Aligha jön el a pápa Magyarországra

Publikálás dátuma
2020.01.06. 08:00
Csíksomlyón
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Nagyon kicsi az esély arra, hogy a katolikus egyházfő szeptemberben eljön Budapestre, az eucharisztikus világkongresszusra.
Korábban sosem tudtunk ennyire keveset az adott év elején a pápa éves programjáról. Egyetlen hivatalos utat sem konkretizáltak, ami önmagában nem jelent semmit, hiszen gyakran fordul elő, hogy a lelkipásztori vizit előtt csak egy-két hónappal jelenti be hivatalosan az eseményt a Vatikán. Pedig Magyarország számára különösen érdekes, hová is készül 2020-ban a katolikus egyház feje, hiszen szeptember 13-20 között Budapesten rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelyet a Szentszék egyik hivatala, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága szervez. Mondhatjuk azt, idén kínálkozik a legnagyobb esély Ferenc pápa magyarországi látogatására. Reálisan szemlélve azonban szinte kizárt, hogy az egyházfő is ellátogat majd a magyar fővárosba, s ennek nem csak a politikai ellentétek az okai. Hiába tartják rendkívül fontosnak a Vatikánban is az eucharisztia, az oltáriszentség tiszteletét, ritka az, hogy maga a pápa látogat el az eseményre. Utoljára pápa húsz éve, 2000-ben ment el személyesen a világkongresszusra. Igaz, akkor éppen Rómában rendezték meg, így II. János Pálnak nem kellett sokat utaznia. Majdnem újabb 80 évet kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy hasonló esetre példát találjunk az egyháztörténetben, szépséghiba, hogy amikor 1922-ben XI. Piusz részt vett az eucharisztikus világkongresszuson, akkor szintén az olasz főváros adott neki otthont. A múltban egyetlen olyan alkalmat sem találunk, amikor Rómán kívül lett volna az esemény és az egyházfő jelen lett volna rajta. Szemben a katolikus ifjúsági világtalálkozókkal, amelyekre rendre elmegy a mindenkori pápa. Azért is tűnik valószínűtlennek Ferenc pápa érkezése, mert tavaly áprilisban magyar hívek tízezrei előtt mondott szentmisét Csíksomlyón. Áder János egyébként még 2013 szeptemberében járt a katolikus egyházfőnél. Akkor a magyar köztársasági elnök azt közölte, 2016-ban látogat el a pápa Magyarországra. E kijelentése már akkor túlságosan is derűlátónak látszott, hiszen nagyon ritka az, s valamiféle különleges egyházi eseménynek kell lennie, hogy a pápa már évekre előre beiktasson programjai közé egy külföldi lelkipásztori utat. Nem mellékes az sem, hogy a magyar kormány és a Szentszék, illetve a pápa viszonya nem éppen felhőtlen. Ferenc pápa közismerten nem szívleli a jobboldali populista, bevándorlás és falakat emelő politikusokat. S nyilván az ő fülébe is eljutott Magyarországon szolgáló apostoli nunciusa révén, hogy milyen jelzőkkel illették egyes kormányhoz közel álló véleményvezérek.  Ferenc pápa idei programjai között természetesen szerepelnek olyan események, amelyek mondhatni kötelezőek a mindenkori pápa számára. Ilyenek a nagyheti szertartások, a pünkösdi szentmisék, valamint a karácsonyi liturgia. Ami biztos, hogy január 12-én, az Úr megkeresztelkedésének ünnepén szentmisét mutat be a Sixtus-kápolnában, s az ilyenkor szokásos tradíció szerint, gyermekeket keresztel meg. Februárban, a dél-itáliai Bariban pedig a Földközi-tengeri régió püspökei találkozóján vesz részt. Biztosra vehető, hogy ellátogat ide – a tervek szerint február 23-án -, hiszen nyilvánvalóan szó lesz a menekültekről, akik a tengeren keresztül próbálják meg elérni az Európai Uniót. Mindeddig csak ezek a programjai ismertek. Idén nem rendeznek a katolikus egyház jövője szempontjából fontos püspöki szinódust a Vatikánban, nem terveznek „válságcsúcsot” sem valamely égető kérdésben. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy idén egyáltalán ne menne külföldre. 2020-ra helyezte kilátásba iraki látogatását, amit Pietro Parolin államtitkár is megerősített. Az Egyesült Államok és Irán elmérgesedett viszonya miatt azonban erősen kérdésessé vált ez a vizit, bár a pápát sosem zavarta, ha válság sújtotta övezetbe kellett elmennie. Igaz, egy ilyen út nem is csak tőle függ, hanem attól is, hogy a bagdadi kormányzat tudja-e szavatolni a biztonságát. Ugyanez igaz a világ legfiatalabb államába, Dél-Szudánba tervezett látogatására is, amelyre Justin Welby canterbury érsekkel együtt érkezne. Híresztelések szerint ázsiai körutat is tervez Indonéziába és Pápua Új-Guineába. Indonézia a világ legnépesebb muzulmán állama, Ferenc pápa fontosnak tartja az iszlám közösséggel folytatott párbeszédet. Biztosnak tűnik, hogy idén sem megy el szülőhazájába, Argentínába, de latin-amerikai út sincs tervben.

