Új háború küszöbén a Közel-Kelet

Publikálás dátuma
2020.01.03. 19:19

Fotó: ABDUL MAJEED / AFP
Az Egyesült Államok likvidálta az iráni kémfőnököt, a perzsa állam bosszúval fenyeget, a viszály fokozódásának beláthatatlan következményei lehetnek.
Az olaj világpiaci ára azonnal megugrott, Izrael riadókészültségbe helyezte hadseregét, az amerikai külügyminisztérium azt tanácsolta állampolgárainak, hogy  minél előbb hagyják el Irakot - valóságos pánikhangulat söpört végig a Közel-Keleten, miután az Egyesült Államok dróncsapással végzett Kászim Szulejmánival, Irán, és a talán az egész térség legbefolyásosabb hadvezérével. Az őszhajú kémfőnök éppen csak megérkezett Bagdadba, amikor konvojára rakétákat lőtt ki az amerikai hadsereg MQ-9 Reaper típusú drónja. A járművekből csak lángoló roncsok maradtak, a támadást senkit sem élte túl. Szulejmáni likvidálását személyesen Donald Trump rendelte el, aki közösségi oldalán először csak egy amerikai zászló közzétételével reagált az akció sikerére. Az Egyesült Államok egy küszöbön álló iráni támadással indokolta az iráni kémfőnök megölését. Mike Pompeo külügyminiszter a Fox News hírcsatornának arról beszélt, hogy tucatnyi amerikai élete forgott veszélyben, ezért nem tehettek mást. A Pentagon közleményében reményét fejezte ki, hogy az akció elrettenti a perzsa államot a további támadásoktól.
Valószínűbb azonban, hogy Szulejmáni megölése éppen ellenkező hatást ér el: a 62 éves kémfőnök hazájában hatalmas népszerűségnek örvendett, nem csupán sikeres hadvezérként tekintettek rá, hanem Irán növekvő régiós befolyásának jelképeként is. Tekintélyét mutatja, hogy a hagyományos katonai hierarchián kívül állt és a személyesen a Legfelsőbb Vezetőnek, Ali Hámenei ajatollahnak felelt. Neve az elnökség esélyesei között is felmerült. Szulejmáni 1998-ban került a Forradalmi Gárda külföldi műveletekre szakosodott elit egysége, a Kudsz (Jeruzsálem) Erők élére és jelentősen megerősítette annak nemzetközi hálózatát. Harcosok kiképzésével és fegyverek szállításával biztosította, hogy a perzsa állam külföldi “ellenálló mozgalmakon” (félkatonai csoportokon) keresztül is érvényesíthesse érdekeit. Gyakran utazott a helyszínre, hogy személyesen koordinálja a műveleteket - 2006-ban például az Irán által támogatott libanoni Hezbollah és Izrael háborúját is első kézből követte. Mesteri stratéga hírében állt: Szíriában ő mentette meg a polgárháborúban akkor még vesztésre álló Bassár el-Aszád elnököt a biztos bukástól, Irakban pedig az ő segítségével szerveződtek meg azok a síita milíciák, amelyek eleinte az amerikai hadsereget támadták, majd később az Iszlám Állam legyőzésében és az iraki rendszerellenes tiltakozókkal szembeni brutális fellépésben is kulcsszerepet játszottak. A perzsa állam szürke eminenciásaként a politikában is otthonosan mozgott, és megkerülhetetlen tényezőnek számított egyes országokban. Irakban például - hírügynökségi beszámolók szerint - olyan is előfordult, hogy az ország miniszterelnöke helyett ő vezényelt le egy, a tömegtüntetések miatt összehívott titkos ülést, és adta ki az utasítást a demonstrálók elleni brutális fellépésre. Szulejmáni a Közel-Keleten kívül is szervezett akciókat és támadásokat. Az amerikai hatóságok szerint ő tervelte ki a 2011-ben Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete, Adel al-Dzsubeir elleni, meghiúsított merényletet is. Tevékenysége miatt már régóta az Egyesült Államok és szövetségeseinek célkeresztjében volt, kiiktatása már George W. Bush és Barack Obama elnöksége idején is felmerült, de akkor túl kockázatosnak ítélték a következményeket.

Megosztotta a Kongresszust az akció

A kormányzó republikánusok méltatták Trump "határozott és erőteljes" fellépését, amellyel szerintük az Egyesült Államok egyértelműen megmutatta, hogy kész megvédeni érdekeit és szövetségeseit a terroristákkal szemben. A képviselőházban többségben lévő demokraták viszont bírálták az elnököt, amiért a Kongresszus megkérdezése nélkül hajtotta végre az akciót, amelyről úgy vélték, hogy túlzott mértékben kiélezi az amerikai-iráni feszültséget.

