Szankciókkal fenyegette meg Irakot Donald Trump amerikai elnök arra az esetre, ha Bagdad távozásra szólítja fel az amerikai csapatokat. Mint nyilatkozta, több milliárd dolláros számlát nyújt be az arab országnak, ha az amerikai katonákat a vasárnap elfogadott parlamenti határozat értelmében kötelezik az ország elhagyására: Washington anélkül nem távozik Irakból, hogy ne téríttetné meg az amerikai haderő ottani költségeit.
A bagdadi parlament nem kötelező érvényű határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból.
A síita képviselők támogatásával elfogadott határozat felszólítja Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt, hogy vonja vissza az amerikai katonák behívására és ott tartózkodására vonatkozó kormányzati döntést. A döntésnek akkor lesz következménye, ha a miniszterelnök hivatalosan is kezdeményezi a nemzetközi erők kivonulását.
A döntést azt követően hozták meg, hogy Trump parancsára Bagdadban, az ország fővárosában hajtott végre előzetes egyeztetés nélkül légicsapást az amerikai hadsereg, mely során meggyilkolták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét, és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az Irán támogatását élvező Népi Mozgósítási Erők nevű, több milíciát tömörítő iraki ernyőszervezet irányítóját. Irak még 2014-ben kérte az Egyesült Államok katonai segítségét, hogy 2014-ben az ország mintegy kétharmadát elfoglalták az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet terroristái. Az országban gyakorlatilag 2003 óta, azaz az Egyesült Államok offenzívája óta háborúk és polgárháborúk váltják egymást.
Trump Irak mellett Iránt is újra megfenyegette: ismét elmondta, hogy Washington kész akár iráni kulturális létesítményekre, kulturális örökségi helyszínekre is csapást mérni. "Ők meggyilkoltatták az embereinket, megkínoztattak és megcsonkíttattak amerikaiakat, de nekünk ne legyen szabad bántani kulturális örökségük helyszíneit... Ez így nem igazságos" - mondta. A műemlékek szisztematikus rombolását eddig leginkább csak az ISIS terroristái végezték.
Johnson: Nem fogjuk megsiratni Szulejmáni halálátNagy-Britannia nem fogja siratni Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda amerikai dróncsapásban megölt parancsnokát – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap a nyugati szövetségesekkel folytatott konzultációiról beszámolva, ugyanakkor önuralomra szólított a Szulejmáni halálára adott válaszokban. Johnson, aki nyilatkozata szerint Donald Trump amerikai elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel is beszélt, a feszültség minden fél részéről történő enyhítését szorgalmazta. Szulejmáni „volt a felelős azért, hogy a térségben egy bomlasztó és destabilizáló viselkedés mintája alakult ki. Tekintettel arra, hogy vezető szerepet játszott azokban az akciókban, amelyek ártatlan civilek és nyugati katonák ezreinek a halálához vezettek, halálát nem fogjuk megsiratni” – szögezte le nyilatkozatában Johnson. Hozzátette ugyanakkor: „A bosszúért és megtorlásért kiáltó felhívások csak még több erőszakot fognak eredményezni a térségben, s ez senkinek sem áll az érdekében.” „Szoros kapcsolatban állunk minden féllel, hogy a feszültség csökkentésére bátorítsunk” – mondta. Egyúttal leszögezte, hogy lépéseket tettek a térségben lévő brit személyi állomány és a brit érdekeltségek biztonságának növelésére. Ez volt a brit miniszterelnök első nyilatkozata a közel-keleti feszültségek fellángolásáról, amióta Washington pénteken célzott támadással Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát.
Előzőleg vasárnap Dominic Raab brit külügyminiszter a Sky News hírtelevízió műsorában elmondta, hogy a nap folyamán már egyeztetett telefonon Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnökkel és Barham Száleh iraki elnökkel, s iráni hivatali partnerével, Mohamad Dzsavád Zaríffal is tervez tárgyalni. Raab hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy van lehetőség a diplomáciai rendezésre. A PA brit hírügynökség jelentése szerint Raab az iraki vezetőkkel folytatott megbeszélésén megpróbálta rávenni Irakot, engedje meg, hogy a brit katonák az országban maradhassanak és folytathassák a harcot az Iszlám Állam (terrorszervezet) fegyveresei ellen. Az iraki parlament ugyanis a nap folyamán határozatban szorgalmazta az országban állomásozó külföldi csapatok kivonását.
Berlin, Párizs és London megállapodott vasárnap, hogy közösen dolgoznak a Szulejmáni halála miatt kialakult közel-keleti feszültség csökkentéséért – közölte a német kormányszóvivő azt követően, hogy Angela Merkel telefonon tárgyalt Emmanuel Macronnal és Boris Johnsonnal. A három vezető „egyetértett abban, hogy sürgős deeszkalációra” van szükség. „Különösen Iránt nyomatékosan felszólítjuk arra, hogy tanúsítson önmérsékletet a jelenlegi helyzetben” hangsúlyozta a német kormányszóvivő.
A francia elnöki hivatal közlése szerint Macron külön is tárgyalt telefonon Donald Trump amerikai elnökkel, Franciaország teljes szolidaritásáról biztosítva a szövetségeseket az Irakban harcoló koalíció ellen az elmúlt hetekben végrehajtott támadások fényében. A francia elnök aggodalmát fejezte ki az eddig Kászim Szulejmáni tábornok vezette al-Kudsz különleges egység destabilizáló tevékenységével kapcsolatban, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "el kell kerülni minden olyan intézkedést", amely a térség további destabilizálásához vezetne.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a CNN Türk televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy felborítaná a térség egyensúlyát, ha Irakot az amerikai-iráni feszültségek konfliktusövezetévé változtatnák. Az interjúban Erdogan azt mondta, Törökország aggodalommal követi a Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölése nyomán keletkező kockázatokat.
A NATO nagyköveti tanácsa hétfőn, Jens Stoltenberg főtitkár kezdeményezésére rendkívüli ülést tart, hogy megvitassa Szulejmánival végző amerikai dróncsapás nyomán kialakult közel-keleti helyzetet - közölte vasárnap este az észak-atlanti szövetség egyik tisztségviselője.
