A nukleáris biztonsági szabályzat jelenleg kifejezetten tiltja, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az új paksi blokkok engedélyezése előtt hozzájáruljon a munkagödör kiásásához – derül ki a hatóság kérdéseinkre adott válaszaiból. A kormány ugyanakkor jelenleg is dolgozik a tilalom feloldásán – erősítették meg. Más szakértők szerint ezt csak azért tehetik meg, mert bár az engedélyezés főbb szabályait az Atomtörvény rendezi, a kiadás sorrendjét csak a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat tartalmazó kormányrendelet határozza meg. Vagyis ez esetben kikerülhető a parlamenti "macera". Bár az ügyről már tavalyelőtt élénk megbeszélések zajlottak, információink szerint a magyar kormány csak nemrég kezdeményezte ennek három hónapig tartó hivatalos uniós vizsgálatát.
Lapunkat atompárti szakértők is figyelmeztették: a rendelet nem véletlenül szabályozza szigorúan a hatósági hozzájárulások lehetséges sorrendjét. Semmi sem biztosítja ugyanis, hogy egy később engedélyezett erőmű pontosan „illeszkedjen” egy korábban már jóváhagyott gödörre. Süli János Paks 2 beruházásért felelős tárca nélküli miniszter december közepén lapunknak a probléma élét azzal igyekezett elvenni, hogy a gödörásási papírokat az erőmű létesítési engedélykérelmének benyújtása után három hónappal adnák be az OAH-hoz. A munkagödörre vonatkozó kérelmet a hatóság a létesítési engedélynél jóval rövidebb idő, három hónap alatt bírálhatja el. A miniszter szerint tehát az OAH ennyi ideig párhuzamosan vizsgálhatja – így akár összefésülve – a gödör és a majdan fölé építendő erőmű terveit.
Támpontul szolgálhatnak a hatóság számára az akkorra szerinte már elkészülő, Paks 2-höz hasonló orosz atomerőművek is - vélekedett. Szakértők ennek kapcsán felvetik, felmerül-e felelősség vagy akár kártérítés kérdése, ha az OAH egy, a gödörre kiadott engedély után mégse engedélyezi az atomerőművet, vagy ha mégis, az nem követi a gödör körvonalait.
Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója már tavaly év elején beavatta az ötletet elsőként megszellőztető Direkt36-ot az ügyben lefolytatott 2018-os egyeztetéseik részleteibe. Bár már akkor hajlott a gödörtervek előzetes vizsgálatára, rögzítette: a létesítési engedély kiadása előtt megszerzett más hozzájárulások alapján a munkálatokat a megrendelő, vagyis a Paks II. Zrt. saját felelősségére és kockázatára kezdheti meg. A létesítési kérelem teljes ismerete híján a gödör engedélyét nem lehet teljes mértékben az új erőműhöz szabni - tette hozzá. (Bizonyára emiatt került azóta a három hónapos közös vizsgálat az ütemtervbe.) Akkor a főigazgató úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottságnak három hónapja van a javaslat véleményezésére. A portál a munkálatokat mind inkább siettető beruházó, az orosz állami Roszatom két évvel ezelőtti munkagödör-pályázatának jelentkezői között fellelte a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc gyakori üzlettársa, Szíjj László jegyezte Duna Aszfaltot is.
Ehhez képest értesülésünk szerint az ezt lehetővé tévő uniós vizsgálat csak tavaly év végén indult el. Süli János a Világgazdaságnak tavaly november végén azzal érvelt, hogy a Roszatom – Paks 2-vel sok szempontból párhuzamosan haladó – finn beruházásánál már most, a létesítési engedélykérelem beadása előtt ássák a gödröt. Így annak előzetes engedélyezésében nem lát semminemű enyhítést. Emellett arra is többször kitért, hogy az EU a – jelenleg már építés alatt álló – felvonulási épületek kialakításához is előzetes áldását adta.
Az OAH lapunknak most megerősítette: jelenleg is zajlik a gödörásással kapcsolatos módosítási javaslat uniós vizsgálata. Bár az Atomtörvény szerint a beadott kérelmek párhuzamosan is vizsgálhatók, a kormányrendeletben rögzített Nukleáris Biztonsági Szabályzatok nem teszik lehetővé, hogy a létesítési hozzájárulás kiadása előtt a hatóság engedélyezze a talajmunkákat. A kormány a nukleáris biztonságot szabályozó rendelet módosításával teremtene több kivételt – teszik hozzá. Ilyen a „talajszilárdítást, -kiemelést, vízkizárást célzó munkákra, különösen a résfalazásra”, valamint a „hosszú gyártási idejű berendezések" előállítására kiadott engedély. Szerintük ezek az általuk előzetesen megvizsgált módosítások nem hatnak kedvezőtlenül a jövőbeni létesítmény nukleáris biztonságára. Egyszersmind rögzítik: a munkálatok ezután is csak az engedélyes saját kockázatára végezhetők, mivel a későbbi jóváhagyások még változhatnak. Igaz, a már kiadottak is módosíthatók. Szintén megjegyzik: a tervezett szabálymódosítások nem érintik a felvonulási épületek kérdését. Az OAH utoljára tavaly januárban járult hozzá egy százfős étteremhez és főzőkonyhához, de további felvonulási épületek kérelmeire is készül ütemterv. A Paks II. Zrt. jelzése szerint létesítési engedélykérelmüket 2020. június 30-ig adják be – közölte a hatóság.
