hogy nem esett szét az egyébként teljesen különböző irányultságú pártokat magában foglaló ellenzéki mozgalom. A voksolás előtt tehát nem is az a kérdés, hogy melyik politikai erő végez az élen, sokkal inkább az, hány párt indul el. Tavaly februárban a Szövetség Szerbiáért nevű ellenzéki csoportosulás pártjai (a Demokrata Párt, a jobboldali radikális Dveri, a Szabadság és Igazság Pártja, a Nemzeti Párt, az Elég volt, és a Polgári Front) aláírták a „Szerződést a Nemzettel”, amelyben megállapodtak arról, bojkottálják a következő parlamenti választást, ha egyenlőtlenek lesznek a feltételek, szeptemberben pedig már egyértelműen távolmaradásra szólítottak fel. Két további ellenzéki párt, a Szabad Polgárok Mozgalma és az egykori miniszterelnök, Zoran Zivkovic által irányított Új Párt még nem döntött. Utóbbi akkor határoz a további teendőkről, amikor hivatalosan is kiírják a voksolást. Ha az ellenzék majdnem egységesen bojkottálná a választást, az megkérdőjelezné annak legitimitását – vélekedett Djordje Pavicevic politikai elemző a BBC szerb adásában. Azt mindenesetre készpénznek lehet venni, hogy a voksolás közeledtével folyamatosan nő majd a feszültség. Montenegróban múlt év végén a parlament a szerb pravoszláv papság tiltakozása ellenére elfogadta az új egyházügyi törvényt. Ennek értelmében a vallási közösségeknek dokumentumokkal kellene igazolniuk, milyen ingatlanokkal rendelkeztek 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb pravoszláv egyház emiatt jelentős ingatlanokat veszíthet el, többek között középkori templomokat, kolostorokat. A törvény elfogadása után még hűvösebbé válhat Montenegró és Szerbia viszonya. A kis balkáni állam belpolitikáját már a kilencvenes évek eleje óta Milo Djukanovic elnök határozza meg, aki nagyobb léptekben kíván a Nyugathoz közeledni, mint Belgrád. Az ország már 2017-ben csatlakozott a NATO-hoz, Szerbia esetében ezzel szemben szó sincs arról, hogy az ország valaha is az észak-atlanti szövetség tagja legyen. Így feltételezések szerint az egyházügyi törvény újabb lépés a szerb befolyás visszaszorítására. Ugyanakkor tény az is, hogy Montenegróban a kormány a rendőrség bevetésétől sem riad vissza, ha veszélyben látja a hatalmát. Észak-Macedóniában – Szerbiához hasonlóan – áprilisban rendeznek parlamenti választást. Emmanuel Macronnak nagy szerepe van abban, hogy idő előtti voksolást kellett kiírni. A francia elnök ellenállása miatt ugyanis nem kezdődtek meg az uniós csatlakozási tárgyalások az állammal, pedig az Európai Unió eredetileg ígéretet tett arra: ha sikerül lezárni a Görögországgal folytatott névvitát,  megnyílik az út Szkopje előtt. Nem így történt. Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök ezért bejelentette, előrehozott választást ír ki, hogy a polgárok döntsenek arról, milyen jövőt akarnak az országnak, továbbra is az uniós integrációt tartják-e prioritásnak, vagy sem. Pártja legnagyobb ellenfele a jobboldali-konzervatív, oroszbarát VMRO-DPMNE, amelynek egykori elnöke, Nikola Gruevszki korábbi kormányfő 2018 novemberében Magyarországra menekült a felelősségre vonás elől, s Budapest menedékjogot is biztosított a hazájában elítélt politikus számára. Zaev az előrehozott voksolás kiírása mellett egységkormány felállítását is javasolta, amely január 3-tól lenne hivatalban az április 12-én esedékes voksolásig, ám a két nagy párt közötti ellentétek miatt ez nehezen jött létre. A VMRO-DPMNE ugyanis egy egykori tisztet, Dragan Kovackit javasolta belügyminiszternek, akinek személye elfogadhatatlan volt a szociáldemokraták számára. Zaev mindenesetre pénteken, ígéretének megfelelően, bejelentette lemondását. A másik súlyos gondot az jelentheti, hogy éleződhetnek a feszültségek a macedónok és az albán kisebbség tagjai között. 2018-ban a szociáldemokraták olyan törvényt fogadtak el, amely széleskörű nyelvhasználatot biztosít az albánok számára. A Velencei Bizottság azonban fenntartásait hangoztatta és korrekcióra szólította fel a kabinetet. Érdekes módon nem az albánoknak adott jogokat kevesellte, hanem úgy vélte, túl messzire megy a jogszabály például azzal a kitételével, hogy a bíróságokon az albán nyelv is alkalmazható. Ez ugyanis jelentősen lelassítaná a bíróságon a döntéshozatal folyamatát.

Tiranában a helyzet változatlan

Koszovóban talán békésebb lesz a következő év az előzőhöz képest, erre azonban arrafelé sosem lehet mérget venni. 2019 végén jelentette be a parlamenti voksoláson második helyet elért Koszovói Demokratikus Liga (LDK), hogy kívülről támogatja az Önrendelkezés által életre hívandó kabinetet, amely azonban így is kisebbségben működne. Kérdés, hogy Pristinában ez mennyire lehet stabil. Albániában a jobboldali Demokrata Párt nem tudta megdönteni a szociáldemokrata kabinetet, de nyugalom 2020-ban sem várható. Az ország ráadásul közeledés helyett mintha távolodna az EU-tól azután, hogy elfogadta az internetes média ellenőrzését lehetővé tevő törvényt.

