Irán;Donald Trump;csapás;Szulejmáni;

- Óriási csapássorozattal fenyegette meg Trump Iránt

Ha Teherán bosszút áll tábornoka meggyilkolása miatt, az Egyesült Államok nagyon gyorsan és keményen fog válaszolni – üzente az amerikai elnök.

Csapássorozattal fenyegette meg Iránt Donald Trump vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok (az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz alakulatának vezetője, az iráni hírszerzés kémfőnöke volt - a szerk. ) meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen.

A mikroblogban Donald Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, s Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott - írja az MTI.

  "Legyen ez figyelmeztetés, hogy ha Irán bármennyi amerikaira vagy amerikai érdekeltségekre csapást mér (...), mi 52 iráni helyszínt (az Irán által ejtett 52 amerikai túsznak megfelelően) vettünk célba, némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, s ezekre a célpontokra és magára Iránra most is nagyon gyorsan és nagyon keményen le fogunk sújtani. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést" - írta Trump, aki oldalán azzal is eldicsekedett, hogy kétezer milliárd dollárt költenek katonai felszerelésekre, és

ha Irán még egyszer rájuk támad, olyan csapást mérnek a közel-keleti országra, mint soha azelőtt.

A bejegyzést Trump  nem sokkal azután tette közzé, hogy a Fehér Ház bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni tábornok és konvoja elleni, a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett péntekre virradóra végrehajtott légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi házelnök azt mondta: igencsak szokatlan, hogy egy ilyen dokumentumot titkosítottak, mert ez szerinte azt jelzi, hogy "a kongresszust és az amerikai népet homályban hagyják a nemzetbiztonságunkat illető kérdésekben". 

Az Egyesült Államok már Szulejmáni meggyilkolása előtt kiélezett küzdelmet folytatott az Iránhoz köthető félkatonai alakulatokkal, így az iraki Kataib Hezbollah katonáival is. A fordulópontot az jelentette, hogy a Hezbollah-szárny a közelmúltban rakétatámadást intézett Irakban egy amerikai támaszponttal szemben, mely már egy amerikai állampolgár  - egyes hírek szerint egy zsoldos - halálával járt.

 Válaszlépésként az amerikai haderő légicsapást mért egy Hezbollah-állásra, 25 fegyveressel végezve;  majd Bagdad nemzetközi repülőtere mellett egy drónról rakétával lőtték ki Szulejmánit és Kataib Hezbollah vele utazó egyik vezetőjét is.

A túszválság, ami Jimmy Carter bukását okoztaTrump célzása az 1979-es válságra az Egyesült Államok történelmének egyik megalázó epizódját idézte fel. Az iráni iszlám forradalom győzelme után az Egyesült Államok ellen tüntető teherániak behatoltak az amerikai nagykövetség épületébe és 52 amerikai diplomatát és állampolgárt ejtettek túszul. A túszejtők vezetője egy fiatal orvostanhallgatónő, Maszumeh Ebtekar volt, aki később alelnök lett. A túszválság 444 napig tartott, és Jimmy Carter amerikai elnök jórészt ebbe bukott bele. A túszok szabadon bocsátását az újonnan megválasztott elnök, Ronald Reagan érte el. 

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 5.