A tábornok halála miatt háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el Iránban, az utcákon pedig spontán megmozdulások törtek ki: tízezrek tüntettek az Egyesült Államok ellen és tisztelegtek Szulejmáni emléke előtt. A teheráni vezetés kemény megtorlást helyezett kilátásba. Hámenei ajatollah úgy fogalmazott: “elsöprő erejű bosszút” fognak állni azokon, akiknek közük volt a gyilkossághoz. Az Európai Unió, Kína és Oroszország nyugalomra intett, Peking és Moszkva egyúttal a likvidálást is elítélte. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő a Népszava megkeresésére elmondta: a perzsa állam a szigorú amerikai szankciók ellenére mindenképpen el szeretné kerülni a háborút. Úgy vélte: Teherán eddigi lépéseivel - köztük az atomalkuban tett vállalásai lépcsőzetes visszamondásával – olyan helyzetet kívánt teremteni, amelyben meg tudnak állapodni az Egyesült Államokkal, de Szulejmáni meggyilkolásával a megbékélés lehetősége szinte elérhetetlenné vált. N. Rózsa Erzsébet szerint Irán biztosan választ fog adni, várhatóan amerikai érdekeltségek elleni támadásokkal. A szakértő arról beszélt, hogy különös jelentősége lesz a síita iszlámban a gyász szempontjából kiemelt negyvenedik napnak, vagyis február 12-ének, ami ebben az évben gyakorlatilag egybeesik az iszlám forradalom évfordulójával.

Hitték már halottnak

Az utóbbi mintegy két évtized során Szulejmáni több merényletkísérletet is túlélt – a korábbiakban arab, izraeli és nyugati titkosszolgálatok célkeresztjébe került. Mindemellett több alkalommal is halálhírét keltették már, köztük például egy 2006-os iráni repülőgép-baleset (amelyben több katonai vezető életét vesztette) vagy Damaszkusz 2012-es bombázása után. 2015 novemberében szárnyra kapott a hír, miszerint Szulejmáni meghalt vagy súlyosan megsebesült a szíriai Aleppó környékén dúló harcokban, ám utóbb bebizonyosodott, hogy ez sem igaz. Teherán legutóbb októberben jelentette be, hogy meghiúsítottak ellene egy merényletkísérletet, amely mögött izraeli és arab szolgálatok álltak.

A viszálykodás kereszttűzében

Az iraki lakosság csak tehetetlenül nézhette, ahogyan országuk alig egy hét alatt az amerikai-iráni erőszakspirál helyszínévé válik. Az események láncolatát a perzsa állam által támogatott egyik iraki síita milícia, a Kataíb Hezbollah akciója indította el. A fegyveres csoport az előző hónapokhoz hasonlóan most is egy olyan iraki katonai bázisra lőtt ki rakétát, ahol az Egyesült Államoknak is állomásoznak katonái. A támadásban egy az amerikai hadsereg alkalmazásában álló polgári személy is meghalt. Válaszul Washington dróncsapásokat hajtott végre a fegyveres csoport állásai ellen a szíriai-iraki határ mentén. A Kataíb Hezbollah 25 harcosával végeztek, további 55-öt megsebesítettek. Ez sem maradt következmények nélkül, a társaik temetéséről visszatérő milicisták feldühödött gyászmenete Bagdadban megostromolta az Egyesült Államok nagykövetségét. A viszontválasz egy újabb amerikai dróncsapás volt az iraki főváros repülőterénél, amellyel az iráni kémfőnököt, Kászim Szulejmánit likvidáltak és végeztek kilenc másik emberrel is - köztük az egyik iraki síita milícia vezetőjével, Abu Máhdi al-Muhandisszal. A bagdadi kormány általában igyekszik egyensúlyozni Washington és Teherán között, hogy mindkettővel meg tudja őrizni a szövetségesi viszonyt. Az iraki politikai elitet viszont felháborította, hogy az Egyesült Államok a beleegyezésük nélkül hajt végre bombázásokat az ország területén. A dróncsapásokra reagálva a parlament legnagyobb, egymással rivalizáló frakciói - a Muktada asz-Szadr vezette nacionalista (önállóságpárti) blokk és az Irán-barát Hádi al-Amir pártszövetsége - egyaránt az amerikai csapatok kiutasítását szorgalmazták. A két koalíciónak együtt sincs meg a szükséges többsége a törvényhozásban, azonban nagy létszámú félkatonai mozgalmak támogatását bírják. Márpedig vezetőik arra utaltak, hogy az erőszaktól sem riadnak vissza, hogy kiűzzék az amerikai katonákat az országból. Másrészt könnyen lehet, hogy az iraki elittel ellentétben a lakosság jelentős része pozitívan értékeli Szulejmáni megölését. Az interneten terjedő videók szerint többen is az utcákon ünnepelték a tábornok halálát, mert állítólag kulcsszerepe volt a tömegtüntetések elleni véres fellépésben, amelynek csaknem 500 áldozata volt. Az október óta tartó tiltakozások résztvevői amúgy is kritikusak Irán befolyásával szemben, ugyanakkor az Egyesült Államok sem számít túl népszerűnek a demonstráló fiatalok körében. Az pedig mindkét országgal szemben ellenérzéseket válthat ki, hogy viszálykodásuk lassan újra csatatérré változtatja Irakot. Ennek fényében nem véletlen, hogy Washington mindeddig visszafogottan reagált a Teheránnak tulajdonított provokációkra és, inkább szigorú gazdasági szankciókkal próbált nyomást gyakorolni az iráni rezsimre. A Kataíb Hezbollahra is csak akkor mértek válaszcsapást, amikor rakétatámadásuk egy amerikai állampolgár életét követelte. Ehhez képest most különösen éles váltásnak számít Szulejmáni kiiktatása. A lépés mögött belpolitikai megfontolások is állhatnak: közeleg a választási kampány és Trump semmiképpen nem szeretne gyengének látszani.

