Óriási csapássorozattal fenyegette meg Trump Iránt

Publikálás dátuma
2020.01.05. 08:35

Fotó: JIM WATSON / AFP
Ha Teherán bosszút áll tábornoka meggyilkolása miatt, az Egyesült Államok nagyon gyorsan és keményen fog válaszolni – üzente az amerikai elnök.
Csapássorozattal fenyegette meg Iránt Donald Trump vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok (az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz alakulatának vezetője, az iráni hírszerzés kémfőnöke volt - a szerk. ) meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen.
A mikroblogban Donald Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, s Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott - írja az MTI.   "Legyen ez figyelmeztetés, hogy ha Irán bármennyi amerikaira vagy amerikai érdekeltségekre csapást mér (...), mi 52 iráni helyszínt (az Irán által ejtett 52 amerikai túsznak megfelelően) vettünk célba, némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, s ezekre a célpontokra és magára Iránra most is nagyon gyorsan és nagyon keményen le fogunk sújtani. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést" - írta Trump, aki oldalán azzal is eldicsekedett, hogy kétezer milliárd dollárt költenek katonai felszerelésekre, és
ha Irán még egyszer rájuk támad, olyan csapást mérnek a közel-keleti országra, mint soha azelőtt.

A bejegyzést Trump  nem sokkal azután tette közzé, hogy a Fehér Ház bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni tábornok és konvoja elleni, a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett péntekre virradóra végrehajtott légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi házelnök azt mondta: igencsak szokatlan, hogy egy ilyen dokumentumot titkosítottak, mert ez szerinte azt jelzi, hogy "a kongresszust és az amerikai népet homályban hagyják a nemzetbiztonságunkat illető kérdésekben".  Az Egyesült Államok már Szulejmáni meggyilkolása előtt kiélezett küzdelmet folytatott az Iránhoz köthető félkatonai alakulatokkal, így az iraki Kataib Hezbollah katonáival is. A fordulópontot az jelentette, hogy a Hezbollah-szárny a közelmúltban rakétatámadást intézett Irakban egy amerikai támaszponttal szemben, mely már egy amerikai állampolgár  - egyes hírek szerint egy zsoldos - halálával járt.  Válaszlépésként az amerikai haderő légicsapást mért egy Hezbollah-állásra, 25 fegyveressel végezve;  majd Bagdad nemzetközi repülőtere mellett egy drónról rakétával lőtték ki Szulejmánit és Kataib Hezbollah vele utazó egyik vezetőjét is.

A túszválság, ami Jimmy Carter bukását okozta

Trump célzása az 1979-es válságra az Egyesült Államok történelmének egyik megalázó epizódját idézte fel. Az iráni iszlám forradalom győzelme után az Egyesült Államok ellen tüntető teherániak behatoltak az amerikai nagykövetség épületébe és 52 amerikai diplomatát és állampolgárt ejtettek túszul. A túszejtők vezetője egy fiatal orvostanhallgatónő, Maszumeh Ebtekar volt, aki később alelnök lett. A túszválság 444 napig tartott, és Jimmy Carter amerikai elnök jórészt ebbe bukott bele. A túszok szabadon bocsátását az újonnan megválasztott elnök, Ronald Reagan érte el. 

Szerző

Szabad szemmel: tökéletesen leírják Orbán rendszerét, mégsem Magyarországról van szó