Ferenc pápa mérlege

A katolikus egyházfő megválasztásának évében, 2013-ban egyszer, 2014-ben és 2015-ben ötször-ötször, 2016-ban hatszor, 2017-ben és 2018-ban négyszer-négyszer, 2019-ben pedig kilenc alkalommal vett részt külföldi látogatáson. (Egynek vesszük több országban tett körútjait, illetve nem számítjuk bele az olaszországi egyházmegyékben tett vizitjeit.) Várhatóan idén kevesebb utat vállal, mint az előző évben, a térde ugyanis láthatóan egyre nehezebben bírja a valóban komoly megterhelést.

Lerohant egy kenyai légitámaszpontot az al-Shabaab, három amerikai meghalt

Publikálás dátuma
2020.01.06. 07:10

Fotó: Xin Huashefa / AFP / Xinhua News Agency
Két másik amerikai állampolgár megsebesült a Manda Bay bázis elleni támadásban.
Az al-Shabaab szomáliai dzsihadista szervezet vasárnapra virradóra lerohant egy kenyai légitámaszpontot, amelyet az amerikai hadsereg is használ terrorellenes műveletekhez, a támadásban három amerikai állampolgár is életét vesztette – közölték a kenyai és az amerikai hatóságok. A szélsőségesek egy amerikai katonával és az amerikai hadsereg két szerződéses alvállalkozójával végeztek, két másik amerikai állampolgár pedig megsebesült a Manda Bay bázis elleni támadásban a szomáliai határon lévő Lamu megyében. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatra felesküdött fegyveresek a földön megsemmisítettek két amerikai repülőgépet és két helikoptert, valamint több harci járművet is, mielőtt visszaverték volna őket. Az AP amerikai hírügynökség szerint ez volt az első alkalom, hogy az al-Shabaab amerikai csapatokra támadt a kelet-afrikai ország területén. Paul Njuguna, a kenyai hadsereg szóvivője szerint öt támadót megöltek. A támadás elkövetőjeként az al-Shabaab szomáliai dzsihadista szervezet jelentkezett. Az iszlamisták állítása szerint 17 amerikai áldozat volt, kilenc kenyai katonát megöltek és hét harci repülőgépet tettek tönkre harcosaik. Az amerikai haderő afrikai parancsnoksága (AFRICOM) túlzónak nevezte és visszautasította a terroristák állítását. Az AFRICOM parancsnoksága alatt szolgáló Karl Wiest ezredes szerint a támadás idején a bázison mintegy 150 fős amerikai katonai személyzet tartózkodott, amely kelet-afrikai országok katonáinak kiképzésében vesz részt és támogatja őket a terrorellenes harcban.
Szerző
Témák
Kenya

Szabad szemmel: már biztosra vehető, hogy Horvátország nem a magyar és a lengyel úton halad majd

