Korábban sosem tudtunk ennyire keveset az adott év elején a pápa éves programjáról. Egyetlen hivatalos utat sem konkretizáltak, ami önmagában nem jelent semmit, hiszen gyakran fordul elő, hogy a lelkipásztori vizit előtt csak egy-két hónappal jelenti be hivatalosan az eseményt a Vatikán. Pedig Magyarország számára különösen érdekes, hová is készül 2020-ban a katolikus egyház feje, hiszen szeptember 13-20 között Budapesten rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelyet a Szentszék egyik hivatala, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága szervez.
Mondhatjuk azt, idén kínálkozik a legnagyobb esély Ferenc pápa magyarországi látogatására. Reálisan szemlélve azonban szinte kizárt, hogy az egyházfő is ellátogat majd a magyar fővárosba, s ennek nem csak a politikai ellentétek az okai. Hiába tartják rendkívül fontosnak a Vatikánban is az eucharisztia, az oltáriszentség tiszteletét, ritka az, hogy maga a pápa látogat el az eseményre. Utoljára pápa húsz éve, 2000-ben ment el személyesen a világkongresszusra. Igaz, akkor éppen Rómában rendezték meg, így II. János Pálnak nem kellett sokat utaznia. Majdnem újabb 80 évet kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy hasonló esetre példát találjunk az egyháztörténetben, szépséghiba, hogy amikor 1922-ben XI. Piusz részt vett az eucharisztikus világkongresszuson, akkor szintén az olasz főváros adott neki otthont. A múltban egyetlen olyan alkalmat sem találunk, amikor Rómán kívül lett volna az esemény és az egyházfő jelen lett volna rajta. Szemben a katolikus ifjúsági világtalálkozókkal, amelyekre rendre elmegy a mindenkori pápa.
Azért is tűnik valószínűtlennek Ferenc pápa érkezése, mert tavaly áprilisban magyar hívek tízezrei előtt mondott szentmisét Csíksomlyón. Áder János egyébként még 2013 szeptemberében járt a katolikus egyházfőnél. Akkor a magyar köztársasági elnök azt közölte, 2016-ban látogat el a pápa Magyarországra. E kijelentése már akkor túlságosan is derűlátónak látszott, hiszen nagyon ritka az, s valamiféle különleges egyházi eseménynek kell lennie, hogy a pápa már évekre előre beiktasson programjai közé egy külföldi lelkipásztori utat.
Nem mellékes az sem, hogy a magyar kormány és a Szentszék, illetve a pápa viszonya nem éppen felhőtlen. Ferenc pápa közismerten nem szívleli a jobboldali populista, bevándorlás és falakat emelő politikusokat. S nyilván az ő fülébe is eljutott Magyarországon szolgáló apostoli nunciusa révén, hogy milyen jelzőkkel illették egyes kormányhoz közel álló véleményvezérek.
Ferenc pápa idei programjai között természetesen szerepelnek olyan események, amelyek mondhatni kötelezőek a mindenkori pápa számára. Ilyenek a nagyheti szertartások, a pünkösdi szentmisék, valamint a karácsonyi liturgia. Ami biztos, hogy január 12-én, az Úr megkeresztelkedésének ünnepén szentmisét mutat be a Sixtus-kápolnában, s az ilyenkor szokásos tradíció szerint, gyermekeket keresztel meg. Februárban, a dél-itáliai Bariban pedig a Földközi-tengeri régió püspökei találkozóján vesz részt. Biztosra vehető, hogy ellátogat ide – a tervek szerint február 23-án -, hiszen nyilvánvalóan szó lesz a menekültekről, akik a tengeren keresztül próbálják meg elérni az Európai Uniót.
Mindeddig csak ezek a programjai ismertek. Idén nem rendeznek a katolikus egyház jövője szempontjából fontos püspöki szinódust a Vatikánban, nem terveznek „válságcsúcsot” sem valamely égető kérdésben. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy idén egyáltalán ne menne külföldre. 2020-ra helyezte kilátásba iraki látogatását, amit Pietro Parolin államtitkár is megerősített. Az Egyesült Államok és Irán elmérgesedett viszonya miatt azonban erősen kérdésessé vált ez a vizit, bár a pápát sosem zavarta, ha válság sújtotta övezetbe kellett elmennie. Igaz, egy ilyen út nem is csak tőle függ, hanem attól is, hogy a bagdadi kormányzat tudja-e szavatolni a biztonságát. Ugyanez igaz a világ legfiatalabb államába, Dél-Szudánba tervezett látogatására is, amelyre Justin Welby canterbury érsekkel együtt érkezne. Híresztelések szerint ázsiai körutat is tervez Indonéziába és Pápua Új-Guineába. Indonézia a világ legnépesebb muzulmán állama, Ferenc pápa fontosnak tartja az iszlám közösséggel folytatott párbeszédet. Biztosnak tűnik, hogy idén sem megy el szülőhazájába, Argentínába, de latin-amerikai út sincs tervben.
