Viharos szél és 48 fokos hőség súlyosbítja a tüzeket Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.01.04. 14:11

Fotó: PETER PARKS / AFP
Szeptember óta már 23 ember halt meg a katasztrófában.
Szélsőséges időjárási körülmények súlyosbították a bozóttüzeket Ausztráliában: szombaton Sydney egyes részein a hőmérséklet meghaladta a 48 Celsius-fokot, és a szél sebessége helyenként elérte az óránkénti 80 kilométert is. A meteorológiai intézet megerősítette, hogy a Sydneytől nyugatra fekvő Penrith elővárosban 48,9 Celsius-fokot mértek, ez nemcsak sydneyi rekord, szombaton ez volt a világ legmelegebb pontja. Canberrában szintén új rekordot – 44 Celsius-fokot – mértek. Scott Morrison kormányfő bejelentette, hogy 3000 tartalékost mozgósítanak a lángok elleni küzdelemhez. A tartalékosok behívása először történik meg az ország történelmében – mutatott rá Linda Reynolds védelmi miniszter. Victoria és Új-Dél-Wales államok part menti vidékein a legsúlyosabban érintett részeken megszakadt a telefon-, az internet- és az áramszolgáltatás. A hatóságok figyelmeztettek, hogy a legnépesebb – 8 milliós lélekszámú – államban és legnagyobb városában, Sydneyben áramszünetek várhatók, miután a tűzben két transzformátorállomás is leégett. Twitter-üzenetében az állam energiaügyi minisztere felszólította a lakosságot, hogy csökkentse az áramfogyasztást. Gladys Berejiklian, Új-Dél-Wales miniszterelnöke újságírók előtt kijelentette, hogy a komoly veszélyek és sok, szükséghelyzetet kiváltó tűz miatt nem tanácsolja a lakosoknak, hogy bárhova elinduljanak. Az államban vasárnapra teljes tűzgyújtási tilalmat rendeltek el.

Szeptember óta 23 ember vesztette életét

A lángok hetek óta tombolnak Ausztráliában. Victoriában az állam történelmében most először rendeltek el szükségállapotot, míg Új-Dél-Walesben november óta már a harmadik szükségállapotot rendelték el, ezúttal egy hétre. Új-Dél-Walesben 148 helyen ég a bozót, 11 tűzesetnél vészhelyzet alakult ki: a lángok olyan kiterjedtek, hogy már túl késő elmenekülni, a helyszínen kell menedéket keresni. Victoriában több mint 50 tűz ég, 14-nél van vészhelyzet. Szombaton újabb két ember vesztette életét a bozóttüzekben. Szeptember óta 23 ember halt meg a katasztrófában. Két ember a Dél-Ausztrália államhoz tartozó Kenguru-szigeten halt meg, ahol december 20. óta tombolnak a lángok, de péntek este nagyon súlyosra fordult a helyzet az állam miniszterelnöke, Steven Marshall szerint. A harmadik legnagyobb ausztráliai szigeten 150 ezer hektár áll lángokban, turistalátványosságok és egy látogatóközpont is ég. Délkelet-Ausztrália tengerparti városaiból emberek tízezreit menekítették ki, a rendkívüli hőhullám és az erős szelek miatt. A tűzoltóság szerint ez az ország történelmében békeidőben történt legnagyobb evakuálás.

Több mint 5,25 millió hektáron pusztítanak a lángok

Az ausztrál hadsereg szombaton folytatta a Victoria állambeli Mallacoota város tengerpartján rekedt mintegy 4000 ember kimentését. Victoriában hat embert tartanak eltűntként nyilván. Shane Fitzisimmons új-dél-wales-i tűzoltósági vezető elmondta: attól tart, hogy a Sydneytől 80 kilométerre délnyugatra fekvő Green Wattle Creek folyónál tomboló tűz, amely már több mint 264 ezer hektárnyi területet pusztított el, elérheti Sydney nyugati elővárosait. Ausztrália mind a hat államában pusztítanak a lángok, a bozóttüzek idén a szokásosnál korábban, szeptemberben kezdődtek. Az ország további közigazgatási egységei közül a Canberrát magában foglaló szárazföldi területet – az Ausztráliai Fővárosi Területet – megkímélték a lángok. Eddig több mint 1500 ház égett le, a lángok több mint 5,25 millió hektáron pusztítanak Ausztráliában. Augusztusban az Amazonas-vidéken 2,5 millió hektár lett a lángok martaléka, Kaliforniában pedig 2018-ban – az Egyesült Államok e tagállamának legsúlyosabb erdőtüzeiben – 800 ezer hektárnyi terület pusztult el.

Zajlik a mentőakció

Szombat reggel, húsz órás hajóutat követően Melbourne közelébe érkezett meg a délkelet-ausztráliai Mallacoota tengerparti üdülőhelyről kimenekítettek első csoportja. Szilveszterkor mintegy négyezer ember keresett menedéket a bozóttűz elől Mallacoota tengerparti strandján. A térségben tombolt az egyik leghevesebb a tűz, amely teljesen elzárta a menekülés lehetőségét a szárazföldön. A hatóságok szerint hetek telhetnek el, amíg a területről vezető utakat ismét használni lehet majd. Egy 16 éves lány, Emily Wellington, az egyik kimenekített, aki két hétre érkezett az üdülőhelyre ismerőseivel, azt mondta, a menekülés közben elszakadt szüleitől, és nagyon félelmetes volt a lángok látványa. A lány egyike volt annak a 58 asztmás embernek, akit elsőként evakuáltak. Azért esett rájuk a választás, hogy ne hatalmasodjon el rajtuk a tűz miatt kialakult asztmájuk. Egy másik lány, Darcy Brown arról beszélt, hogy a lángok nagyon hirtelen érték el településüket. Az ég teljesen vörösbe borult, majd nem sokkal később a táj elszenesedett. A lángok hihetetlen sebességgel terjedtek. A lányok egy, a Melbourne-től 65 kilométerre délkeletre fekvő, menedékközpontban beszéltek megpróbáltatásaikról azután, hogy az ausztrál haditengerészet Sycamore nevű hajójával mások társaságában megérkeztek. Egy nagyobb hajóval később mintegy ezer ember szállítanak el az üdülőhelyről.