Frissítve: 2020.01.04. 11:29

Irán bosszút esküdött, Amerika teljes készültségben

Publikálás dátuma
2020.01.04. 09:13
Az amerikai Nemzeti Gárda tagjai a New York-i Grand Central Terminal vasúti pályaudvaron még 2015-ben / Képünk illusztráció
Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Az államok belbiztonsági minisztériuma szerint helytállnak minden lehetséges fenyegetéssel szemben.
Az Amerikai Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban, a támadás fő célpontja Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni hírszerzés rendkívül népszerű vezetője volt. A robbanás vele és további hét emberrel végzett. A dróntámadást Donald Trump amerikai elnök rendelte el. A tábornok halála miatt háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el Iránban, az utcákon spontán megmozdulások törtek ki: tízezrek tüntettek az Egyesült Államok ellen és tisztelegtek Szulejmáni emléke előtt. A teheráni vezetés kemény megtorlást helyezett kilátásba.
"Elsöprő erejű bosszút fogunk állni azokon, akiknek közük volt a gyilkossághoz!"

- reagált Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője.

Minderre válaszul több amerikai nagyvárosban is megerősítették a biztonsági intézkedéseket - írja az MTI. Chicagóban, Los Angelesben és az Egyesült Államok fővárosában, Washington DC-ben is megnövelték a rendőrök létszámát, valamint tovább szigorították a repülőterek biztonságát. Washington polgármestere, Muriel Bowser közleményben intett éberségre, és arra hívta fel a helybéliek figyelmét, hogy azonnal jelentsék a rendőrségnek, ha bármilyen gyanús eseményt észlelnek.
New Yorkban a repülőtereknél, a hídaknál, a fontosabb csomópontoknál és az infrastrukturális létesítményeknél, valamint a kiemelt jelentőségű épületeknél megerősítették a biztonsági intézkedéseket, több rendőrt helyeztek szolgálatba, és a Nemzeti Gárda tagjaival együtt kivezényelték őket.

New York állam rendőrőrsein és biztonsági szerveinél pénteken mindenütt terrorelhárítási tájékoztatót tartottak, és a közszolgáltatóknál megerősítették a számítógépes rendszerek védelmét is. Az amerikai belbiztonsági minisztérium ügyvezető irányítója, Chad Wolf pénteken közleményben tudatta, hogy felkészültek minden lehetséges fenyegetéssel szemben, de jelenleg az Egyesült Államokat nem fenyegeti közvetlen veszély. "A minisztérium a szövetségi és tagállami, valamint a helyi szervekkel szorosan együttműködve továbbra is figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet, hogy szavatolja valamennyi amerikai állampolgár biztonságát" - szögezte le a dokumentumban Chad. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.04. 10:14

Május 3-án tartják az elnökválasztást Bolíviában

Publikálás dátuma
2020.01.04. 08:53
Andrónico Rodríguez
Fotó: Narciso Contreras / AFP / Hans Lucas
A népszerűség listán a Morales utódjának tekintett fiatal gazdálkodó, Andrónico Rodríguez áll az első helyen, Carlos Mesa volt centrista elnök jelenleg a második.
Bolíviában május 3-án tartják az elnökválasztást – jelentette be helyi idő szerint pénteken La Pazban a legfelsőbb választási bíróság (TSE). Az új voksolásra több mint fél évvel az után kerül sor, hogy az előző, vitatott elnökválasztás erőszakos tiltakozást váltott ki, amely Evo Morales elnök megbuktatásába torkollott.
„Az állampolgárok május 3-án, vasárnap választják meg az elnökséget és a törvényhozó gyűlést”

– jelentette ki sajtótájékoztatóján Salvador Romero, a TSE elnöke.

Bolívia első őslakos elnöke, Evo Morales november 10-én mondott le 14 évi elnökség után, miután elpártolt tőle a hadsereg és a rendőrség, az október 20-i választás eredményét – negyedik mandátumára történő újraválasztását – megkérdőjelező ellenzéki tüntetések hatására. A zavargásokban 35-en haltak meg az Amerikaközi Emberi Jogi Bizottság nevű civil szervezet adatai szerint. Az országot azóta ügyvezető elnök, Jeanine Anez jobboldali szenátor, a szenátus alelnöke vezeti. Az Amerikai Államok Szervezetének vizsgálata megerősítette, hogy törvénysértések történtek a szavazás során. Az október 20-i választás eredményét törölték, a Morales győzelmét megállapító volt választási bírósági tagokat őrizetbe vették, maga Morales pedig Mexikóba, majd Argentínába menekült. A május 3-i választásokon nem indulhat. A potenciális elnökjelöltek közül a Morales utódjának tekintett fiatal gazdálkodó, Andrónico Rodríguez áll az első helyen a népszerűség listán 23 százalékkal, bár pártjának, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) nevű formációnak előbb hivatalosan elnökjelöltté kell választania. Carlos Mesa volt centrista elnök jelenleg a második helyen áll 21 százalékkal. Messze Mesa mögött következnek a Morales megbuktatásában kulcsszerepet játszó tartományi vezetők, Luis Fernando Camacho és Marco Antonio Pumari tartományi vezetők, 13 illetve 10 százalékkal, de jelenleg szövetségről tárgyalnak, ami növelheti az esélyüket. A koreai származású református lelkipásztor, Chi Hyung Chung az ötödik 8 százalékkal.
Szerző
Frissítve: 2020.01.04. 08:57