Publikálás dátuma
2020.01.05. 07:13

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 5.
Spiegel Az EU megfigyelő mechanizmusa legutóbb is azt állapította meg, hogy Bulgária jó úton halad a jogállam megteremtése felé, ám az ország évek óta leghátul kullog, ha a korrupció és a sajtószabadság állapotát vesszük a tagállamokban. Ennek ellenére az ősszel közzétett jelentés kilátásba helyezi, hogy Brüsszel a jövőben már nem figyeli árgus szemekkel a bolgár politika alakulását. Hogy az unió mi alapján jutott kedvező következtetésekre, az rejtély, mert ugyan Szófia erős embere, Boriszov, aki jó egy évtizede van hatalmon, Orbántól eltérően kerüli az összecsapásokat a Bizottsággal, és nem is vetemedik olyan szóbeli kirohanásokra, mint magyar kollégája, de odahaza meglehetősen keményen tartja kézben a dolgokat. A törvény az, amit ő mond és parancsol, sokszor csak telefonon. Szeret jópofizni, mert semmiképpen sem akar autokratának látszani. Ám amit csinál, annak nem sok köze van a jogállamisághoz. Csak nagyon ritkán indul nyomozás olyan vesztegetési ügyekben, amelyekben politikusok, vagy a kormányhoz közelálló üzletemberek érintettek. Független sajtóorgánum már nemigen működik. Az újságírók a megélhetésüket kockáztatják, ha netán lelepleznek valamilyen visszaélést. Tavaly derült ki, hogy kormánypárti és ellenzéki notabilitások jóval a piaci ár alatt szereztek meg luxuslakásokat Szófiában. Ebbe azért 3 miniszter és hatalmon lévő GERB frakcióvezetője belebukott. De ezen túlmenően a vizsgálat nem állapított meg semmiféle turpisságot. Mások a saját céljaikra fordítottak a vidéki idegenforgalom fejlesztésére szánt EU-s pénzeket. A korrupciót vizsgáló bizottságot most egy olyan volt főügyész vezeti, aki annak idején, a vádhatóság élén egyetlen nagy botrányt sem tisztázott kellőképpen. Pedig akkor volt Bulgária legnagyobb bankválsága is, a KTB csődje miatt. Az ügy idáig kétmilliárd euróba került az adófizetők számára. Ráadásul hírek szerint a jogászt szoros kapcsolatok fűzik a visszaélések egyik főszereplőjéhez. A médiát immár csaknem teljes egészében oligarchák között osztották fel, ők különféle politikai pártokhoz állnak közel. Ily módon a hatalomnak, a vállalkozóknak és a köztisztviselőknek nem kell túlzottan tartaniuk a nyilvánosságtól. Az állapotokra csupán egyetlen példa: versenyjogi aggályok miatt egy cseh jelentkező nem vehette meg a svéd tulajdonostól az ország legnagyobb médiakonszernjét. Amikor viszont Boriszov két milliárdos cimborája jelentkezett be vásárlási szándékkal, már nem voltak ilyen fenntartások.  
Guardian A lap azt tanácsolja a brit Munkáspártnak, hogy az szívlelje meg a baloldal világméretű visszaesésének tanulságait, ha ki akar lábalni a választási vereség utáni sanyarú helyzetéből. Ez persze nem menti fel a Labourt a saját maga által elkövetett hibák felelőssége alól, de tény, hogy a szociáldemokrácia mindenütt válságban van, legyen szó a németekről, a franciákról, az olaszokról, osztrákokról és így tovább. Európa távolabbi részein pedig igen kevés a reménysugár. Magyarországot és Lengyelországot tekintélyelvű, jobbos rezsim irányítja, a balközép erők teljesen margóra szorultak. Brazíliában a szélsőjobb jelöltje futott be a baloldal képviselő képviselője előtt, Indiában pedig a szélsőséges BJP tönkreverte az egykor egyeduralkodó, világi, balos Kongresszus Pártot. Északon ígéretesen megújul a baloldal, de ezen kívül csupán az Ibériai-félsziget nyújt vigaszt. Ezért érdemes számba venni a portugál szocialisták sikerének titkát. A párt 5 éve radikális erőkkel állt össze, majd balra tolódott, és a végén ennek köszönhetően futott be. Spanyolországban új, haladó kormány hívogat, hála a szocialisták és a radikális baloldali Podemos összefogásának. A jobboldali populizmus és a kulturális háború korában, amikor meggyengült a hovatartozás és az identitás érzése, mind a radikális, mind a középbalnak kellő alázattal el kell ismernie, hogy egyikük sem tudja a választ. Illetve Macron jelenti a sajátos riposztot, aki azonban nem tartozik a baloldal egyetlen árnyalatához sem, regresszív politikát folytat, vagyis a gazdagokat jutalmazza, viszont csak a 2. fordulóban tudta legyűrni szélsőséges vetélytársát. De a felmérések szerint ott már bárki más győzni tudott volna Le Pen ellen, beleértve a radikális balt is. Egy sor országban éles ellentét alakult ki az idős, tehetős, konzervatív rétegek, illetve haladó nézeteket valló fiatalabb korosztályok között, amelyeket sújt a gazdasági bizonytalanság. Ebben a helyzetben igen nehéz nyerő szövetséget létrehozni vagy a középbalon vagy még radikálisabban balos alapokon.
Szerző

Lopott terepjáróval, jogosítvány nélkül utazott át Németországon egy tinédzser

Publikálás dátuma
2020.01.04. 19:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A fiú még szilveszterkor, Alsó-Szászországban lopta el a terepjárót, és csak három nappal később fogták el.
Napokon keresztül jogosítvány nélkül autózott lopott terepjáróval egy 16 éves fiú Németországban anélkül, hogy lebukott volna. A rendőrség közlése szerint
a fiú Alsó-Szászországban lopta el a terepjárót még szilveszterkor és csak három nappal később fogták el.

Miközben a helyi rendőrség tűvé tette utána a tartományt, a fiú – eddig ismeretlen útvonalon – Bajorország felé tartott. A fiú végül az észak-bajorországi Bad Kissingen városkában egy rendőrségi ellenőrzésen akadt fenn. A rendőrség közlése szerint a fiúnak semmi baja nem esett, csak éhes volt.
„Mindig Bajorországba vágytam”

– magyarázta tettét a tinédzser a rendőröknek.

A nyomozók szerint a fiúnak a megtett távolság alapján
legalább kétszer tankolnia is kellett, de egyszer sem fizetett az üzemanyagért.

A fiút szülei még péntek este hazavitték, a lopott terepjárót pedig el kellett vontatni, mert a háromnapos út alatt a közlekedésre alkalmatlanná vált, egyebek mellett teljesen tönkrement a hátsó ablaka. A fiú ellen eljárás indul.
Szerző