Drónon jön a Kaszás

Az amerikai fegyveres erők tizenhárom éve használják az MQ-9 Reaper (a szó jelentése a halálra utaló Kaszás) típusú pilóta nélküli csapásmérő repülőgépeket. A General Atomics cég által gyártott, 11 méter hosszú, 20 méteres fesztávolságú, csaknem öt tonna össztömegű, hátul lévő turbólégcsavarral meghajtott drón 14 órát tud a levegőben tölteni. Hatótávolsága mintegy 1900 kilométer, legnagyobb sebessége 260 km/óra. 1,7 tonna fegyverzetet képes szállítani. Leggyakrabban Hellfire (Pokoltűz) típusú levegő-föld rakétákkal és lézervezérlésű bombákkal szerelik fel. Az általában 7.5 kilométeres magasságban, tehát az egyszerűbb légvédelmi eszközök hatósugarán túl repülő drónt földi irányítóközpontból vezérlik és fegyverzetét is onnan kezelik. Az Egyesült Államok több nyugat-európai országon kívül Indiának is adott el Reapereket. - H.G.

Frissítve: 2020.01.03. 19:59

23 ezer hordónyi higany-kloridra bukkanhattak halászok a Balti-tenger fenekén

Publikálás dátuma
2020.01.03. 19:10
A svéd Sundsvall látképe, amely közelében a hordókat találták. Illusztráció
Fotó: Alexander Farnsworth / Picture-Alliance / AFP
60-70 éve kerülhettek oda, a szennyező cég utódvállalatai visszautasítják, hogy az ő dolguk lenne a kiemelésük.
Veszélyes hulladékkal teli hordókat fedeztek fel halászok a Balti-tenger fenekén, a svédországi Sundsvall partjainál, írja az Euronews. Az első hordót véletlenül fogták ki, és mint kiderült, akár 23 ezer további is lapulhat a tenger mélyén. A mérgező anyag évtizedekkel ezelőtti, például PVC-műanyag előállításához használt vinil-klorid gyártásának mellékterméke, katalizátorként használták a folyamatban. A hordókat az 50-es, illetve a 60-as években halmozhatták fel a vízben.
Az évtizedek alatt erősen korrodálódott hordók most már közvetlen veszélyt jelentenek a tenger élővilágára, és egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata az eltávolításuk.

Mivel a skandináv országban jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi törvények még nem léteztek akkor, amikor a szennyező anyag a vízbe került, és maga a szennyező vállalat sincs már meg, az illetékes bíróság végül három utódvállalatot jelölt meg, amelyeknek állniuk kell a hordók megtalálásának és kiemelésének költségeit. Az érintett cégek visszautasítják, hogy az ő feladatuk lenne.
Szerző

Olajvita Moszkva és Minszk között: Európa is komolyan megérezheti, ha nem egyeznek meg

Publikálás dátuma
2020.01.03. 16:22

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Nem érkezik orosz kőolaj Fehéroroszországba, a fehérorosz export már le is állt. Nyugat felé naponta több mint egymillió hordó olaj érkezik az országot keresztező Barátság kőolajvezetéken.
A Belneftekhim fehérorosz állami energiavállalat pénteken jelentette be, hogy január elsejével felfüggesztette az olajipari termékek exportálását, írja a Reuters. A szóvivő hangsúlyozta, az intézkedés bizonytalan ideig tart. Az ok egy orosz-fehérorosz vita, aminek hatását a nyugatabbra fekvő országok, köztük
Magyarország is megérezheti, hiszen az orosz olaj Fehéroroszországon át érkezik Európába.

Ezen a csatornán át mások mellett Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország és Szlovákia vásárol Oroszországtól olajat, írja a Moscow Times nyomán a Napi.hu. Európa olajszükségletének tíz százaléka, napi több mint egymillió hordó olaj áramlik át a Fehéroroszországot keresztező Barátság kőolajvezetéken. Ugyanakkor a Reuters hírügynökség forrásai szerint egyelőre az európai behozatalt nem érinti a vita.
Az export leállításának előzménye, hogy Oroszország ugyancsak leállította a kivitelt fehérorosz partnere felé. Az ok, hogy a felek még nem tudtak megállapodni a további szállítások feltételeiről. Oroszország éveken át jelentős árengedménnyel látta el szomszédját kőolajjal, míg Fehéroroszország piaci áron adta tovább a feldolgozott olajtermékeket.
Moszkva ezzel térdre kényszerítheti a szomszédos országot, mivel a belorusz gazdaság alapja, hogy az importált olajat feldolgozva továbbértékesíti

- emeli ki a hírportál. Nem világos, mikor rendezhetik a vitát: Oroszországban január 9-éig hivatalosan munkaszünet van.
Szerző