Publikálás dátuma
2020.01.06. 07:07

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 6.
Yahoo/Bloomberg Az a baloldali politikus lesz a következő 4 évben Horvátország elnöke, aki bevitte Zágrábot az unióba. Zoran Milanovics csaknem 53 százalékkal verte hivatalban lévő riválisát, Grabar Kitarovicsot, a kormánypárt, a HDZ jelöltjét. Ily módon feladja a leckét a miniszterelnöknek a készülő parlamenti választások előtt, éppen akkor, amikor a horvátok látják el az EU soros elnöki tisztét. Azt ígéri, hogy elutasítja a szélsőséget, küzd a széles körben elharapózott vesztegetések ellen és megállítja a fiatalok elvándorlását. Vetélytársa ezzel szemben bevándorlás-ellenes jelszavakkal próbálkozott, magyar és lengyel mintára. Ezen felül ő az USÁ-t tekinti az ország legfőbb szövetségesének, míg Milanovics az unióban látja a jövőt. Horvátországban a legfőbb közjogi méltóság javarészt ceremoniális jelentőségű, egy zágrábi politológia professzor mégis úgy véli, hogy az eredmény nagy csapás a jobboldal számára. Egyik kollégája pedig megjegyezte, hogy ezek után teljesen nyílttá vált a küzdelem az általános választások előtt, de nem lehet tudni, hogy a most következő időszakban hol lesz a tényleges hatalom: az államfői hivatalban vagy a kormánynál. 
Politico Az új horvát elnök kijelentette, hogy a többpárti parlamenti demokrácia nem tökéletes, csak éppen nincs jobb nála, viszont minden más a tekintélyelvűségbe vezet. Milanovics azt ígérte, hogy megpróbál véget vetni az ország megosztottságának és mindenkivel párbeszédre törekszik. A politikus, aki 2011 és 15 között szolgált kormányfőként, 5 %-kal utasította maga mögé Grabar-Kitarovicsot. Közölte, hogy ugyan kettejük között a különbség nem volt túl jelentős, mégis egyértelmű, és némi hitet öntött a társadalomba. Így ő maga részéről most boldog. Egy zágrábi elemző úgy értékelte, hogy a változás mérsékelt, mégis biztosra vehető, hogy Horvátország a következő jó négy évben nem a magyar és a lengyel úton halad majd. A jelek szerint ugyanis a szavazópolgárok nem kértek a kormánypárt keményen jobbos irányvonalából, mert azt túlságosan is radikálisnak tartották.
FT A kommentár aggasztónak tartja, hogy Oroszország megint átírja a történelmet, ezúttal a Molotov-Ribbentrop-paktum kapcsán. Több oka is van annak, hogy Putyin átértelmezi az egykori eseményeket, amit azután ideológiai fegyverként használ. Először is nem szeretné, ha bármi árnyékot vetne a szovjet győzelem emlékére, miután közeleg az évforduló, hiszen májusban lesz, hogy Európában véget értek a csaták. Amióta az elnök tekintélyelvűbb vonalra és harciasabb külpolitikára állt rá, rendszerének legitimitása szempontjából sarokkő lett a világháborús diadal. Másodszor, az orosz felet aggasztja, miként hat a politikai rendszerek stabilitására, ha elmondják a történelmi igazságot, főként az olyan rezsimekről van szó, amelyek korlátozzák a szabadságot. Gorbacsov és Jelcin idején Moszkva példátlan tisztességgel ismertek el egy sor disznóságot. Csakhogy az utolsó szovjet államfő bátorsága lejáratta az uralkodó ideológiát és a rendszer bukásához vezetett. Ezt a leckét pontosan megtanulta Kína és Putyin is. Gorbacsov alatt a szovjet vezetés elítélte a náci Németországgal kötött titkos megállapodást, amely alapul szolgált a Lengyelország elleni orosz invázióhoz és a balti köztársaságok megszállásához. A Kreml később felelősséget vállalt a katyni mészárlásért, valamint a Prágai tavasz leveréséért is. Ily módon megnyitotta az utat, hogy Közép- és Kelet-Európa államai visszaszerezzék történelmüket és nemzeti függetlenségüket. Ezek a kormányok jelenleg értelemszerűen nyugtalanok, hiszen azt látják, hogy a moszkvai propagandisták eltorzítják a tényeket. Nemzedékről nemzedékre fel kell tárni az államhatalom hazugságait, a történelmi ferdítéseket. Egyébiránt a kontinens középső részén javarészt úgy ítélik meg, hogy a paktum az előjátékot szolgáltatta ahhoz a lidércnyomáshoz, amit a régió a következő 50 évben a náci és a szovjet teljhatalom alatt elszenvedett. Az oroszoknál viszont csaknem minden 2. ember teljesen vagy részben támogatja az egykori egyezséget.