Témák
Ausztrália tűz

Gallyakkal vakarózó északi lundát videóztak le a kutatók Izlandon

Publikálás dátuma
2020.01.04. 11:25
Lunda (Fratercula arctica)
Fotó: Shutterstock
Ez az első bizonyíték a tengeri madarak eszközhasználatára.
Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban az Oxfordi Egyetem és a Dél-izlandi Természetkutató Központ szakemberei leírták, hogy az északi lundák miként vakarják testüket gallyakkal. Az elmúlt évtizedekben a kutatók számos példát találtak arra, hogy fákon élő madarak eszközöket használnak. Megfigyeltek varjakat, amint számos célra eszközt alkalmaztak, papagájokat, amelyek kövekkel törtek fel kagylókat. Tengeri madarak eszközhasználatát azonban még soha nem tapasztalták. Mivel számos ilyen madárfajnak viszonylag kicsi az agya, azt hitték róluk, hogy nincs meg a képességük az eszközhasználatra – olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatócsoport egyik tagja négy éve tanúja volt annak, amint egy északi lunda megragad egy gallyat és elkezdi vakarni vele a hátát. Mivel nem volt nála kamera, nem tudta rögzíteni az eszközhasználatot. A közelmúltban a kutatók videofelvételt tudtak készíteni arról, hogy egy északi lunda megragad egy kicsiny gallyat és megvakarja vele a hasát. Amellett, hogy ez az első bizonyíték egy tengeri madár eszközhasználatára, ez az első megfigyelés arról, hogy bármilyen madár eszközt használ arra, hogy vakarja magát.
A videóra vett lunda az izlandi Grimsey-szigeten él, ahol a madarak szenvednek a tollazatukban élő parazitáktól. A múlt évben ráadásul igen súlyos volt a terület kullancsfertőzöttsége. A kutatók feltételezik, hogy az éles gally használatával hatékonyabban tudták eltávolítani magukról a rovarokat, mint csőrükkel. A kutatók megjegyezték, hogy két, egymástól igen távoli helyen is tanúi voltak az ilyen eszközhasználatnak, ezért valószínű, hogy az északi lundák körében mindennapos az eszközhasználat.
Szerző
Témák
madarak Izland

Több százmillió állat pusztulhatott el a tűzben Új-Dél-Wales államban

Publikálás dátuma
2020.01.03. 16:00
Megégett koalát ápolnak a Port Macquarie-i állatkórházban
Fotó: SAEED KHAN / AFP
Pénteken 150 bozóttűz tombolt Ausztrália legnagyobb lélekszámú államában.
Csak Új-Dél-Wales államban 480 millió madár, hüllő és emlős pusztulhatott el a szeptemberben kezdődött bozót- és erdőtüzekben – számította ki a Sydney-i Egyetem ökológusa, Chris Dickman. Olyan állatokat, mint a békák, denevérek vagy rovarok, a kutató nem is vett számításba, ezeket is figyelembe véve a tűzvészben elpusztult állatok száma sokkal nagyobb lenne. Pénteken 150 bozóttűz tombolt Új-Dél-Walesben, Ausztrália legnagyobb lélekszámú államában. A futótüzek eddig 3,6 millió hektárnyi területet perzseltek fel, 1800 lakóházat pusztítottak el vagy rongáltak meg. A lángokban legalább húsz ember vesztette életét, közülük nyolc ezen a héten. A Sydney Morning Herald által idézett kutató a Természetvédelmi Világalap (WWF) egy 2007-es jelentését vette alapul, amely az erdőirtási statisztikák és az emlősök sűrűségére vonatkozó becslések alapján próbálta kikalkulálni, milyen hatással lehet Ausztrália élővilágára az erdő- és bozótirtás. A bozóttüzek Ausztrália összes államát sújtják, de az új kutatás csak Új-Dél-Walesre terjedt ki, és szándékosan nagyon óvatos volt. Az állatpusztulás valós mértéke sokkal nagyobb lehet a becsültnél - hangsúlyozta a Sydney-i Egyetem közleménye. A jelenlegi futótüzek példa nélküli katasztrófát képeznek a fauna szempontjából – jelentette ki Chris Dickman, aki szerint az Új-Dél-Walesre vonatkozó becslést az ország egészére kivetítve az egymilliárdot is elérheti a bozót- és erdőtüzekben eddig elpusztult emlősök, madarak és hüllők száma. Az állatoknak csak egy része pusztul el közvetlenül a tűzvészben, egy részük a táplálék és a menedékhely hiánya miatt vész oda a tűzvész következményeként – mutatott rá a kutató.
Szerző
Témák
Ausztrália tűz
Frissítve: 2020.01.03. 17:02