Die Zeit Erdogan mer nagyot álmodni – írja az elemzés, hozzátéve, hogy a török elnök geopolitikai terveinek részeként Európa délkeleti peremén szinte teljesen észrevétlenül kezdte meg működését egy orosz gázt szállító vezeték. Célja az, hogy Törökország – tranzitállamként – a regionális energiaellátás fordítókorongja legyen. Az új csőrendszer Oroszországból a Fekete-tengeren át török földre, majd onnan Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át Ausztriába vezet, már ha megépül a meghosszabbítása. A két ág kapacitása évente összesen 31,5 milliárd köbméter. Az EU tavaly 458 köbméternyi földgázt használt fel, vagyis csekélység az, ami Törökország felől jön majd. Erdogan mégis nagy jelentőséget tulajdonít neki és a Török Áramlat elkészülte nem okozott akkora viszályt, mint az Északi Áramlat 2, amely feldühíti az amerikaiakat és megosztja az európaiakat. Ráadásul tovább enyhít a korábban feszült török-orosz viszonyon. Viszont Brüsszelben és Washingtonban már nincsenek meggyőződve arról, hogy Ankara tényleg a Nyugat felé tart. Ráadásul, ha lesz leágazás Európa felé, akkor Putyin az EU korábbi ellenkezése dacára eléri, amit akart: Ukrajna megkerülésével szállíthat energiahordozót a földrészre. Egy német szakértő éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy gazdasági szempontok alapján sokkal jobban megérné továbbra is az ukrán területen futó vezetéket igénybe venni, de itt a politikai érdekek domináltak. A törökök viszont jól járnak anyagilag, hiszen egyrészt övék lesz a tranzitdíj, másrészt az új csövön keresztül a hazai energiaszükséglet egyharmadát tudják fedezni. Emellett az elképzelésekben további vezetékek szerepelnek. Továbbá Ankara kiépítette a kapacitást a cseppfolyósított amerikai földgáz fogadására. Ily módon tavaly az első félévben csaknem annyi mélyhűtött gáz érkezett az USÁ-ból, mint amennyi Oroszországból vezetéken. Ez lehet az oka, hogy Trump egyáltalán nem ágál a Török Áramlat miatt, míg az Északi Áramlat 2 ellen nem győz tiltakozni. Ugyanakkor a tengerentúli energiahordozónak köszönhetően csökken Törökország függése az orosz földgáztól.
FAZ Az Augsburgi Egyetem nyelvészeti-történelmi kara 30 évvel a rendszerváltás után elérkezettnek látja az időt, hogy törölje a politikai szótárból a „keleti tömb” kifejezést, amely még a hidegháború idejéből származik. Úgy látja ugyanis, hogy azon túllépett az idő, és már nincs ok arra, hogy bárki homogén kulturális területnek tekintse az Odera-Neisse és a Vlagyivosztok közötti részt. Igaz – mutat rá egy svájci professor – már a 18. században kialakult a közhely, hogy a földrész keleti fele elmaradott és negatív a liberális és állítólag haladó Nyugathoz képest. Viszont az is tény, hogy az érintett országok és azok lakói egyáltalán nem örülnek a címkézésnek. Nyugat-Ukrajna pl. kifejezetten közép-európainak tartja magát. A klisék közé tartozik a félelem a többi közt a keleti bűnözéssel szemben, de ha attól eltekintünk, az a legjobb ellenszer az előítéletekkel szemben, ha nyugatról minél többen ellátogatnak ezekbe az országokba. Az érdeklődés növekszik is, annál is inkább, mert pl. Ukrajnában külsőleg megújult egy sor történelmi fontosságú kisváros. Ugyanakkor a Gießeni Egyetemen aggasztó módon visszaesett az érdeklődés a szláv nyelvek iránt., bár ez nem vonatkozik az oroszra. Egy ottani professzor felveti a sajtó felelősségét is, mert a jelentések aránytalanul sokat foglalkoznak a putyini Oroszországgal, illetve a közép-európai tekintélyelvű rendszerekkel. Viszont nemigen figyelnek oda az olyan kedvező fejleményekre, mint a korrupcióellenes harc sikere Romániában vagy az új szlovák elnök asszony megválasztása. Akkor ugyanis jobban kiderülne, hogy a régió már egyáltalán nem egységes.
Szerző